Hétköznapok és ünnepek

Hétköznapok

A középkori emberek élete leginkább kemény munkából állt. Az év nagy részét a földeken töltötték, és csak az előkelők éltek másképp: ők háborúztak, birtokaikat igazgatták, vagy utaztak. A legtöbb ember számára azonban minden nap fáradságos munkát jelentett.

A parasztok életét a mezőgazdasági munkák határozták meg. Tavasztól őszig a földeken dolgoztak, hajnalban kezdtek, és csak akkor hagyták abba, amikor már besötétedett. Sokat kellett foglalkozniuk az állatokkal is: tehenekkel, disznókkal, tyúkokkal. Télen, amikor nem lehetett kint dolgozni, javították az eszközöket, szőttek, kosarakat fontak, és fából készítettek használati tárgyakat. A legtöbb paraszt sosem hagyta el a faluját; egész életét ugyanabban a közösségben töltötte.

A falusi házak nagyon egyszerűek voltak. Általában csak egyetlen szobából álltak, és néha külön helyiségben volt a konyha. Ez a kis szoba volt minden: nappali, háló, és gyakran az állatok is ide kerültek be éjszakára. Az ablakok kicsik voltak, hogy a hideget kint tartsák, és a tűzhely gyakran füstös volt, mert nem volt kémény. A lakás berendezése is nagyon egyszerű volt: szalmafekhelyek, néhány pad, egy asztal, és egy láda a ruhák számára.

A vízért a közeli folyóhoz vagy forráshoz kellett menniük, mivel nem tudtak mély kutakat ásni. Az ivóvizet innen szerezték, és mivel a vízhez jutás nehéz volt, ritkán fürödtek vagy mostak. A higiénia nem volt olyan, mint ma, és ezért a középkori emberek gyakran küzdöttek betegségekkel.
A városiak a vizet közkutakból hordták. Tisztálkodási lehetőséget számukra a fürdőházak kínáltak, de ezt csak legfeljebb hetente egyszer vették igénybe.
A házakhoz gyakran kisebb-nagyobb kert is tartozott, ahol megtermett némi zöldség, gyümölcs és a háziállatok eltakarították a hulladék nagy részét. A városi ember asztalára gyakrabban került hús, tojás, de éhínségek idején ők jártak rosszabbul, mert vidékről nem érkezett élelem-utánpótlás. 

Étkezés

Télidőben csak a tűzhely adott némi meleget és persze azon is főztek. Leginkább levest készítettek zöldségekből: borsóból, babból, hagymából, lencséből, káposztából. Húshoz ritkán jutottak.
Gyakran ettek kását kölesből, árpából, vagy fekete kenyeret, sajtot. Az ételekhez tejet, néha sört ittak.

A középkorban az emberek többsége elsősorban kovásztalan lepényt vagy zabkását fogyasztott, zöldség és gyümölcs ritkán, húsétel csak alkalmanként került az asztalra. Sokkal jelentősebb volt a halfogyasztás (tonhal, hering, édesvízi halak), hiszen a böjti időszakban (az év 140-160 napján) egyébként is tilos volt húst enni.

Az ezredfordulótól megkezdődött a természet erőinek racionális hasznosítása. A vízimalmok robbanásszerű terjedése megkönnyítette a gabonaőrlést, az új erőgépek átlagosan 50 család lisztszükségletét látták el.
Látogass el erre a linkre – itt egy 13. századbeli vizimalom működését láthatod.

A kenyér és a húsétel ennek ellenére a jólét szimbólumának számított. A főurak bőséges lakomái több fogásból álltak, mégis a mai ember számára egyhangúnak tűnnének, hiszen alig fűszereztek, édesítőszerként pedig csak mézet használtak.

Forrás: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Fortezza_Verrucole_Archeopark_interno.jpg

Feladat – Fűszerpiac

Bevezető Képzeljétek el, hogy visszautazunk az időben a középkorba, egy zsúfolt, nyüzsgő piac közepére. A középkori piacok fontos találkozóhelyek voltak, ahol az emberek nemcsak árukat cseréltek, hanem híreket és információkat is megosztottak egymással. A piac a közösség központja volt, és sokszor a város vagy falu legforgalmasabb helyének számított.

Árucsere és kereskedelem A középkorban a pénz nem volt olyan elterjedt, mint manapság. Ezért az emberek gyakran árut cseréltek árura, amit cserekereskedelemnek nevezünk. Például egy paraszt, aki sok gabonát termesztett, elvihette a piacra, és elcserélhette ruhára, edényekre, vagy akár fűszerekre. A piacok tehát lehetőséget adtak az embereknek arra, hogy megszerezzék azokat az árukat, amelyeket nem tudtak saját maguk előállítani.

