Párizsi világkiállítás

Így robbant be a világ a 19. században

Ha ma azt mondom, világkiállítás, sokaknak maximum valami túlméretezett turistashow ugrik be. De képzeld el, hogy a 19. században ez volt a világ legnagyobb bulija – hatalmas vas- és üvegpaloták, ipari csodák, egzotikus ételek, hajók, fegyverek, festmények, krinolinos hölgyek, pofaszakállas urak és 10 milliós látogatószám.

És ebbe a nagyvilági felhajtásba Magyarország is bekapcsolódott – először még csendben, aztán egyre hangosabban.

1851 – A világkiállítás, ami mindent elindított

Az első világkiállítást 1851-ben Londonban rendezték meg. Albert herceg (igen, Viktória férje) fejéből pattant ki az ötlet: hozzuk össze a világ ipari, mezőgazdasági és művészeti kincseit egy tető alá.

És megépült a Kristálypalota, üvegből és vasból, egy sci-fi filmbe illő épület, amit Joseph Paxton tervezett. A siker óriási volt: 6 millió látogató, akik szó szerint letérdeltek a brit ipari nagyság előtt.

Franciaország nem hagyta annyiban.

1855 – a párizsi válasz: nagyobbat, drágábban

III. Napóleon 1855-ben megszervezte az első párizsi világkiállítást. Az új „Iparpalota” nagyobb lett, mint a Kristálypalota – de látványban és hatásban alulmaradt. A látogatók száma is kisebb volt, és a végén 20 millió frankos mínuszt könyveltek el. (Upszi.)
De itt mutatták be először az alumíniumot, új festékeket, és olyan vasúti óriáscégek, mint a Krupp vagy Stephenson, szinte berobbantak a jövőbe.

És figyelem: itt kezdte meg világhódítását a magyar Ganz Ábrahám is, aki kéregöntésű vasúti kerekeivel betört a világpiacra. Nem kamu: 1855–67 között 100.000 kerék gurult ki a műhelyéből. Európa vonatai magyar technikán zörögtek!

1867 – a második párizsi világkiállítás: csárda, gőzmozdony, kánkán

Ez volt az igazi robbanás. A Mars mezőn (ahol ma az Eiffel-torony áll), egy 9 gyűrűs, elliptikus monstrum épült 450 tonna vasból, 15 millió szegeccsel. A tematika a gyűrűk mentén, az országok sugárszerűen kaptak helyet.

– Pasteur bacilustenyészetét,
– az új, hidraulikus liftet,
– egy 100 km/h-s gőzmozdonyt,
– és persze a Krupp új fegyvereit.

🏛 A látogatók: 10 millió ember, köztük 57 uralkodó. Még az orosz cár is üzent Morse-távírón, hogy először varietébe akar menni, mert imádja a kánkánt. (True story.)

👗 A divat?
– Nők: korallfüzér, sima szoknya, barna minden árnyalata
– Férfiak: pofaszakáll, négyszögletű monokli
A krinolinok pedig mentek a levesbe.

És mi volt velünk, magyarokkal? 

363 magyar kiállító vonult fel – még mindig Ausztria részeként, de egyre látványosabban különvált a magyar arcél:

🏡 Volt magyar csárda, parasztház-style, gémeskúttal, kukoricával, dohánnyal, meg persze borral, amit olcsón mértek – versenyre kelve a francia borokkal.

🥇 És a díjak?
– 13 arany
– 35 ezüst
– 52 bronz
– 38 dicsérő oklevél

🎖 Sztárok:

• Herendi Porcelángyár – aranyérem, Becsületrend, nemesi cím

• Ganz Ábrahám – ipari diadal, világpiaci áttörés

• Zarzetzky Gyufagyár – 400.000 gyufából kirakott gyárkép (!), ezüstérem

• Széchenyi Ödön – Hableány nevű lapátkerekes folyami luxusgőzhajóval átszelte Európát belvízen, aranyérmet kapott. A hajója ihlette meg Jules Vernét, aki ennek hatására megírta az „A dunai hajós” regényét. A hajón III. Napóleon is utazott a feleségével.  

• Andrássy György – nyersvassal, monoki terményeivel, hosszúréti aszúborával kapott érmeket és elismeréseket

📷 De az elrendezés még nem volt tökéletes – a magyar anyag sokszor osztrák termekben kallódott. A kortársak azt mondták: több magyar tartalomra van szükség – magyar név alatt.

Kép forrása: magyargyufa.hu

Színes, 400ezer darab gyufafejekből összeállított, gyárat ábrázoló gyufakép. A szálak a mérgezést elkerülendő, nem tartalmaztak foszfort, a színtartásért lakkal vonták be. A képet fenyőfából készült, üvegezett szekrénybe helyezték. Ma a Magyar Műszaki és Közlekedési Tanulmánytárban őrzik. 

A kép forrása: Wikipedia – a Hableány megérkezik Párizsba
Széchenyi tudatosan a kiállításra tervezte a mindössze 6 lóerős járművét. A kapitánya, ő maga lett. Soha többé nem tért vissza Magyarországra, Széchenyi a kiállítás után eladta a hajót egy neves francia fotósnak. A porosz-francia háborúban pedig hadigőzösként szolgált a Marne folyón. A háború után a poroszok hadizsákmányként magukkal vitték, és utasszállítóként üzemeltették a Rajnán. 1874-ben kazánrobbanás következtében elsüllyedt. Replikája ma sétahajóként működik a Dunán. 

Feladat:
Instastory 1867-ből. Rajzold meg, mit posztoltál volna

Rajzold le a világkiállítások idővonalát: