Miért kellett kiegyezni? Hogyan született meg a Monarchia? És mit jelentett ez a magyarok számára?

📅 Dátum: 1867
📍 Helyszín: Bécs és Pest
👑 Főszereplők: Ferenc József, Deák Ferenc, Andrássy Gyula

Miért kellett egyáltalán kiegyezni?

Az 1848–49-es szabadságharc leverése után Magyarországot megtorlások, politikai és katonai elnyomás sújtotta. Haynau rémuralma, a neoabszolutizmus és Alexander Bach belügyminiszter központosító politikája (1851–1859) teljes mértékben Bécsből irányított rendszert épített ki.

Ám a Habsburgok sem győztek veszteség nélkül:

• az önkényuralom fenntartása hatalmas pénzügyi teher volt,

• 1859-ben Solferinónál súlyos katonai vereséget szenvedtek az olaszok és franciák ellen,

• az államháztartás eladósodott, a birodalom megingott.

👑 Ferenc József 1860-ban kiadta az ún. októberi diplomát, majd 1861-ben a februári pátenst, melyben központosított, liberálisabb alkotmányt kínált fel. Magyar képviselők helyet kaphattak volna a Reichsratban, az osztrák birodalmi gyűlésben.

🏛️ „Nem engedünk a ’48-ból” – a Felirati és Határozati Párt vitája

Az 1861-ben összehívott magyar országgyűlésben két nagy politikai tábor alakult ki, amelyek másként akartak szembeszállni a császári alkotmánytervekkel.

📜 A Felirati Párt (vezetője: Deák Ferenc)

• • A mérsékeltebb álláspontot képviselte.

  • Úgy vélte, hogy a császárhoz intézett feliratban kell visszautasítani a februári pátenst.

  • Nem akarta megszakítani a párbeszédet az uralkodóval, célja a törvényes rend visszaállítása volt az 1848-as törvények alapján.

  • Deák úgy érvelt: ha határozatban utasítják el a pátens jogszerűségét, az a Habsburg-dinasztia teljes elutasításának minősülne, ami újabb megtorláshoz vagy elszigetelődéshez vezethetne.

❗ A Határozati Párt (vezetője: Teleki László)

• • Radikálisabb álláspontot képviselt.

  • Határozatban akarta kifejezni, hogy Magyarország nem ismeri el a februári pátens érvényességét, és visszautasít minden olyan reformot, amit nem a magyar törvényhozás fogad el.

  • Teljes mértékben az 1848-as állapot visszaállításához ragaszkodott, még akkor is, ha ez nyílt szakítást jelentett volna az udvarral.

⚠️ Mi történt?

A Felirati Párt került többségbe, így a magyar országgyűlés feliratban utasította el a császár ajánlatát, és ragaszkodott az 1848-as törvényekhez.

„Nem engedünk a ’48-ból.”

Ferenc József erre 1861. augusztus 22-én feloszlatta az országgyűlést, és visszaállította az abszolutista kormányzást – megkezdődött az ún. Schmerling-provizórium.

⏳ Visszatérés a provizóriumhoz – és a tárgyalások előkészítése

Miután Ferenc József 1861-ben feloszlatta az országgyűlést, visszaállította az abszolutista kormányzást. Az új államminiszter, Anton von Schmerling egy liberálisabb birodalmi kormányzatot irányított – de nem ismerte el Magyarország különálló státuszát, önálló alkotmányos jogait.

Ez az időszak az ún. Schmerling-provizórium (átmeneti kormányzás), amelyben:

• a birodalom egységes központi szabályozás alatt működött,

• Magyarország külön államiságát figyelmen kívül hagyták,

• a háttérben azonban elkezdődtek a titkos tárgyalások Bécs és a magyar politikai elit között.

Konzervatív előkép: Apponyi és Dessewffy terve

Már 1862–63 körül Apponyi György gróf és Dessewffy Emil gróf, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, javaslatot tettek egy dualista berendezkedésre:

• külön parlamentek,

• de közös hadügy, külügy és pénzügy,

• az uralkodó közös személye alatt.

Ezek a javaslatok azonban nem kerültek hivatalos formába

Deák visszatér – és új lapot nyit

1865 elején Deák Ferenc újra szerepet vállalt a közéletben. Egyik első írása volt az Adalékok a magyar közjoghoz, amelyben kifejtette: Magyarország a történelmi alkotmány alapján külön állam, nem egy osztrák tartomány. Ennek alapján azonban nem zárta ki a megegyezés lehetőségét sem.

✍️ A híres „húsvéti cikk” 

📅 1865. április 16-án jelent meg a Pesti Naplóban egy aláírás nélküli publicisztika, amit utólag „húsvéti cikkként” ismerünk. Deák Ferenc előző nap az Angol Királynő Szállóban diktálta le Salamon Ferenc újságírónak – hogy még a kézírása se árulja el a szerzőt.

