Társadalom az ipari forradalom idején

A mezőgazdaság átalakulása

Angliában a föld eladható és megvehető polgári tulajdon lett. Ezért tőkés vállalkozások a mezőgazdaságban is lehetségessé váltak.
Megjelentek a gépek: gőzeke, vetőgép, aratógép. A nagyobb terméshozam elérése érdekében áttértek a vetésforgó alkalmazására

Forrás: OFI

A vetésforgóban a pillangós virágú takarmánynövények (pl.: lucerna) és a trágyázás javították a talaj minőségét. 
A takarmánynövények termesztése lehetővé tette az istállózó állattartást is. Nőtt a megtermelt élelmiszerek mennyisége, megemelkedett először Anglia, később egész Európa lakosainak száma. 

A város és vidék

Az ipari forradalom jelentős változásokat hozott a falusi lakosság életében. A jobb megélhetés reményében falusiak ezrei költöztek iparvárosokba, ahol a munka reményében gyárakban helyezkedtek el. Az új városok képe azonban teljesen más volt, mint amit a középkori városokban megszokhattak.

• A városfalakat lebontották, hogy a városok terjeszkedhessenek és még több lakónak adjanak helyet.
• Az ipari városoknak három alapvető eleme volt: a gyárak, a vasúti csomópontok és a munkásnegyedek.

A jómódúak elkülönült, elegáns városrészekben éltek, míg a bérmunkások a város külső kerületeiben lévő munkásnegyedekben, kis, egyszerű viskókban zsúfolódtak össze. Az utcákon gyakran hömpölygött a szenny, mivel sem az ivóvízellátás, sem a szennyvízelvezetés nem volt megoldott. Az ipari termelés következtében a természet károsítása is egyre nagyobb méreteket öltött, de akkoriban ezzel a problémával még nem sokan törődtek.

Forrás: OFI

A 19. századi városok jómódú rétegét a magántulajdonnal rendelkező bankárok, gyárosok és kereskedők alkották, akik a város lakóinak csak egy kisebb részét jelentették. Ezt a réteget „burzsoának” is nevezték, ami vagyonos polgárt jelentett.

A városlakók többsége azonban a munkások voltak, akiket később „proletároknak” neveztek – ami nincstelen munkásokat jelent. Ők csupán saját munkaerejükkel rendelkeztek, és a munkakörülményeik nagyon nehezek voltak. Az iparban dolgozó munkások, nők és gyerekek gyakran 16-18 órás munkanapokat teljesítettek, és a fizetésük is nagyon alacsony volt.

Vidéken a 18. század végére Nyugat-Európában megszűnt a jobbágyság, és ezzel párhuzamosan visszaszorult a nemesség és az egyház hatalma is. Kelet-Európában azonban ezek a változások csak a 19. század második felében következtek be, és a nemesség, valamint az egyház befolyása továbbra is meghatározó maradt.

Feladat:

1. Nyisd meg a Google My Maps felületét

• Menj a következő oldalra: Google My Maps.
• Kattints a „Saját térképeim” lehetőségre, majd válaszd a „Új térkép létrehozása” gombot.

2. Add meg a térkép címét

• A térkép felületén kattints a „Névtelen térkép” szövegre.
• Adj neki egy címet, például: „Az ipari forradalom helyszínei”.
• Rövid leírást is hozzáadhatsz, például: „Az ipari forradalom kulcsfontosságú helyszínei Angliában és jelentőségük.”

3. Helyszínek megjelölése (jelölők hozzáadása)

• Használd a keresősávot a térkép tetején, hogy megtaláld a különböző városokat (pl. Manchester, Birmingham, Liverpool stb. Lent részletezem, melyik város miért volt fontos).
• Amikor megtaláltad a várost, kattints a „Hozzáadás a térképhez” gombra.
• Egy kis ablak jelenik meg, ahol a következő lépéseket hajthatod végre:
  • Címke hozzáadása: Adj nevet a jelölőhöz, például „Manchester”.
  • Leírás hozzáadása: Írd le, miért volt fontos az adott város az ipari forradalom során (pl. Manchester a textilipar központja volt).

4. További helyszínek hozzáadása

• Ismételd meg a 3. lépést minden fontos város esetében:
  • Birmingham (fémipar központja)
  • Liverpool (kereskedelem és szállítmányozás)
  • London (gazdasági és politikai központ)
  • Leeds (gyapjúfeldolgozás központja)
  • Sheffield (acélgyártás központja)
  • Newcastle upon Tyne (szénbányászat központja)
  • Glasgow (hajógyártás és nehézipar)

5. Jelölők színeinek beállítása

• Minden városhoz más színt rendelhetsz, hogy könnyebben azonosíthatóak legyenek.
• Kattints a jelölőre a térképen, majd kattints a „Stílus” ikonra, hogy megváltoztasd a színét.
• Példa: Manchester legyen piros, Liverpool kék, és így tovább.

