A Szent Szövetség kora

Fontosabb adatok

Fogalmak:

• Szent Szövetség: Az 1815-ben létrejött politikai és katonai szövetség, amelynek célja a konzervatív monarchiák fenntartása és a forradalmi mozgalmak elnyomása volt.
• Bécsi kongresszus: Az 1814-1815 között tartott nemzetközi konferencia, amelynek célja Európa politikai térképének újrarendezése volt a napóleoni háborúk után.
• Konzervativizmus: Politikai irányzat, amely a hagyományos értékek és intézmények megőrzésére törekszik, ellenállva a radikális változásoknak.
• Abszolutizmus: Olyan kormányzati forma, ahol az uralkodó korlátlan hatalommal rendelkezik, és nincs alárendelve semmilyen törvényhozó testületnek.
• Restauráció: Az 1789 előtti monarchikus rendszer helyreállítására irányuló törekvés. Ennek keretében a trónfosztott dinasztiákat visszahelyezték jogaikba. 
• Legitimitás elve: Az uralkodócsaládok történelmi jogainak elismerése és visszaállítása. Ez a monarchikus törvényesség alapelve, amely alapján a dinasztiák jogot formálhattak elveszített trónjaik visszaszerzésére.
• Acta finale: A bécsi kongresszus záró jegyzőkönyve, amely 1815. június 9-én született. A dokumentum 121 cikkelyben rögzítette a kongresszus döntéseit, amelyek a résztvevő államok közötti kompromisszumokon alapultak.
• Német Szövetség: Az 1815-ben megalakult föderáció, amely a Német-római Birodalom megszűnése után jött létre. Az osztrák császár elnökletével működött, és 39 német államot tömörített.
• Ütközőállamok: Azok az államok vagy területek, amelyek célja az volt, hogy megakadályozzák egy nagyhatalom túlzott megerősödését. Például Hollandia és Belgium egyesítésével jött létre a Németalföldi Királyság, hogy Franciaországot kordában tartsák.
• Napóleon visszatérése: Napóleon Elba szigetéről való szökése és rövid uralkodása (az úgynevezett „száz nap”), amely végül a waterlooi vereséggel és száműzetésével zárult.
• „A kongresszus táncol”: Kortárs megjegyzés, amely a bécsi kongresszus fényűző báljaira és a diplomáciai tárgyalások szünet nélküli társasági eseményeire utal.

Évszámok:

• 1814. május: Párizsban aláírják az első párizsi békét, amely véget vet Napóleon első uralmának, és száműzik Elba szigetére.
• 1814. október 1.: Megkezdődik a bécsi kongresszus, amely az európai rend újjászervezését célozza.
• 1815. január: A „bécsi titkos szerződés” létrejötte Anglia, Ausztria és Franciaország között az orosz követelések megfékezésére.
• 1815. március 7.: Hír érkezik Napóleon visszatéréséről Elba szigetéről.
• 1815. március 13.: A kongresszus Napóleont törvényen kívül helyezi.
• 1815. június 8.: Megalakul a Német Szövetség (Deutscher Bund).
• 1815. június 9.: Aláírják a bécsi kongresszus záró jegyzőkönyvét (Acte finale).
• 1815. június 18.: A waterlooi csata, Napóleon végső veresége.
• 1815. november 20.: Megköttetik a négyes szövetség (Oroszország, Ausztria, Poroszország, Anglia).
• 1815. szeptember 26.: I. Sándor orosz cár, I. Ferenc osztrák császár és III. Frigyes Vilmos porosz király aláírja a Szent Szövetséget.
• 1815. december: Franciaország csatlakozik a Szent Szövetséghez.
• 1815. október: Napóleont száműzik Szent Ilona szigetére, ahol haláláig marad.
• 1815. november 20.: Franciaország aláírja a második párizsi békét, szigorúbb feltételekkel, mint az első.

Nevek:

• I. Sándor: Orosz cár (1801-1825), a Szent Szövetség egyik alapítója.
• I. Ferenc: Osztrák császár és magyar király (1792-1835), a Szent Szövetség egyik alapítója.
• III. Frigyes Vilmos: Porosz király (1797-1840), a Szent Szövetség egyik alapítója.
• Klemens von Metternich: Osztrák államférfi, a bécsi kongresszus vezetője és a Szent Szövetség egyik fő irányítója.