A cikk válasz volt a bécsi Botschafter című újság vádjaira, mely szerint a magyarok „szakadárok” és a birodalmat veszélyeztetik. Deák határozottan visszautasította a beolvasztási törekvéseket, de hangsúlyozta:

„Egyik czél tehát a birodalom szilárd fennállása, melyet nem kívánunk semmi más tekinteteknek alárendelni. Másik czél pedig fenntartása Magyarország alkotmányos fennállásának, jogainak, törvényeinek, melyeket a sanctio pragmatica is ünnepélyesen biztosít, s melyekből többet elvenni, mint a mit a birodalom szilárd fennállhatásának biztosítása múlhatatlanul megkíván, sem jogos nem volna, sem czélszerű.”

Deák jelezte a kompromisszumra való hajlandóságot, ha az nem veszélyezteti Magyarország önállóságát. Ez volt a politikai nyitás első hivatalos jele.

⚔️ A háború, amely végleg megváltoztatta a játszmát – 1866

Miközben Magyarországon a politikai nyitás lehetőségét Deák húsvéti cikke már jelezte, Bécs egyre nagyobb katonai és politikai nyomás alá került. Az 1860-as évek közepére egyre világosabbá vált, hogy a Habsburg Birodalom helyzete megrendült.

🔥 Kitört a háború: Poroszország vs. Ausztria

📆 1866-ban kirobbant a porosz–osztrák háború, amelynek célja a német egység kérdésének eldöntése volt – vagy osztrák vezetéssel (Bécs), vagy porosz dominanciával (Berlin).

👉 Az osztrák haderő és szövetségesei komoly vereséget szenvedtek július 3-án a königgrätzi csatában (ma Csehország területe), amely a háború döntő ütközete lett.

📉 A katonai vereség hatása

A vereség nemcsak katonai presztízsveszteség volt, hanem belpolitikai megrázkódtatás is. Ausztria:

• elvesztette döntő befolyását a német ügyekben,

• kénytelen volt kilépni a Német Szövetségből,

• és új szövetségest kellett keresnie – saját birodalmán belül.

A Habsburg-dinasztia számára a magyarokkal való kiegyezés lett az egyetlen esély a birodalom stabilizálására.

Bécs végre enged – megindulnak a tárgyalások

A vereséget követően Ferenc József új külügyminisztert nevezett ki:
🎩 Ferdinand von Beust, aki korábban szász diplomataként Poroszország ellen foglalt állást, így erőteljesen támogatta a magyarokkal való kompromisszumot, hogy megerősítse a Monarchiát.

Beust meggyőzte az uralkodót, hogy a belső stabilitás csak úgy érhető el, ha elismerik Magyarország történelmi jogait. Ezért:

• megkezdődtek a nyílt, hivatalos tárgyalások Deák Ferenc és a magyar küldöttség vezetésével,

• az udvar készen állt a kétközpontú államszerkezet elfogadására.

📜 A tárgyalások alapelvei:

A magyar alkotmányos rend helyreállítása (az 1848-as törvények szellemében),

Közös ügyek kijelölése: külügy, hadügy, ezek pénzügyei,

Két egyenjogú ország az uralkodó személye alatt,

A közös ügyek arányos pénzügyi viselése (kvótarendszer).

A cél egy reális kompromisszum volt, nem teljes függetlenség.

Deák és hívei belátták, hogy:

• teljes elszakadás kivitelezhetetlen a nemzetközi helyzet miatt,

• a kompromisszum viszont lehetőséget ad Magyarország újjáépítésére, gazdasági fejlődésére, és a jogállamiság helyreállítására.

📜 Az 1867-es kiegyezés tartalma – törvényekbe foglalva

Az osztrák–magyar kiegyezés nem egyetlen dokumentumból áll, hanem négy fő törvénycikk rögzíti a Magyar Országgyűlés részéről. Ezek a jogállami alapját képezik a későbbi Osztrák–Magyar Monarchiának.

⚖️ Az 1867. évi törvénycikkek:

👉 Ezeket a törvényeket az Országgyűlés elfogadta, Ferenc József pedig 1867. július 28-án szentesítette – így hivatalosan is életbe léptek.

De mit is jelentettek ezek a gyakorlatban?

🛡️ Közös ügyek

• Hadügy, külügy, ezek pénzügyei – Bécsben működő közös minisztériumok irányítása alatt.

• Az uralkodó közvetlenül felügyelte őket (pl. hadsereg főparancsnoka is ő volt).

• A magyar országgyűlés csak az újoncmegajánlás és a közös költségvállalás arányáról dönthetett.

🧾 Kvótarendszer

• Magyarország évente fizetett be a közös kasszába, a birodalmi kiadásokhoz való hozzájárulásként.

• A kvótát 10 évente újra kellett tárgyalni.

• Kezdetben 30% volt a magyar félre jutó rész, 70% Ausztriára.

💰 Gazdasági unió

• Vámhatárok megszűntek,

• közös súly- és mértékrendszer,

• közös pénznem (korona 1892-től),

• egységes piac és vámterület.

