A "fény százada"

Hallgasd meg Mozart Varázsfuvolájából az Éjkirálynő áriáját 

Varázsfuvola

A varázsfuvola kétfelvonásos opera. A szövegkönyvét Emanuel Schikaneder írta, Wolfgang Amadeus Mozart pedig megzenésítette. Ez Mozart egyik leggyakrabban előadott műve éss egyúttal a legösszetettebb is. Utalásrendszere a legalapvetőbb szimbólumokat vonultatja fel. Mozart utolsó operája. 
Az ősbemutatója 1791-ben zajlott Bécsben, Schikaneder színházában a Freihaustheaterben. Maga Schikaneder játszotta benne Papagenót, az Éj királynőjét pedig Mozart sógornője, Josepha Hofer alakította.  1792-ben már a 100. előadást tartották, de ezt már Mozart nem élhette meg, ő elhunyt 1791. december 5-én. 

Az opera sok gondolata a felvilágosodás eszméit tükrözi. Magyar vonatkozása is van: Schikaneder egy bécsi diákot kért fel a librettó megírására. Ez a diák, Johann Georg Metzler Born Ignác mellett tevékenykedett a selmecbányai kísérleteiben és jól ismerte a Selmecbányai Bányászati Akadémia tanárait. A férfiszereplőket ezekről a személyekről formázta meg. Sarastro valószínűleg Born Ignác, Tamino pedig Müller Ferenc, sikeres magyar kutató lehetett. A fejlődést gátló berlini professzor, Martin Heinrich Klaproth, Born Ignác ellensége szolgált a gonosz Monostratos mintájául. 
Miról szól az opera?
Egy bölcs király összeházasodott a gonosz Éj királynőjével. Egy nap lányuk született, Pamina. A király faragott egy fuvolát, melyet megfújva minden állatot megszelídített, s mindenkinek melegség költözött a szívébe. Sarastro, a haldokló király kérésére Paminát a templomba vitte, hogy megvédje az Éj királynőjének befolyásától. Azonban a királynő ebbe nem nyugodott bele, megbízta Tamino herceget, hogy szabadítsa ki a lányát. A herceg meg is találta, azonban próbákat kellett kiállnia, hogy találkozzanak és beszélhessenek. Ezek során jelleme fejlődött és ő is bölcs pappá változott. Tamino és Pamina egymásba szerettek.  

A felvilágosodás

A 18. század az emberi gondolkodás és az értelem új korszakának számít. A felvilágosodás hívei szerint minden embernek alapvető jogai vannak, amelyek magukban foglalják a szólás szabadságát, a gondolkodás szabadságát és a törvény előtti egyenlőséget. Elutasították a születési előjogokat és az uralkodók zsarnoki hatalmát.

Anglia példája

XIV. Lajos uralkodásán keresztül láthattuk, mit jelent a korlátlan királyi hatalom: az egy személy kezében összpontosuló törvényhozás, végrehajtó hatalom és bíráskodás.
A felvilágosodás gondolkodói úgy vélték, hogy ezt a három hatalmi ágat szét kell választani, hogy elkerüljék a zsarnokságot.
Az önkényuralmat korlátozó alkotmány bevezetésével a király hatalmát meg lehetett fékezni.

Az alkotmány

Az alkotmány a társadalom életét meghatározó alaptörvény. Ebben rögzítik az államszervezet felépítését, az állampolgárok jogait és kötelességeit. 

Miért volt Anglia erre példa?

1689-től Anglia alkotmányos királysággá alakult. Itt a király uralkodott, de a kormányzati hatalom a választott képviselőkből álló parlament kezében volt, amely törvényeket hozott. A végrehajtó hatalmat a miniszterelnök vezette kormány gyakorolta, amely felelősséggel tartozott a parlamentnek. Az igazságszolgáltatás függetlenné vált, így ítélkezését sem a király, sem a parlament, sem a kormány nem befolyásolhatta.

Nézd meg a British Museum felvilágosodáskori gallériáját. 

