Széchenyi István, a reformok első megfogalmazója

Széchenyi családi háttere és ifjúkora

Széchenyiről bővebben itt olvashatsz. Most csak röviden, a lényeget kiemelve:
- arisztrokrata családban született, édesapja Széchényi Ferenc, a Nemzeti Múzeum megalapítója. A nagycenki gyűjteményét ajánlotta fel erre a célra. A gyűjtemény ekkor 11 884 nyomtatványt, 1156 kéziratot, 142 kötet térképet és rézmetszetet, 2019 db aranyérmét, továbbá régiségeket, valamint néhány képmást tartalmazott. Ezek a tárgyak képezték a Nemzeti Múzeum első gyűjteményét, amely Európa harmadik ilyen jellegű nemzeti intézménye lett.

Édesanyja, Festetics Julianna értékes ásványkincsei pedig a Természettudományi Múzeum alapjául szolgáltak. 

-1813-ban belépett Széchenyi a hadseregbe és részt vett a lipcsei "népek csatájában". Bátorságáért több kitüntetést is kapott. 
- A háború után beutazta Európát. Útja során ráébredt arra, hogy Magyarország mennyire elmaradott. A családi hagyományok és a tapasztalatai alapján úgy érezte, tennie kell valamit az ország felemelkedéséért. 
-1830-ban jelent meg az első munkája a Hitel. Széchenyi úgy gondolta, el kell törölni az ősiség törvényét (amit 1351-ben Nagy Lajos adta ki, eszerint a nemesi birtokot eladni, elidegeníteni nem lehetett, a nemesi birtokot a közvetlen vagy oldalági leszármazottak örökölhették. Ha a nemesi nemzetség kihalt, akkor a birtok és jószág visszaszállt a Szent Koronára). A törvény eltörlésével piacképes lehet a nemesi birtok. 
- A jobbágyok helyzetét a robot eltörlésével akarta javítani, Ha érdekeltté válnak a munkában, hatékonyabban dolgoznának. 
- Közteherviselés: a nemesség is adózzon szintén fontos pontja volt a programjának. 

A folyamatot szerinte az arisztrokráciának kéne vezetnie és az ország jövőjét a Habsburg Birodalmon belül látta. 

Fontosabb fejlesztései:

- 1825 - felajánlotta egy éves jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia létrehozására, melynek feladata a magyar nyelv és kultúra ápolása. 

- Kezdeményezte az első állandó híd, a Lánchíd felépítését Pest és Buda között. Mozaweb: Lánchíd"...egyévi jövedelmemet fordítom rá, ha Buda és Pest közt híd épül, s hogy ezért, jóllehet Pesten lakni alkalmasint sohasem fogok, egyetlen krajcár kamatot vagy akár visszafizetést sem fogok követelni. Az a gondolat, hogy hazámnak fontos szolgálatot tettem, majd bőségesen kárpótol."

- Beindította a gőzhajózást a Balatonon

- Szervezője volt a dunai gőzhajózásnak

- Terveket készíttetett a Tisza és a Duna alsó szakaszának szabályozására

- Részt vett az óbudai hajógyár alapításában

- Pesten gőzmalmot létesített

- Elindította a lóversenyzést Pesten

- Kaszinókat szervezett, melyek a társasági élet központjává váltak, politikai, közéleti kérdésekről beszélhettek, újságokat, könyveket olvashattak.

- Ő használta először a Budapest megnevezést, Pestet és Budét az ország fővárosává akarta fejleszteni. 

Széchenyi hatása

Úgy gondolta, a fejlesztéseivel elindul a polgárosodás folyamata is. Műveit sokan olvasták, a Hitelből 5000 darabot adtak el, ami akkor nagyon magas példányszámnak számított. A magyar arisztokrácia azonban értetlenséggel fogadta és Bécstől sem kapott támogatást. A közvélemény azonban lelkesen ünnepelte, Kossuth a legnagyobb magyarnak nevezte.