1. Mit mesélnek a magyarok eredetéről a mondák?

A magyar eredetmondák szerint a magyarok ősapja Ménrót volt, aki Perzsiában élt. Felesége, Enéh (más néven Szarvas), két fiút szült, Hunort és Magort. A mondák szerint a testvérek egy csodaszarvast követtek, amely végül egy új földre vezette őket. Itt alapították meg saját közösségüket, mely a magyarok őseinek tekinthető.

Hunor és Magyar

Ménrót, egy óriás, félve attól, hogy a vízözön megismétlődik, hatalmas tornyot kezdett építeni. Azt gondolta, bármekkora lesz is a víz, a torony tetejéig nem fog felérni. Csakhogy Isten összezavarta a torony építőinek a nyelvét, így szerteszéledtek, mert már nem értették meg egymást.

Ménrótnak két fia született, Hunor és Magyar. Egy napon vadászni mentek, és egy gyönyörű szarvasünőt kezdtek el hajszolni. A szarvas egy ingoványos, de bőségesen termő területre vezette őket. Magukkal hozták jószágaikat, és ott telepedtek le. Már hat év telt el, amikor egy alkalommal gyönyörű lányokat pillantottak meg, Dúla fejedelem két leányát. Feleségül vették őket. Hunortól származott a hun, Magyartól pedig a magyar nemzet. A hunok a mai Magyarország területén telepedtek meg, és Attila volt a fejedelmük. Attila halála után fia, Csaba királyfi visszatért ősei földjére, keletre, és sürgette a magyarokat, hogy foglalják el Magyarországot.

(Kézai Simon 13. századi krónikája alapján)

Csaba királyfi – a székelyek eredettörténete

Amikor Attila, a hunok leghatalmasabb uralkodója 453-ban meghalt, sok népből álló birodalmának vezérei idősebb fiát, Ellákot (Aladár) választották fejedelemmé. A hunok azonban kisebbik fiát, Irniket (Csaba) támogatták. A két testvér hívei véres csatát vívtak egymással, amelyben Ellák győzött. Irnik, akit a székely  magyarok Csabának neveznek, keletre vándorolt a hunok többségével, de mintegy háromezren Erdélyben maradtak, és letelepedtek. Csaba királyfi megígérte, hogy veszedelem esetén visszatér harcosaival a segítségükre, és tanácsára ettől kezdve nem hunnak, hanem székelynek nevezték magukat, hogy ellenfeleik ne találjanak rájuk. Az ellenség mégis megtalálta őket. Amikor azt hitték, minden elveszett, a Tejútról leszáguldott Csaba királyfi a lovasaival, és megvédte a székelyek őseit.

 Az ilyen mondák nem történeti források, de fontosak, mert megőrzik a nép hagyományait és világnézetét.

Interaktív feladat: Krónikák és régészeti leletek

2. A magyar nyelv eredete és az őshaza

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád finnugor ágához tartozik. A nyelvrokonság nem jelent vérségi kapcsolatot a rokon népekkel, de azt jelzi, hogy őseik valamikor egy közös területen éltek. Ezt a helyet nevezzük őshazának. A kutatók úgy vélik, hogy az őshaza valahol a Dél-Urál vidékén lehetett, ahol a magyarok ősei más népekkel együtt éltek, és hasonló életmódot folytattak.

A népnevünk eredetileg mogyernak hangozhatott, a Mogy – az ugor korból származik és a rokon manysi nép nevében is szerepel. Elfogadott, hogy embert jelenthetett, de lehetett beszéd is. Az „er” szó török vagy finnugor eredetű, jelentése: férfi, ember

3. A magyarok életmódja és közössége

A magyarok nomád életmódot folytattak, ami állandó vándorlást jelentett. Főként állattartásból éltek: juhot, szarvasmarhát és lovakat tartottak. Az állataikból származó termékeket más népekkel cserélték élelmiszerekre, szerszámokra és fegyverekre, amelyeket maguk nem tudtak előállítani.

Mozaweb: jurta

Lakhelyük a jurta:

A jurta egy fából készült, kör alakú nemezsátor. A nemez kiváló hőszigetelő anyag, amely télen nem engedi ki a meleget a sátorból, nyáron pedig nem engedi be oda. A nemez a birka gyapjából készült. A levágott gyapjút szappanos vízbe tették, meggyúrták és tömörítették. Az öblítés és szárítás után az anyag szinte eltéphetetlenné vált, és az eső is lepergett róla. Csizmákat és szőnyeget készítettek belőle. A jurta közepén égett a tűz, amelynek a füstje a tetőn lévő nyíláson keresztül távozott. A nyílást nemezzel le is takarhatták. A falon szőnyegeket helyeztek el őseink, amelyek a díszítésen túl szigeteltek is.