A felvilágosodás a tanulás, felfedezés időszaka volt, megváltoztatta a világról alkotott szemléletünket. Nagy-Britannia globális hatalommá vált, meggazdagodott. Vagyonának jelentős része a brit gyarmatbirodalomból és a rabszolga-kereskedelemben való aktív részvételéből származott. 
A múzeumnak ez a terme eredetileg III. György király könyvtárának adott otthont, most egy állandó kiállítás mutatja be, hogyan értették meg a világot akkoriban. Sir Hans Sloane gyűjteménye számos további könyvtárral és gyűjteménnyel lett a British Museum alapja, melyet 1753-ban hoztak létre. 
A felvilágosodás 7 fő tudománya: 
1. A természeti világ: a gyűjteményeket természetes és mesterséges ritkaságokra osztották fel, azaz a természetben talált, illetve ember alkotta tárgyakra. A múzeumban található pl. Sloane gyűjteménye, mely herbáriumának 265 kötetét tartalmazza. Számos kövületet is lehet látni, de 1880-ra olyan nagyra nőtt ez a gyűjtemény, hogy saját múzeumot hoztak létre számukra 
2. A régészet születése: romokat tanulmányoztak, bejárták az országot, hogy többet megtudjanak a múltról. Elkezdték feltérképezni a római és korábbi lelőhelyeket is, például a Stonehenge-t. Ez a tudás, kombinálva a kőzetrétegek új vizsgálatával számos addig ismert eseményt megkérdőjelezett, például a Bibliából kiolvasott 4004-et, a világ teremtésének addig elfogadott időpontját. 
3. Művészet és civilizáció: a múzeumba kerültek híres görög és római szobrok, rajzok, drágakövek, érmék, bronzok, vázák. Tanulmányozták ezeket a gyűjteményeket, hogy megismerjék a művészet fejlődését. 
4. A világ osztályozása: mindent, amit a 18. században összegyűjtöttek, osztályozni és rendszerezni kellett, hogy könnyebben érthető és használható legyen. Például az érmegyűjteményt országonként és uralkodóként helyezték el. Nápoly környékén talált vázákat festészetí stílusok szerint rendezték stb.
5. Ősi írások: lázas kutatásokba kezdtek, mit jelentenek az egyiptomi hieroglifák, a Bibliában leírt vidékeken található ékírásos feliratok, a szanszkrit korai indiai formái. Rúnák jelentését fejtegették, hogy még többet megtudjanak a történelemről. Jelentős számú gyűjtőkről, diplomatáktól, ásatásokból megszerzett régiség került a British Museumba, hogy ezt kutathassák.
6. Rituálé és vallás: a kereszténység mereven elutasított mindent, ami bálványokkal, babonákkal, szertartásokkal, mágiával volt összefüggésben. A felvilágosodás tudósai megpróbálták eloszlatni azt a bizalmatlanságot. Kutatták a küönböző kultúrák rituáléit, kultuszait, gyűjtötték a vallási tárgyait, családokba csoportosították az isteneket. Olyan hasonlóságot kerestek, amelyek rávilágíthatnak a világvallások eredetére. 
7. Kereskedelem és felfedezés: a gyarmatosítás és a globális kereskedelem korszakában az utazók, kereskedők, tudósok, felfedezők, diplomaták néprajzi tárgyak gyűjteményét hozták létre. Műtárgyakat gyűjtöttek, illusztrált beszámolókat tettek közzé az emberek kultúrájáról, életéről szerte a világon. James Cook kapitány, Sir Joseph Banks Ausztráliába, Új-Zélandra, Tahitira és más csendes-óceáni szigetre tett útjainak tárgyait hozták Angliába, jelentős számú tárgyat pedig a kelet-indiai és a királyi afrikai társaságok alkalmazottai szereztek be. 

A Nagy Enciklopédia

A felvilágosodás eszméi Angliából indultak ki,d a francia filozófusok írásai révén lettek ismertek.
Franciaországban számos tudós közreműködésével megszületett a 18. század fő műve a Nagy Enciklopédia

Ez egy hatalmas szótár, mely összefoglalta a felvilágosodás korának ismereteit. Munkatársai azért írtak a tudományról, művészetekről, mesterségekről és a népek történetéről, hogy tanuljon belőle az emberiség.
Az enciklopédia munkáinak egyik irányítója maga XV. Lajos király kultuszminisztere volt. Állítólag, amikor a király elolvasta belőle a zsarnokok megöléséről szóló cikket, így kiáltott fel: „Még ezek után merje valaki azt mondani, hogy jó dolog királynak lenni!”

A Nagy Enciklopédiában sok olyan gondolat található, amelytól joggal féltek az európai uralkodók, pl.: a népfelség elve. Erről legtöbbet Rousseau értekezett. Ő úgy gondolta, a hatalom valójában nem az uralkodóé, hanem a népé. A nép csak átruházza ezt a hatalmat az uralkodóra, ha pedig az uralkodó ezzel visszaél, akkor a népnek le kell taszítania őt a trónról.  
A Nagy Enciklopédia 1751-1764 között 17 kötetben látott napvilágot. Alcíme: A tudományok, a művészetek és a mesterségek értelmező szótára. 
Nézzünk bele az Enciklopédiába:
A Smithsonian Learning Lab oldalán keress rá az enciklopédia egyik szerzőjére, pl.: Denis Diderot-ra. Milyen cikkeket írhattak a képek alapján? 

 1. feladat: válassz ki egy érdekes tárgyat és gondold végig, hogyan járult ez hozzá a fejlődéshez. 
Hasonlíts össze a Nagy Enciklopédiát a mai internetes tudásforrásokkal, pl. Wikipédiával. Hogyan változott a tudás elérhetősége az évszázadok során?

Ha jobban meg szeretnéd ismerni a felvilágosodás híres gondolkodóit, itt egy prezentáció segítségképp. 

2. feladat: 
https://learningapps.org/24608333
https://learningapps.org/6141093
https://learningapps.org/37182920