Napóleon, Európa ura

6. óra

Napóleon

A jakobinusok bukása után a királypártiak újra szervezkedtek. A kivégzett király testvére vissza akart térni Franciaországba. A párizsi királypárti felkelést végül Bonaparte Napóleon tábornok verte le úgy, hogy ágyúival belelött a királypárti zendülők tömegébe.
Ez és a csatatéren elért sikerei megerősítették Napóleon hatalmát. 1804-ben császárrá is koronázta magát. 

Bonaparte Napoleon Jacques-Louis David festő portréján
  • Mi volt a francia forradalom három alapeszméje?
  • Miért vált szimbolikussá a Bastille ostroma, és mikor történt?
  • Hogyan próbált XVI. Lajos megszökni, és mi lett a következménye? 
  • Mit tartalmazott az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata?
  • Ki volt Robespierre, és milyen szerepet játszott a forradalmi terror időszakában?
  • Miért volt fontos a guillotine a forradalom alatt, és kik voltak a leghíresebb áldozatai?
  • Miért és hogyan ért véget a jakobinus diktatúra? 

Nézd meg ezt a videót Napóleonig: Francia forradalom és Napóleon

Napóleon hatalomra jutása

Bonaparte Napóleon Korzika szigetén született, kisnemesi családban. Katonai iskolát végzett Franciaországban. 
A forradalmi időkben az ilyen alacsonyabb sorból származó, de tehetséges katonatisztek előtt megnyílt az út a felemelkedéshez. Napóleont már fiatalon tábornokká léptették elő. Rábízták az Itáliában harcoló sereg vezetését, és ő egy sikeres hadjárattal óriási hírnevet szerzett magának.
A főtisztek sértőnek találták, hogy egy ilyen fiatal embert vezényeltek föléjük. Napóleon azonban kemény kézzel rendet teremtett, a tiszteket sem kímélte. Emiatt népszerűvé vált a közkatonák körében. 
Amikor egy alkalommal összetűzésbe került az egyik tábornokkal, Bonaparte a következő szavakkal zárta le a vitát:
„Tábornok úr, ön egy fejjel magasabb nálam, de ha továbbra is ilyen arcátlan válaszokat enged meg magának, hamar meg fogom szüntetni ezt a különbséget!”

A fiatal Napóleon

Miután egyiptomi hadjáratáról hazatért, megszerezte a hatalmat. Egyeduralmat alakított ki:
– ő nevezte ki a minisztereket, a tábornokokat, a köztisztviselőket és a bírákat
– újabb katonai győzelmével békére kényszerítette az ellenséges nagyhatalmakat
– az országon belül rendet és nyugalmat teremtett.

A közvélemény lelkesen támogatta, 1804-ben, VII. Piusz pápa jelenlétében maga helyezte a koronát saját és felesége fejére Párizsban. Erről itt találsz több információt Jacques-Louis David képén keresztül.

Feladat:
1. Állítsd időrendi sorrendbe Napóleon hatalomra jutásának állomásait!
2. 1799-ben Napóleon leveri a párizsi lázongást és megszerzi a hatalmat
3. Az ifjú Napóleon Franciaországban elvégzi a katonai akadémiát
4. Bonapartét tábornokká léptetik elő a forradalom időszakában
5. Napóleont kinevezik az itáliai hadsereg élére
6. Az itáliai hadjárat sikere nyomán Napóleon politikai befolyása egyre növekszik
7. Napóleon 1804-ben császárrá koronázza magát Párizsban
Forrás: https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_6_nat2020/lecke_05_015

Napóleon háborúira keress rá itt.