Fontos tárgyak voltak a sátorban az ülőpárnák, a földre terített bőrök és az értékek tárolására szolgáló ládák és bőrzsákok. Fekhelyként gyékényszőnyeget használtak eleink. A bejáratot egy nemeztakaró fedte el.

A jurtában mindenkinek és mindennek megvolt a maga kijelölt helye.

Közösségük felépítése:

• Nagycsaládok: Vérségi kapcsolat kötötte össze őket. A család állatvagyona közös volt, és a rangidős férfitag irányította az életüket.
• Nemzetségek: Több nagycsalád alkotott egy nemzetséget.
• Törzsek: A nemzetségek törzsekbe tömörültek. A törzsfő általában a legnagyobb nemzetség feje volt, de a törzsek tagjait már nem vérségi kapcsolat kötötte össze.

4. A magyarok hitvilága

A magyar hitvilágról háromféle forrásból szerezhetünk információkat:

1. Mondák: Például Álmos születésének története, amelyet évszázadokkal később jegyeztek fel.
2. Néprajz: A táltosok különleges szerepet játszottak, akik sámándob segítségével idéztek meg szellemeket. Az életfán keresztül a földi világot összekötötték az égi világgal, ahol találkozhattak az ősök szellemével.
3. Régészet: A sírokban talált tárgyak, például fegyverek és használati eszközök sokat elárulnak a hitvilágukról és mindennapjaikról.

5. A magyarok vándorlásának állomásai

1. Magna Hungaria:
   Az őshazából a Volga és Káma folyók találkozásához költöztek. Ez a terület Kr. e. 8. századtól Kr. u. 8. századig lehetett a szálláshelyük. Kevés nyomot hagytak maguk után, ezért ezt az időszakot „fehér foltnak” is nevezik.

2. Levédia:
   Innen délnyugatra vándoroltak, valószínűleg a Don folyó környékére. Nevét a vezérről, Levediről kapta. A magyarok itt a Kazár Birodalom fennhatósága alatt álltak, és hadjáratokban is részt vettek a kazárokkal. Egy ilyen hadjárat során vereséget szenvedtek a besenyőktől, ezért tovább vándoroltak. A kazárok egy része, a lázadó kabarok, csatlakozott hozzájuk.
   A magyarok törzsszövetségét hét törzs alkotta: Nyék, Megyer, Kér, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Keszi. A költözéssel kikerültek a kazár fennhatóság alól. 

3. Etelköz:
   A honfoglalás előtti utolsó szálláshelyük, a Dnyeper és Dnyeszter folyók vidékén, a Kárpátoktól keletre. Félnomád életmódot folytattak: gabonát és zöldséget termesztettek, állandó szállásaik a megművelt területek mellett voltak. Itt történt a vérszerződés, ahol a törzsek szövetséget kötöttek Álmos vezetésével, aki az első fejedelem volt. Álmos fia, Árpád lett a magyarok vezetője. A turulmadár Álmos nemzetségének őse lehetett, akit állatalakban tiszteltek. Később az Árpád-házi királyok jelképe lett. 
   A vérszerződést egy középkori krónikás írta le: „Tehát a hét férfiú szabad akaratából és közös megegyezésből Ügyek fia Álmos … személyében fejedelmet és parancsolót válaszott magának és fiai fiainak is … Akkor az említett férfiúk megerősítették Álmos fejedelemnek tett esküjüket: pogány módra vérüket egy edénybe folyatták. „
   Ezzel az egymással rokonságban nem álló törzsek testvérré fogadták egymást.

   Interaktív feladat: Hét vezér, hét törzs

6. A magyarok harcmodora

A magyarok félelmetes ellenfelek voltak, akik gyakran indítottak zsákmányszerző hadjáratokat.

• Harcmodoruk: Könnyűlovas taktikát alkalmaztak. Gyors lovaikkal villámgyors támadásokat hajtottak végre, és gyakran cselhez folyamodtak, hogy megtévesszék az ellenséget.
• Fegyvereik: Kiváló minőségű íjak, szablyák és kopják. A gyorsaságuk és stratégiájuk miatt rettegett ellenségnek számítottak.

  Bíborbanszületett Konstantin, Bizánc uralkodója, megírta a fiának, hogyan kell a birodalmat kormányozni és a határon megjelenő népekkel bánni. Ebből a könyvből származik az alábbi részlet:
  „A türkök hét törzsből állottak, de sem saját, sem idegen fejedelem felettük soha nem volt, hanem valamiféle vajdák voltak közöttük, akik közül az első vajda volt a fent említett Levedi
  Főnökük 20 ezer lovassal vonul ki. Sátraik vannak, és együtt vonulnak a sarjadó fűvel és a zöld vegetációval. Országuk kiterjedt. Amikor eljönnek a téli napok, mindegyikőjük ahhoz a folyóhoz húzódik, amelyikhez éppen közelebb van. Itt marad télire és halászik. A téli tartózkodás ott alkalmasabb számura. A magyarok országa bővelkedik fákban és vizekben. „