A magyar mondák világa
Óra
A magyar mondák világa
A magyar nép eredetmondái nem csupán mesék, hanem történeteink, hitvilágunk és identitásunk alapkövei. Ezek a mondák évszázadokon át hagyományozódtak, hogy őseink dicső tetteit, a sorsfordító eseményeket és a magyarság eredetét meséljék el. A mesés elemek mögött mindig ott rejlik a magyar nép büszkesége, hite és kitartása, amely az idő próbáját is kiállta.

Mit tudunk a mondákról?
A monda elbeszélő műfaj. Szájhagyomány útján megőrzött, majd később lejegyzett történet, amely valóságos elemekhez kapcsolódik. Ezek lehetnek például helyszínek, szereplők, események vagy szokások. A mondát csodás, meseszerű elemek is színesíthetik.

Eredetmondáink
Csodaszarvas
Témája: A magyarok vándorlásának és letelepedésének kezdete.
Tartalom: A csodaszarvas, mint misztikus állat, vezeti Hunor és Magor népé túj hazájuk felé. A csodaszarvas mindig tovább fut, ezzel irányt mutatva a vándorló népnek.
Szimbólum: A csodaszarvas a kitartást, az útmutatást és a nép egységét jelképezi
Emese álma
Atilla nagykirály birodalmának széthullása után a súlyos megpróbáltatások évei nehezedtek a hun és a testvér magyar népre. Némelyek feltehetően hódoltságba, mások függőségbe kerültek. Nagy volt a szomorúság a szabadsághoz és uralkodáshoz szokott őseink szívében.
Reményüket mégsem adták föl. Bíztak a magyarok Istenében! Bíztak abban, hogy Isten akaratából jön majd egy uralkodó, aki ismét eggyé kovácsolja a hun-magyar népet, és vezetésével visszafoglalják őseik földjét, Pannóniát, ahol újra boldogan és szabadon élhetnek. Emlegették is folyvást Isten ostorát, kinek fél világ hódolt. Az ő kardja előtt bizony minden nép meghajolt.
Az eszes és kiváló hadvezér, Ügek nagyfejedelem uralkodása alatt a Mindenható mintha lemosolygott volna népére. A kazár birodalom hanyatlásnak indult, és a birodalom határain belül élő testvérnépek függősége meglazult. A testvérnépek egyesítésének ideje azonban még nem jött el. Ami nemcsak a teljes függetlenséget, hanem a régi dicsőség és hatalom visszaállítását jelentette volna. Igaz, az égi fény újjászületésének napján a fő táltos már megjósolta, hogy a tudás népére rövidesen egy dicső kor hajnalodik, amikor minden magyar emelt fővel nézhet a jövőbe.
A jóslatot követő éjszakán Ügek feleségének, a jóságos és kegyes nagyasszonynak, Emesének megjelent álmában Isten szent madara, a Turulmadár. Alakja mintha Emese bársonyos, acélkékes hajából szövődött volna, s mellén egy emberi arc vonásai rajzolódtak ki. Emese mélyen meghajolt, fejét lassan fölemelte, és szelíd szemét az ég küldöttére vetette. Valami különös, fenséges érzés és nyugalom hatotta át egész lényét.
A Turul alakja ekkor mennyei fénnyé változott, és így szólt Emeséhez Isten követe:
– Néped a megpróbáltatások éveit méltóságosan viselte. Istenét soha nem hagyta el. Ezért az Úr kegyelméből fiad születik, ő és utódai dicső uralkodói lesznek népednek. Ez Isten akarata.
A Turulmadár ekkor nagy sebességgel elszállt, és beolvadt a csillagok sziporkázó fényébe. Emese felébredt.
– Felébresztem Ügeket – gondolta. Ujja már majdnem a férje vállát érintette, mikor keze megállt, visszahúzta.
– Talán csak álom, álom volt az egész!? A képzelet pajkos szüleménye!? Semmi más – gondolta Emese.
Emese óvatosan felkelt. Vigyázott, hogy ne ébressze fel Ügeket. Magára öltötte fehér bársonyköntösét és csendben kiment. Leült az udvar közepén álló, lombtalan nagy fa alá. Tekintetét bizonytalanul, elmerengve a hideg és ezernyi csillagfénytől ragyogó égre emelte. Testét melegség sugározta át, és a szíve alatt fogamzott élet elindult a sorstól meghatározott útjára.
– Álmos!? Álmos legyen a neve – gondolta Emese. Arcát önfeledt mosoly ülte meg, és szeme sarkában az örömkönny gyöngyszeme csillogott.
Forrás: nkp.hu
Feladat: az nkp,hu oldalán tedd sorrendbe az Álmodj csak, Emese feladat eseményeit
Kvíz: olvasás-szövegértés
Szövegértés a sulinet oldaláról
Lehel kürtje
Diafilm: Lehel kürtje 1988
Bővebben: itt elolvashatod