Napóleon császárrá koronázását követően kiújult az Angliával és szövetségeseivel vívott háború. A francia flotta 1805-ben Trafalgarnál vereséget szenvedett a Nelson admirális vezette angol hajóhadtól. (mozaweb – Trafalgari csata)
A szárazföldön Austerlitznél viszont a franciák arattak győzelmet az osztrák és orosz seregek felett. 
Részlet az austerlitzi csatából – csak akkor nézz bele, ha nem vagy érzékeny a csatajelenetekre!
A francia hadsereg erénye a mozgékonyság és a hatékony tüzérség volt, melyhez hozzájárult Napóleon hadvezéri tehetsége, gyors helyzetfelismerő képessége. 
Győzelmeinek köszönhetően Napóleon Európa nagy részének az ura lett. A Habsburg Birodalom és Poroszország vereséget szenvedet, Oroszországgal átmenetileg békét kötött. Az elfoglalt országok élére Napóleon több esetben rokonait vagy tábornokait állította. Az első Francia Birodalom területe 2,1 millió km2, lakosainak száma pedig kb. 44 millió volt. 
Napóleon 1806-ban rendeletet adott ki, melyben a francia hadsereg dicsőségét hirdető diadalív építéséről intézkedett. A diadalív csak 1836-ra készült el, de azóta is a francia főváros egyik leghíresebb nevezetességének számít. 

Párizsi diadalív

A „legyőzhetetlen” francia sereg, a Grande Armée katonáii

Napóleon hadseregét, a Grande Armée-t, vagyis a Nagy Hadsereget 1805-től a császár bukásáig, 1815-ig így nevezték. A sereg színei a francia trikolór (kék, fehér, piros) voltak, mottójuk pedig az érdem és a fegyelem tiszteletét hirdette.

1812-ben, az Oroszország elleni hadjárat előtt a Grande Armée elérte létszámának csúcsát, körülbelül 680 ezer katonával. Számos győzelmet arattak, ami hozzájárult a hadsereg „legyőzhetetlenségi” mítoszának kialakulásához. Az oroszországi hadjárat kudarcát követően azonban a Napóleon ellen létrejött koalíció egyesített seregei döntő vereségeket mértek rájuk: először Lipcsénél (1813), majd végül Waterloo-nál (1815) szenvedtek el vereséget.

    A grande armee címere

    Oroszországi hadjárat (1812)

    Videó az orosz hadjáratról – csatajelenetet mutat be, csak akkor nézd meg, ha erre nem vagy érzékeny

    Napóleon gazdasági eszközökkel próbálta térdre kényszeríteni Angliát: elrendelte a kontinentális zárlatot, amely megtiltotta az európai országoknak a kereskedelmet a Brit-szigetekkel. Azt remélte, hogy ezzel Anglia elveszíti európai piacait, és gazdaságilag összeomlik (mozaweb).

    Azonban Európa egyre nehezebben viselte az angol és gyarmati áruk hiányát, különösen Oroszország, amely végül megszegte a zárlatot. Ennek hatására Napóleon hadjáratot indított Oroszország ellen több mint félmilliós sereggel. Az oroszok azonban folyamatosan elkerülték a döntő ütközetet, és egyre mélyebbre csalogatták a franciákat az ország belsejébe.

    A két sereg Borogyinónál csapott össze, ahol Napóleon győzelmet aratott. Útja Moszkvába szabad volt, de a cár felgyújtatta a várost, és nem ajánlott békét. Ahogy beállt a tél, Napóleon kénytelen volt visszavonulni. A hatalmas távolságok és a betegségek felőrölték a seregét, és a több százezer katonából mindössze húszezren tértek haza.

    A kudarc Európában ellenállást váltott ki. 1813-ban Lipcsében, a „népek csatájában” az egyesült európai seregek döntő vereséget mértek Napóleonra. Nem sokkal később lemondásra kényszerült, és száműzetésbe küldték.

    Néhány hónappal később visszatért, ám a győztes hatalmak ismét összefogtak ellene, és az 1815-ös waterloo-i csatában végleg vereséget szenvedett. Ezt követően száműzték a Szent Ilona szigetre, egy kis, sziklás szigetre az Atlanti-óceánon, Afrika és Amerika között, ahol 1821-ben bekövetkezett haláláig élt, és itt diktálta le emlékiratait.
    is. 
    Napóleon utolsó csatája karikatúrákban

    Feladatok:

    Évszámok gyakorlása
    Évszámok gyakorlása
    Napóleon életének főbb eseményei
    Tudáspróba Napóleon életéből

    Érdekességek:
    Novella egy 1811-es franciaországi követségről – képekben
    Napóleon élete festményeken keresztül 
    Napóleon kalapja