Samuel Morse

Samuel Morse élete

Samuel Morse 1791. április 27-én született Charlestownban, Massachusettsben, egy művelt és jómódú család első gyermekeként. Édesapja, Jedidiah Morse, ismert lelkész és tudós volt, akit az „amerikai földrajztudomány atyjaként” emlegettek.

Miután részt vett a Phillips Akadémián a massachusettsi Andoverben, Samuel Morse a Yale College-ba ment, ahol vallásfilozófiát, matematikát és tudományt tanult. Amíg a Yale-en részt vett Benjamin Silliman és Jeremiah Day előadásain az elektromosságról, és tagja volt a Society of Brothers in Unity-nek. Festészettel tartotta fenn magát. 1810-ben Phi Beta Kappa kitüntetéssel diplomázott a Yale-en.

1811 és 1815 között Angliában az európai festészetet tanulmányozta. 1829-től pedig a párizsi Louvre-ban másolta a festményeket. Az elkövetkező években vándorművészként dolgozott, portrékat festett. Amerikába 1832-ben ment vissza és a New York Egyetemen kezdett dolgozni festés és rajzolás professzoraként.

A hazaúton találkozott Charles Thomas Jackson professzorral, aki az elektromágnest mutatta be az utastársainak. Morse a megtekintett kísérletek hatására elkezdett foglalkozni az elektromágnesességgel és még a postahajó fedélzetén készített egy tervrajzot a távírójáról. Ezután inkább a találmányával foglalkozott és egyre kevesebbet festett. 

Távíró születése

Morse 1832-ben kezdett dolgozni az elektromágneses távíró ötletén. Az első működő prototípust 1837-ben mutatta be. A távíró alapelve egyszerű, de zseniális volt:

• Áramkör zárása és megszakítása: Az adókészülék zárta és megszakította az áramkört. Zárt áramkör esetén a vevő oldalon egy elektromágnes egy írószerkezetet mozgásba hozott, amely papírszalagra rajzolt jeleket rögzített.
• Papírszalag és jelek: Ha az áramkör zárva volt, a szalag cikcakkos vonalat rajzolt, megszakításkor pedig egyenes vonalat. Ezek a jelek alkották a Morse-kódot.

Morse a kódrendszert is maga dolgozta ki, amely pontokból és vonalakból állt, és az ábécé minden betűjét, valamint számokat külön kombinációval jelölt. A Morse-kód egyszerűsége és hatékonysága gyorsan népszerűvé vált.

A távíró működése

Morse távírója az alábbi módon működött:

1. Adóállomás: Az operátor lenyomott egy kart, amely zárta az áramkört. A lenyomás hosszúságától függően pontot (rövid lenyomás) vagy vonalat (hosszú lenyomás) küldött.
2. Áramkör és elektromágnes: Az elektromos jel a vezetékeken keresztül haladt a vevőállomásig, ahol egy elektromágnes aktiválódott.
3. Írószerkezet: Az elektromágnes mozgásba hozott egy tűt vagy ceruzát, amely a papírszalagra rögzítette a jeleket.
4. Üzenet dekódolása: Az üzenet papírszalagon érkezett meg, amelyet az operátor a Morse-kód alapján dekódolt.

A siker felé vezető úton

Morse és munkatársa, Alfred Vail, kezdetben nehezen találtak támogatást a távíróhoz. Az első sikeres bemutatóra 1844-ben került sor, amikor az első üzenetet küldték Washington D.C. és Baltimore között: „What hath God wrought” („Mit cselekedett az Isten”). Ez a pillanat mérföldkő volt a kommunikáció történetében, és megalapozta Morse hírnevét.

További találmányok és örökség

Bár Morse-t leginkább a távíró és a Morse-kód miatt ismerik, ő számos más területen is aktív volt:

• Festészet: Élete során számos portrét készített, és nagy hatással volt az amerikai művészet fejlődésére.
• Kutatás: Az elektromágnesesség terén végzett kísérletei megalapozták a távközlés fejlődését.

Miért fontos Samuel Morse?

Samuel Morse találmánya, az elektromágneses távíró, nemcsak a kommunikáció forradalmát indította el, hanem megteremtette a modern távközlés alapjait. A Morse-kódot a 20. század végéig használták a hajózásban, a vasúti forgalomban és a katonai kommunikációban.

Feladat: próbáld ki Morse-kóddal rejtjelezni az üzenetedet

A Morze-abc

A Morze-abc-t (angolul: morse-code) Samuel Finley Breese Morse találta fel, még a rádió feltalálása előtt. A kód rövid és hosszú jelekből áll, melyeket sokféleképpen le lehet adni, például lámpával, síppal, füstjelekkel, de leggyakrabban elektromos jelekként, illetve rádión továbbítják.