6. Rétegek hozzáadása (opcionális)

• Hozz létre rétegeket különböző iparágak számára.
• Például hozz létre egy „Textilipar” réteget, és add hozzá Manchester és Leeds városait. Majd hozz létre egy „Fémipar és nehézipar” réteget Sheffield és Birmingham számára.

7. Képek és linkek hozzáadása (interaktív tartalom)

• A jelölő leírásához képeket és linkeket is hozzáadhatsz.
• Kattints a jelölőre, majd a „Szerkesztés” ikonra. Itt adhatsz hozzá egy képet (pl. egy régi fényképet az ipari forradalom idejéből) vagy linket (pl. Wikipedia oldal).

8. Útmutatás hozzáadása a helyszínekhez

• Kattints az „Útvonal hozzáadása” gombra, majd add meg a kezdő és célállomást, például Liverpoolból Manchesterbe, ahonnan például szállították a textilárut.

9. Kommentek hozzáadása

• Mindegyik helyszínhez írj egy rövid kommentet, amely összefoglalja, mit tanultál a város szerepéről az ipari forradalomban.

10. Térkép megosztása

• Miután elkészült a térkép, kattints a „Megosztás” gombra a jobb felső sarokban.
• Válaszd ki a „Megosztási beállítások” opciót, majd állítsd be, hogy a térkép „Nyilvános” vagy „Csak azok láthatják, akik megkapták a linket”.
• Oszd meg velem a térképet. 

A városok listája: 

1. Manchester

Jelentősége: Manchester a textilipar központjaként vált ismertté, és az ipari forradalom egyik szimbólumává vált. Az első szövőgyárak és textilüzemek ebben a városban jöttek létre, és az itt bevezetett új technológiák és gyártási módszerek hatással voltak az ipari forradalom egészére. A város gyors növekedése és modernizációja mutatta az ipari fejlődés minden előnyét és hátrányát.

2. Birmingham

Jelentősége: Birmingham a fémfeldolgozás és a nehézipar központja volt. A város a különböző fémipari termékek, például fegyverek, szerszámok és gépek gyártásában jeleskedett. Birmingham számos újítást hozott a gépgyártásban, és sok kis műhely működött itt, amely hozzájárult a helyi ipar virágzásához.

3. Liverpool

Jelentősége: Liverpool a kereskedelem és a szállítmányozás központja volt az ipari forradalom idején. A kikötője a brit ipar számára létfontosságú volt, mivel az áruk exportálása és importálása révén támogatta a gyárak működését. Liverpool szoros kapcsolatban állt Manchesterrel, különösen a textilipar szállítmányozása miatt.

4. London

Jelentősége: London a brit birodalom politikai és gazdasági központja volt, ahol a gazdasági fejlődés és az ipari forradalom által nyert profit nagy része összpontosult. Emellett Londonban sok pénzügyi intézmény működött, amelyek finanszírozták az ipari fejlesztéseket, például a bankárok és befektetők révén.

5. Leeds

Jelentősége: Leeds a textilipar egyik fontos központja volt, különösen a gyapjúfeldolgozás terén. A város a gyapjú- és textiltermékek előállításában kiemelkedett, és nagy szerepe volt az új gyártási technológiák bevezetésében.

6. Sheffield

Jelentősége: Sheffield a fémipar, különösen az acélgyártás és a kovácsolt termékek előállításának központja volt. Az itt előállított acél fontos szerepet játszott az iparban és a különböző gyártási folyamatokban. Sheffield híres volt kés- és más eszközök gyártásáról is.

7. Newcastle upon Tyne

Jelentősége: Newcastle a szénbányászat egyik fő központja volt, és fontos szerepet játszott az ipari forradalom energiaellátásában. A szén az ipari forradalom hajtóereje volt, és Newcastle környékén nagy mennyiségű szén volt kitermelhető, ami elősegítette a gőzgépek működtetését.

8. Glasgow (Skócia)

Jelentősége: Glasgow fontos szerepet játszott a hajógyártás és a nehézipar terén. A Clyde folyó partján számos hajógyár működött, amelyek a brit kereskedelmi és hadiflottát építették. Glasgow emellett szénbányáiról és acélgyárairól is híres volt.