Miért gyűltek össze Bécsben?

A kongresszus feladata az volt, hogy megoldja a napóleoni háborúk és a francia forradalom következményeit. A békét Franciaországgal már 1814 májusában megkötötték, így a bécsi találkozó főként Európa térképének újrarajzolásáról és a hatalmi egyensúly megteremtéséről szólt.

A kongresszus kulcsszereplői:

• I. Ferenc osztrák császár és Metternich kancellár: Az osztrák érdekek és a monarchikus rend védelmezői.
• I. Sándor orosz cár: A legnagyobb áldozatot hozó győztes, aki jelentős területi nyereségekre tartott igényt.
• III. Frigyes Vilmos porosz király: Poroszország megerősítésére törekedett.
• Lord Castlereagh, az angol külügyminiszter: Az európai hatalmi egyensúly fenntartását tartotta elsődlegesnek.
• Talleyrand, a francia Bourbon-restauráció diplomatája: Franciaország érdekeit próbálta érvényesíteni.

Fő célok:

1. Restauráció: A monarchiák és a forradalom előtti rend helyreállítása, a legitimitás elvének alkalmazásával.
2. Hatalmi egyensúly: Az európai hatalmak közötti erőviszonyok kiegyenlítése.
3. Forradalmi eszmék visszaszorítása: A liberális és nacionalista mozgalmak elnyomása.

Politikai alkudozások és ellentétek

A kongresszus legfőbb politikai elveit a 18. századi monarchikus hagyományok határozták meg. A résztvevők a restauráció és a hatalmi egyensúly elvének alkalmazásával kívánták helyreállítani Európa stabilitását. A legitimitás elve biztosította az uralkodócsaládok jogát arra, hogy visszaszerezzék korábbi hatalmukat. Azonban a valóságban a gyakorlati érdekek gyakran felülírták az elveket.

Példák az érdekellentétekre:

• Oroszország: I. Sándor cár a történelmi Lengyelország teljes területét magának akarta megszerezni, miközben támogatta Franciaország mérsékelt megerősítését, hogy ellensúlyozza Anglia befolyását.
• Poroszország és Ausztria: A poroszok Szászország és a Rajna-vidék megszerzését követelték, míg Ausztria Itáliában és Galíciában kívánt megerősödni.
• Anglia: Ellenezte az orosz és porosz területi terjeszkedést, miközben gyarmati érdekeit igyekezett biztosítani.

A Szent Szövetség születése

A tárgyalások során a nagyhatalmak között kialakuló ellentétek miatt az egység többször veszélybe került. Az orosz követelésekkel szemben 1815 januárjában Anglia, Ausztria és Franciaország titkos szövetséget kötött.
A helyzetet Napóleon visszatérése 1815 márciusában ideiglenesen megoldotta, hiszen a közös ellenség ismét összefogásra kényszerítette a nagyhatalmakat.

Napóleon végső veresége után, 1815. szeptember 26-án I. Sándor, I. Ferenc és III. Frigyes Vilmos aláírták a Szent Szövetség alapító dokumentumát, amely a keresztény értékeken alapuló testvériséget és békét tűzte ki célul.
Bár a szövetség főként politikai eszköz volt, egy korszak szimbólumává vált

A bécsi kongresszus határozatai

A kongresszus kompromisszumok sorozataként született döntéseket hozott. Az Acte finale, a záró jegyzőkönyv, 1815. június 9-én szentesítette Európa új rendjét.

Területi rendezések:

• Oroszország: Lengyelország nagy részét megszerezte.
• Poroszország: Megkapta Szászország felét és a Rajna-vidéket.
• Ausztria: Visszaszerezte Itáliát, köztük Velencét és Lombardiát.
• Hollandia: Egyesült Belgiummal, létrehozva a Németalföldi Királyságot.
• Svájc: Semleges státuszt kapott.
  
  

  Gyarmati rendezések:

• Anglia megerősítette tengeri fölényét Máltával, Helgolanddal, Ceylonnal és Fokfölddel.

Forrás: Wikipedia
Sárgával: Habsburg Birodalom, szürkével: Porosz Királyság, zölddel: Orosz Birodalom