7. osztály  ›  A modern kor születése  ›  A 19. századi brit világbirodalom
7. osztály · részletes tananyag

A 19. századi brit világbirodalom

Hogyan lett egy szigetországból a 19. század egyik legerősebb világhatalma? Nagy-Britannia erejét az ipari forradalom, a világkereskedelem, a pénzügyek, a haditengerészet és a hatalmas gyarmatbirodalom együtt alapozta meg.

Viktoriánus londoni kikötő a 19. században gőzhajókkal, vasúttal, rakodómunkásokkal és kereskedelmi árukkal

Induljunk abból, amit már tudsz!

A brit világbirodalom története több korábbi témához is kapcsolódik. Ezek segítenek megérteni, miért éppen Nagy-Britannia került ilyen erős helyzetbe.

Ipari forradalomElőször Nagy-Britanniában bontakozott ki. Gépek, gyárak, vasút és gőzhajók alakították át a gazdaságot.
Cromwell és ÍrországA 17. századi angol hódítás és földbirtok-átrendezés hosszú időre elmélyítette az ír–angol ellentéteket.
Tengeri kereskedelemA brit szigetország kereskedelme és flottája már korábban is fontos szerepet játszott a gazdaságban.
1
Gyárak · hajók · bankok

Miért lett Nagy-Britannia gazdasági világhatalom?

A 19. század derekára Nagy-Britannia a világ egyik vezető gazdasági hatalmává vált. Az első ipari forradalom előnyei még mindig erősen érvényesültek: a brit gyárak hatalmas mennyiségben állítottak elő textíliát, gépeket és más iparcikkeket.

Ipari forradalomTömegtermelés és olcsóbb áruk.
Vasút és gőzhajóGyorsabb szállítás.
VilágkereskedelemBrit áruk távoli piacokon.
LondonBankok, biztosítás és hitelezés.
VilághatalomGazdasági és politikai befolyás.

London: kereskedelmi és pénzügyi központ

A brit áruk nemcsak Európában, hanem a világ számos térségében megjelentek. A londoni bankok és kereskedőházak hitelezték a vállalkozásokat, a biztosítók pedig a távolsági kereskedelem kockázatait kezelték.

A kikötők, a vasút és a tengeri hajózás egyetlen nagy gazdasági hálózattá kapcsolták össze Nagy-Britanniát a világpiaccal.

Fontos összefüggés: a gyarmatbirodalom nem önmagában tette gazdaggá Nagy-Britanniát. Az ipar, a kereskedelem, a pénzügyek és a gyarmatok egymást erősítették.
Viktória királynő megnyitja az 1851-es londoni világkiállítást a Kristálypalotában
Az 1851-es londoni világkiállítás a brit ipari és gazdasági teljesítmény látványos bemutatója volt.
Állj meg egy percre!
  1. Miért jelentett előnyt, hogy az ipari forradalom Nagy-Britanniában indult el?
  2. Hogyan kapcsolódott össze a vasút, a hajózás és a kereskedelem?
  3. Miért válhatott London pénzügyi központtá?
Ellenőrzöm magam

A korai iparosodás nagy mennyiségű és versenyképes árut adott a brit gazdaságnak. A vasút és a gőzhajó gyorsította a szállítást, London bankjai pedig a kereskedelmet és a beruházásokat finanszírozták.

2
Jólét és különbségek

A brit társadalom is átalakult

A gazdasági növekedés egy gazdagabb országot hozott létre, de az előnyök nem egyformán jutottak el mindenkihez. A városi középosztály és a képzett munkásság egy része javuló életkörülményeket tapasztalt, miközben a szegénység továbbra is súlyos társadalmi probléma maradt.

Mi változott?