Pénzhasználat és Fűszerek Ahogy a középkor előrehaladt, a pénz egyre elterjedtebbé vált, különösen a városokban és a nagyobb piacokon. A kereskedők érkeztek messzi földekről is, hogy árulják a különleges árucikkeiket, és ekkor jelent meg a fűszerek iránti nagy kereslet. A fűszerek, mint a bors, fahéj, szerecsendió és szegfűszeg, igazi luxuscikkek voltak, amelyeket csak a gazdagabb rétegek engedhettek meg maguknak.

A Fűszerek fontos szerepe A fűszerek nemcsak az ételek ízesítésére szolgáltak, hanem státuszszimbólumok is voltak. Ha valakinek fűszerezett ételt tálaltak fel, az azt jelentette, hogy gazdag és befolyásos személy volt. A fűszerek származása sokszor rejtély volt, és az emberek meséket hallottak arról, hogy a fűszerek misztikus, távoli földekről érkeztek, ahol hatalmas sárkányok őrizték azokat. Az igazság az volt, hogy a fűszerek messzi helyekről, például Indiából és Indonéziából érkeztek, és hosszú, veszélyes utazások során jutottak el Európába.

Fűszerutak és a kereskedelem A fűszerek iránti kereslet miatt alakultak ki a híres fűszerutak. Ezek a kereskedelmi útvonalak Indiából, Indonéziából és más távoli helyekről haladtak át Ázsián, a Közel-Keleten és végül Európába. A karavánok és hajók hozták a fűszereket, és ezek az útvonalak nemcsak árut, hanem kultúrát, tudást és technológiát is közvetítettek a különböző népek között. A fűszerek ezért nemcsak ízesebbé tették az ételeket, hanem a kultúrák közötti kapcsolatokat is erősítették.

Piaci szereplők és forgatag A középkori piacokon nemcsak kereskedők, hanem mesterségek képviselői, kézművesek, parasztok és utazók is megfordultak. Képzeld el a piac forgatagát: az emberek hangosan árulják a portékáikat, a kézművesek bemutatják a készítményeiket, és az ételek illata szinte mindenhol érezhető. A piacok gyakran színes és zajos helyek voltak, ahol a gazdag és szegény egyaránt találkozott, és mindenkinek megvolt a saját célja.

Játék: A csapat egyik fele (vásárlók) aranypénzt kap. A másik fele fűszereket árusít.
A cél: mutassák be a kínált fűszereket és érjék el, hogy tőlük vásároljanak.
A fűszerkártyákat itt tudod letölteni.

Ünnepnapok

A középkor parasztjainak élete nagyon nehéz és fárasztó volt, de azért voltak boldog pillanataik is. Az év során voltak olyan napok, amikor nem kellett dolgozniuk, például az ünnepekkor. Ilyenkor a falubeliek összegyűltek, nagy lakomát tartottak, énekeltek, táncoltak, és kicsit pihentek. Ezek az ünnepek nagyon fontosak voltak, mert ilyenkor a közösség tagjai együtt lehettek, és egy kicsit elfelejthették a mindennapi kemény munkát.

Az egyházi ünnepek, mint a húsvét, pünkösd és karácsony hivatalos ünnepnek számítottak, és ilyenkor nem kellett dolgozni. Ezek az ünnepek sokszor több napig, néha akár egy hétig is eltartottak. Ezen kívül a vasárnapok is munkamentes napok voltak, amikor az emberek templomba mentek, pihentek és találkoztak a családjukkal és barátaikkal. Ha egy főpap vagy főúr érkezett a faluba, az nagy eseménynek számított: a házakat feldíszítették, és mindenki szép ruhát vett fel, hogy köszöntse őket.

Néhány munka, mint például az aratás vagy a szüret, szintén ünnepléssel zárult. A falubeliek közösen ünnepeltek, énekeltek és táncoltak. A lakodalmak is nagy mulatságok voltak, ahol az emberek jól érezték magukat. Temetések után pedig torral, vagyis közös étkezéssel emlékeztek meg az elhunytról.

A városokban gyakran voltak érdekes események. Vásárok idején az utcák megteltek mutatványosokkal, énekesekkel és táncosokkal, akik szórakoztatták a tömeget. A középkorban még az olyan dolgok is látványosságnak számítottak, mint a kalodába zárt bűnözők vagy a nyilvános kivégzések, és sokan összegyűltek, hogy ezeket is megnézzék.

A leghosszabb és legőrültebb ünnep a farsang volt, amely vízkereszt napjától (január 6.) húzódott egészen a húsvét előtti böjt kezdetéig. Ilyenkor az emberek vidáman ünnepelték a tél végét. Táncoltak, álarcos felvonulásokat tartottak, tréfálkoztak, és néha ruhát cseréltek egymással, hogy megvicceljék a többieket. Az ünnepségek során sokat ettek és ittak, mielőtt elkezdődött volna a hosszú böjt.

Feladat: Képzeld el, hogy a középkorban élsz, paraszti sorban. Írd le, hogy zajlana egy napod. A feladatot itt tudod letölteni: középkori naplóm