Szent Szövetség
Forrás
Szent Szövetség
A szövetség kiáltványában (1815. szeptember 26.) három európai nagyhatalom – Oroszország, Poroszország és Ausztria – uralkodói nyilvánították ki, hogy politikájukat a keresztény vallás és az „igazság, szeretet és béke” eszméire alapozzák. Az alapvető cél az európai rend és béke fenntartása volt, egy vallásilag átitatott, paternalista kormányzási elv alapján

A Szent Szövetség
„A szent és oszthatatlan szentháromság nevében. Ő Felségeik, Ausztria császárja, Poroszország királya és Oroszország czárja azon nagy események következtében, melyek az utolsó évek alatt Európában végbementek, és különösen azon jótétemények következtében, melyekkel az isteni gondviselés elárasztotta a benne bízó kormányokat, belsőleg meggyőződtek, mennyire szükséges az illető hatalmak kölcsönös viszonyát a Megváltó szent vallására épített igazságokra alapítani. Kijelentik tehát, hogy e jelen acának nincs más czélja, minthogy az egész világ színe előtt nyilvánítsák elhatározásukat, hogy úgy államaik belső kormányában, mint a külső politikában csak a szent vallás elveit, azaz az igazságot, a keresztyén szeretetet és a békét fogják szem előtt tartai, melyeknek nemcsak a magánéletet kell szabályozniok, hanem a fejedelmek elhatározásait is, mert csak ők szilárdíthatják meg az emberi intézményeket. Ezért Ő Felségeik megegyeztek a következő pontokban:
1. A szentírás szava értelmében, mely elrendeli, hogy minden ember testvérének nézze felebarátját, a három uralkodót az igaz és elválaszthatatlan testvériség köteléke fogja egymáshoz fűzni, és minthogy honfitársaknak tekintik egymást, minden alkalommal segítik és oltalmazzák egymást, alattvalóikat is a testvériség ez elvei szerint fogják vezetni.
2. Az illető kormányoknak, valamint alattvalóiknak egyetlen elve lesz egymást szolgálni, egymás iránt törhetetlen jóakarattal viseltetni, egymásban egy és ugyanazon keresztyén nemzet tagjait látni. A három szövetséges uralkodó a gondviselés eszközeiül tekinti magát, melyeket egy család három ágának, azaz Ausztriának, Porosz- és Oroszországnak uralmára szemelt ki, kijelenti tehát, hogy a keresztyén nemzetnek, melyhez tartoznak, csak egy az uralkodója, ki egyedül egyesíti magában a szeretet, a tudás és a bölcseség végtelen kincseit. Isten és isteni megváltónk, Jézus Krisztus, az élet igéje. Felségeik gyöngéd gondoskodással ajánlják népeiknek a Megváltó által hirdetett kötelességek gyakorlását, mert a béke csak a jó lelkiismeretből fakadhat.
3. Mindazon hatalmasságok, melyek magukévá teszik az ezen adtában hirdetett szent elveket, és belátják, mennyire fontos a sokáig nyugtalanított nemzetekre nézve, hogy ez igazságok az emberi történetekre kellő befolyást gyakoroljanak, szives örömmel fogadtatnak be e szent szövetségbe. Kelt Párisban, 1815 szeptember 26-án. Ferencz. Fridrik Vilmos, Sándor.„
Forrás: Augsburger Allgemeine Zeitung, 1816. február 4.