  • Fokozatosan javultak a városban élők életkörülményei.
    Például Londonban a 19. század második felében nagy csatornahálózat épült, így a szennyvíz nagy része már nem az utcákon gyűlt össze, és nem közvetlenül a Temzébe folyt.
  • Csökkent a gyermekek és fiatalok szélsőséges kizsákmányolása.
    Például az 1833-as gyártörvény megtiltotta, hogy 9 év alatti gyermekeket textilgyárakban dolgoztassanak, és korlátozta az idősebb gyerekek munkaidejét.
  • Választójogi reformokkal egyre több férfi kapott politikai jogokat.
    Például az 1867-es választójogi reform után már sok városi munkás is szavazhatott, aki korábban nem vehetett részt a választásokon.
  • A gazdasági növekedés ellenére megmaradtak a társadalmi különbségek.
    Például London gazdagabb negyedeiben kényelmes polgári házak álltak, miközben az East Enden sok munkáscsalád zsúfolt, rossz állapotú lakásokban élt.
Viktória brit királynő George Hayter festményén
Viktória királynő hosszú uralkodása alatt Nagy-Britannia gazdasági és gyarmati hatalma tovább növekedett.
Viktoriánus kor: Viktória királynő neve összeforrt a 19. századi brit felemelkedéssel. A királynő azonban nem egyedül irányította a birodalmat: Nagy-Britannia alkotmányos monarchia volt, ahol a parlament és a kormány meghatározó szerepet játszott.
3
A birodalom árnyoldala

Az ír kérdés: föld, vallás, éhínség és kivándorlás

Írország és Anglia konfliktusának gyökerei évszázadokra nyúltak vissza. A 17. században Cromwell hadjáratai után sok katolikus ír földbirtokos elvesztette földjét. Az elkobzott birtokok jelentős részét angol protestáns katonák és a háborút finanszírozó befektetők kapták meg.

Ír család a burgonyavész és éhínség idején, miközben kivándorlók hajóra szállnak
Az 1840-es évek burgonyavésze tömeges éhezéshez, halálozáshoz és kivándorláshoz vezetett.

Az 1840-es évek nagy éhínsége

Az ír szegényparasztság táplálkozásában a burgonya különösen fontos szerepet játszott. Amikor a burgonyavész több éven át tönkretette a termést, súlyos éhínség alakult ki.

Sokan meghaltak, még többen kivándoroltak – főként az Amerikai Egyesült Államokba. Az éhínség és az elvándorlás következtében Írország népessége fél évszázad alatt nagyjából a felére csökkent.

Miért lett ez politikai kérdés? Sok ír úgy érezte, hogy a brit kormányzat nem védte meg őket megfelelően a válság idején. Ez tovább erősítette az ír önállósodási törekvéseket.
4
„A nap sosem nyugszik le”

A világ legnagyobb gyarmatbirodalma

Nagy-Britannia már a 19. század elején hatalmas tengerentúli területekkel rendelkezett. Viktória uralkodása idején a birodalom tovább növekedett, és a világ számos pontján brit fennhatóság vagy brit gazdasági befolyás érvényesült.

A térképen jól látszik, hogy a brit területek több földrészen is jelen voltak: Észak-Amerikától Indián át Ausztráliáig. Ezért mondták, hogy „a Brit Birodalomban sosem nyugszik le a nap”: a világ valamelyik brit fennhatóság alatt álló területén mindig nappal volt.

A Brit Birodalom térképe a 19. század végén, a brit fennhatóság alatt álló területekkel
A Brit Birodalom területei a 19. század végén.
KanadaÉszak-Amerika egyik legfontosabb brit területe.
AusztráliaA 19. században egyre szorosabban kapcsolódott a brit gazdasághoz.
IndiaA birodalom legfontosabb és legnépesebb gyarmata, a „korona ékköve”.
Miért voltak fontosak a gyarmatok? Nyersanyagokat, piacokat, kikötőket és stratégiai támaszpontokat biztosítottak. A brit ipar termékei távoli piacokra jutottak, a gyarmati területekről pedig nyersanyagok és mezőgazdasági termékek érkeztek.
5
A „korona ékköve”

India a Brit Birodalom középpontjában

India hatalmas népessége és gazdasági jelentősége miatt különleges helyet foglalt el a birodalomban. Azért nevezték a Brit Birodalom „korona ékkövének”, mert ez volt a birodalom legfontosabb gyarmata: hatalmas felvevőpiacot jelentett a brit áruknak, és fontos nyersanyagokat biztosított a brit gazdaság számára. A Brit Kelet-indiai Társaság a 18–19. században fokozatosan kiterjesztette politikai ellenőrzését India nagy részére. Az 1857-es felkelés leverése után, 1858-ban az indiai kormányzás közvetlenül a brit koronához került.

Brit gyarmati kikötő Indiában brit hivatalnokokkal, indiai munkásokkal és gőzhajóval
Brit gyarmati kikötő Indiában. A kereskedelem és az állami ellenőrzés szorosan összekapcsolódott.

Mit jelentett a brit uralom?