👑 A koronázás menete – 1867. június 8.

A törvények szentesítésének feltétele az volt, hogy Ferenc Józsefet hivatalosan is Magyarország királyává koronázzák, ezzel teljes jogállású uralkodóvá válik a magyar jog szerint is.

📍 Helyszín: Budavári Mátyás-templom
📅 Időpont: 1867. június 8.
👑 Különlegesség: Erzsébet királynét is megkoronázták (szimbolikus gesztus a nemzet részéről)

✨Érdekesség:

A koronát gróf Andrássy Gyula helyezte Ferenc József fejére – ugyanaz az ember, akit 1849 után távollétében halálra ítéltek.
Ezért nevezték őt „a szép akasztott embernek.”

🔐 Az új rendszer lényege: dualizmus

Az Osztrák–Magyar Monarchia kétközpontú alkotmányos monarchia lett:

🧭 Jogilag: a két államot perszonálunió kötötte össze (ugyanaz az uralkodó),
👥 Politikailag: külön parlamentek és kormányok működtek,
💼 Gyakorlatban: a legfontosabb döntésekhez még mindig az uralkodó jóváhagyása kellett – előszentesítési jog.

🗣️ Társadalmi fogadtatás – forradalom vagy árulás?

Bár az 1867-es kiegyezés törvényes és jogilag rendezett formában jött létre, a magyar társadalomban heves vitákat váltott ki. Két nagy tábor alakult ki:

✅ A kompromisszum hívei szerint:

• A kiegyezés visszaállította a magyar alkotmányosságot,

• a nemzet újra saját kormánnyal és országgyűléssel rendelkezett,

• és megnyílt az út a gazdasági modernizáció felé.

Deák Ferenc és támogatói úgy vélték:
🎯 ez volt a maximum, amit akkor és ott el lehetett érni, és a forradalom eszméjét törvényes úton vitték tovább.

❌ Az ellenzők szerint:

• A kiegyezés nem hozta el a teljes függetlenséget,

• a legfontosabb ügyek (hadügy, külügy, pénzügy) továbbra is Bécsben maradtak,

• a nemzetiségek helyzete nem javult, sőt: a kiegyezés csak a magyar és osztrák elit között jött létre.

A közjogi ellenzék – különösen a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt –
árulásnak tartotta a kiegyezést, és a Habsburgokkal való minden együttműködést elvetett.

💣 A Cassandra-levél – Kossuth Lajos figyelmeztetése

📅 1867. május 28-án Kossuth Lajos, a szabadságharc vezéralakja nyílt levelet intézett Deákhoz, amelyet a sajtó is leközölt. Ez volt a híres:

📝 Cassandra-levél

(Magyarország sorsa a kiegyezés után – Kossuth jövendölése)

A levélben Kossuth a görög mitológiai Kasszandrához hasonlította magát:
az istennő megjövendölte a jövőt, de senki sem hitt neki.

A mit én tenni óhajtok, az Cassandra szerepe. (…) Deák és pártja egy életképes nemzet végzetes hibáját követi el.”

„A megegyezés, mit az uralkodóházzal kötöttek, nem fogja a nemzet szabadságát biztosítani, hanem az alávetettséget fogja törvényesíteni.”

Kossuth attól tartott, hogy:

• Magyarország elveszti önálló államiságát a dualista rendszerben,

• alárendelt szerepet tölt be Ausztria mellett,

• és ha egyszer Ausztria háborúba sodródik, Magyarország is el fog pusztulni vele együtt.

➡️ Ezzel Kossuth sötét jövőt jósolt – amit sokan túlzásnak tartottak akkor,
de a Monarchia 1918-as összeomlása után többen igazat adtak neki.

📉 Politikai megosztottság

A kiegyezés után a politikai élet kétpólusúvá vált:

🧭 Összegzés: kompromisszum, nem diadal

A kiegyezés nem oldott meg minden problémát, de stabil kereteket teremtett egy erősen megosztott, háborút és önkényt megélt nemzet számára.

A történészek ma is vitatják, hogy:

• történelmi szükségszerűség volt,

• vagy elhibázott félmegoldás.

De abban mindenki egyetért: 1867 Magyarország új korszakának kezdete lett.

Feladat: Dualizmus doboz

Képzeld el, hogy 1867-ben Magyarország épp új korszakba lép.
Egy nagy politikai utazásra készül – és most be kell pakolnia a bőröndjét!

🎒 Mit visz magával a kiegyezés után?
✋ És mit NEM vihet magával – mit kell otthon hagynia?

💬 „Volt olyan dolog, amiről eddig azt hitted, hogy megmaradt, de mégsem? Vagy amit nem gondoltál volna, hogy feladtunk?”

💬 „Ha az uralkodó is csomagolna, mit tartana meg és mit hagyna hátra? Mit vinne magával a magyar kapcsolatból?”