A modern állam és polgárai

Egyre több felelősség az állam vállán

A 19. század második felére Európa jelentős része átalakuláson ment keresztül: a korábban az állam jobbára csak a rendfenntartást és a külpolitikát intézte, most egyre aktívabban beleavatkozott az emberek hétköznapjaiba.

Miért történt ez?

Egyszerű: az ipari forradalom hatásai miatt a lakosság elvárásai megnőttek. Az államnak reagálnia kellett az új kihívásokra:

• a tömegek városba költöztek,

• új munkakörülmények és társadalmi problémák jelentek meg,

• nőtt az igény az írás-olvasás tudására és az orvosi ellátásra,

• és megjelent a szociális igazságtalanságokkal szembeni érzékenység.

A modern állam lényege tehát nem az, hogy mindenki életébe beleszól, hanem hogy biztosítson egy minimális jólétet, hozzáférést az oktatáshoz, egészséghez, munkavédelemhez.

Oktatás: az analfabetizmus elleni harc

A 19. század végére világossá vált: a tudás hatalom, és mindenki számára elérhetővé kell tenni.

Franciaország példája különösen tanulságos:
Az 1882-es iskolatörvény kimondta, hogy minden 6 és 13 év közötti gyermek számára kötelező az iskolalátogatás. Az állami iskolákban világi (nem vallási) tanterv lépett életbe, és a hittan oktatása választhatóvá vált.

A tantárgyak között szerepelt:

• erkölcsi és polgári nevelés,

• írás-olvasás,

• francia nyelv és irodalom,

• földrajz, történelem, jogi és gazdasági alapismeretek,

• természettudományok, fizika, matematika,

• kézművesség, rajz, zene és torna.

A fiúk katonai alapképzést kaptak, a lányok varrást tanultak – ez is jól mutatja a korszak nemi szerepekhez való viszonyát.

📌 A törvény rögzítette azt is, hogy hetente csak egy pihenőnap (vasárnap) mellett egy másikat is be kell iktatni, hogy a vallásoktatás ne az iskolában történjen. Ez világosan jelezte az egyház visszaszorulását az oktatás terén.

Az eredmények önmagukért beszélnek

Egy 1900-as statisztika szerint a lakosság írástudatlansági aránya így nézett ki:

• Franciaország: 5%

• Osztrák–Magyar Monarchia: 33%

• Olaszország: 50%

• Spanyolország: 60%

Ez azt jelenti, hogy Franciaországban már szinte mindenki tudott írni és olvasni, míg például Spanyolországban tízből hat ember nem.

Az oktatás területén tehát azok az országok lettek sikeresek, amelyek időben felismerték, hogy az analfabetizmus nem csupán személyes, hanem nemzeti hátrány is.

Közegészségügy: baktériumok elleni forradalom

A 19. század közepén még milliók haltak meg olyan betegségekben, amelyek ma könnyedén megelőzhetők lennének: kolera, tífusz, vérhas.

A fordulópontot Louis Pasteur hozta el, aki bizonyította, hogy:

• a fertőzések baktériumok miatt terjednek,

• a tiszta ivóvíz és a higiénia életet menthet.

Ennek hatására sok országban elindult:

• kutak fúrása és ivóvíz-hálózat kiépítése (Budapesten például már az 1860-as évek végén),

• csatornázás a városokban,

• szemétszállítás megszervezése,

• az élelmiszerek tárolásának és szállításának szabályozása.

A 20. század elejére Európában gyakorlatilag eltűnt a kolera, amely korábban évente többszázezer halálos áldozatot követelt.
Javaslat: Egyszer volt az ötlet, Pasteur és a mikroorganizmusok

Munkavédelem: a dolgozók érdekében

Az ipari forradalom következtében a munkásosztály kiszolgáltatott helyzetbe került:
hosszú munkaidő, alacsony bérek, veszélyes környezet, gyerekmunkások.

Az állam beavatkozott:

• korlátozta a gyermekek munkáját (pl. 9 év alattiak nem dolgozhattak),

• csökkentette a munkaidőt (pl. Angliában a heti 70 óráról 40-re, évtizedek alatt),

• bevezették a kötelező biztosításokat (Bismarck: betegség, baleset, nyugdíj),

• elkezdődött a munkásvédelmi törvényhozás – minimálbérről, pihenőidőről, anyasági védelemről.

Ez volt a szociálpolitika kezdete: nemcsak a legszegényebbek, hanem a dolgozó tömegek is kaptak védelmet.

Forráselemzés: gyári munkások levelei (feladatlappal)

Új hétköznapok: kultúra, szórakozás, sport

Ahogy a munkaidő csökkent, egyre többen juthattak hozzá valódi szabadidőhöz.

Ez a korszak hozta el:

• a piknikezést, a kirándulást,

• az olvasást mint tömeges szokást (újságok, regények, képregények),

• az első mozikat, ahol némafilmeket vetítettek,

• a tömegsport kezdetét: futballklubok, sportegyesületek, stadionok.

1896-ban Athénban megrendezték az első újkori olimpiai játékokat, Pierre de Coubertin francia báró kezdeményezésére. A cél: a nemzetek közötti verseny ne a háborúban, hanem a sportban dőljön el.

Összegzés: a modern állam mindannyiunk életét megváltoztatta

A 19. század végén megszületett a társadalmi felelősségvállalás eszméje. Az államnak már nem csak az volt a dolga, hogy parancsoljon – hanem hogy gondoskodjon.

A modern állam:

• megalapozta az ingyenes oktatás és egészségügy rendszerét,

• védte a dolgozókat a kizsákmányolással szemben,

• támogatta a polgárokat abban, hogy aktív és felelős tagjai legyenek a közösségnek.

Ez a korszak tette lehetővé, hogy ma természetesnek vegyük mindazt, ami akkor forradalminak számított:
egy iskola, ahol tanulni lehet,
egy kórház, ahol meggyógyítanak,
egy törvény, ami megvéd a munkahelyeden.