A brit uralom átalakította India közigazgatását, jogrendszerét és közlekedési hálózatát. Vasútvonalakat és távíróhálózatot építettek, az angol nyelvű oktatás pedig egyre fontosabbá vált. Ezek a hálózatok a gyarmati igazgatást, a hadsereg gyors mozgatását és a kereskedelmet is szolgálták. Ugyanakkor India továbbra is egy idegen hatalom uralma alatt állt: a legfontosabb politikai döntéseket a britek hozták meg, a gazdaságot sokszor brit érdekek szerint alakították, és az indiaiak politikai beleszólása korlátozott maradt.

Az indiai gazdaságot egyre szorosabban kapcsolták a brit világgazdasághoz: India egyszerre volt nyersanyagforrás és hatalmas felvevőpiac.

Fontos: a vasút, a távíró és az igazgatási rendszer fejlesztése a gyarmati kormányzás és a kereskedelem igényeit is szolgálta. India legfontosabb politikai döntéseit továbbra is a brit hatalom hozta meg.
6
Befolyás gyarmat nélkül

Kína: kereskedelem katonai nyomás alatt

Kína nem vált brit gyarmattá, de a 19. században a brit kereskedelmi és katonai nyomás jelentősen meggyengítette önállóságát. A kínai császárság több kikötőt kénytelen volt megnyitni a külföldi kereskedők előtt, és a külföldi hatalmak különleges gazdasági jogokat szereztek.

Mi az, hogy „félgyarmat”?

Az ország formálisan továbbra is önálló marad, de más nagyhatalmak gazdasági és politikai előjogokat szereznek benne. Kínában Nagy-Britannia mellett más európai hatalmak is növelték befolyásukat.

A brit kereskedők számára a hatalmas kínai piac különösen fontos volt.

Fontos különbség: India közvetlen brit uralom alá került, Kína viszont nem. Mégis mindkét terület erősen bekapcsolódott a brit világgazdaságba.
Brit és kínai kereskedők tárgyalnak egy 19. századi kínai kikötőben, brit gőzhajókkal a háttérben
A brit gazdasági befolyás nem mindenhol jelentett közvetlen gyarmati uralmat.
A lecke lényege

Mi tartotta össze a brit világhatalmat?

Ipari fölény
A korai iparosodás olcsó és nagy mennyiségű termelést tett lehetővé.
Világkereskedelem
A brit hajók és kikötők összekötötték a birodalom különböző részeit.
Pénzügyek
London a nemzetközi kereskedelem egyik pénzügyi központjává vált.
Gyarmatbirodalom
Nyersanyagokat, piacokat és stratégiai támaszpontokat biztosított.
Haditengerészet
A tengeri fölény védte a kereskedelmi útvonalakat és a birodalmat.
Árnyoldalak
Az ír éhínség és a gyarmati alávetettség megmutatta a birodalom súlyos feszültségeit.
A század végére változik a helyzet. Az Amerikai Egyesült Államok és Németország ipara gyorsabban növekedett, ezért Nagy-Britannia korábbi ipari fölénye csökkent. Pénzügyi, kereskedelmi és gyarmati hatalma azonban továbbra is óriási maradt.
Önellenőrzés
  1. Mi alapozta meg Nagy-Britannia gazdasági erejét?
  2. Miért vált London fontos pénzügyi központtá?
  3. Miért vált az ír kérdés súlyos brit belpolitikai problémává?
  4. Miért nevezték Indiát a Brit Birodalom „korona ékkövének”?
  5. Mi a különbség India és Kína brit függősége között?
Rövid válaszok

A brit erőt az iparosodás, a kereskedelem, a pénzügyek, a flotta és a gyarmatbirodalom együtt alapozta meg. London a világkereskedelem finanszírozásának egyik központjává vált. Írországban a földkérdés, a vallási ellentétek és az éhínség súlyos konfliktust okoztak. India közvetlen brit uralom alatt állt, Kínában pedig főként gazdasági és politikai befolyást szereztek a külföldi hatalmak.

← Minden brit tananyag
Források és tantervi háttér
  • Oktatási Hivatal: Történelem 7. – NAT 2020, „A 19. századi brit világbirodalom”.
  • A lecke a tankönyvi fő gondolatmenetet követi: brit gazdaság → társadalom → ír kérdés → gyarmatbirodalom → India és Kína.
  • A részletesebb összefüggések azt segítik, hogy a birodalom gazdasági és politikai működése egyetlen történetté álljon össze.