7. osztály  ›  A modern kor születése  ›  A német egység
7. osztály · részletes tananyag

A német egység megteremtése

A 19. század közepén még nem létezett egységes Németország. A német területek sok államra tagolódtak. A döntő kérdés az lett: Ausztria vagy Poroszország vezeti majd az egyesítést?

Otto von Bismarck portréja, a német egység egyik fő alakja

Induljunk abból, amit már tudsz!

A német egység története három korábbi témát kapcsol össze. Ha ezeket felidézed, Bismarck háborúi már nem különálló évszámok lesznek.

Nemzeti eszmeA 19. században sok nép saját nemzeti államot akart. A németek is közös államban szerettek volna élni.
Habsburg BirodalomFerenc József birodalma nagyhatalom volt, és fontos szerepet játszott a német területeken is.
Ipari forradalomA vasút, a nehézipar és a korszerű fegyvergyártás nemcsak a gazdaságot, hanem a hadseregek erejét is növelte.
Kapcsolódás az olasz egységhez: Itáliában Piemont, a német területeken Poroszország lett az az állam, amely az egyesítés élére állt.
1
A kiinduló helyzet

„Németország” sokáig inkább földrajzi fogalom volt

A német nyelvű területek évszázadokon át sok kisebb-nagyobb államra tagolódtak. A 19. század közepén közülük két hatalom emelkedett ki: Ausztria és Poroszország.

Nem kell minden német államot bemagolnod

A történethez elég ezt a két szereplőt megjegyezni:

  • Ausztria: a Habsburgok nagy birodalma, Ferenc József uralma alatt.
  • Poroszország: egyre erősebb katonai és gazdasági hatalom, I. Vilmos királlyal.

A kérdés: melyikük vezetésével jön létre a német egység?

I. Vilmos porosz király és későbbi német császár portréja
I. Vilmos porosz király. Uralkodása alatt Poroszország a német egység vezető hatalmává vált.
2
A porosz előny

Miért éppen Poroszország lett az egység motorja?

Poroszország nem pusztán nagy hadsereggel rendelkezett. A 19. század közepére gyors gazdasági fejlődés, növekvő vasúthálózat és korszerű nehézipar erősítette meg.

IparVas- és acélgyártás, fegyvergyárak.
VasútGyorsabb szállítás és csapatmozgatás.
HadseregKorszerű fegyverek és szervezés.
HatalomPoroszország egyre erősebb lett.
1862

Bismarck kerül a kormány élére

I. Vilmos 1862-ben Otto von Bismarckot nevezte ki porosz miniszterelnökké. Bismarck úgy gondolta, hogy a német egység nagy kérdését nem pusztán beszédekkel és parlamenti vitákkal lehet eldönteni.

A híressé vált megfogalmazás szerint a döntést „vérrel és vassal” kell kivívni. Ez azt jelentette, hogy Bismarck kész volt háborút is vállalni Poroszország céljaiért.

Otto von Bismarck portréja
Otto von Bismarck 1862-től Poroszország miniszterelnöke volt.
Állj meg egy percre!
  1. Miért volt Poroszország erősebb sok más német államnál?
  2. Mi volt Bismarck célja?
  3. Mit jelentett nála a „vér és vas” politika?
Ellenőrzöm magam

Poroszországot a gyors ipari fejlődés, a vasút és a korszerű hadsereg erősítette. Bismarck Poroszország vezetésével akarta megteremteni a német egységet, és ehhez a diplomácia mellett háborút is eszköznek tekintett.

3
Ki vezeti Németországot?

1866: Poroszország legyőzi Ausztriát

Poroszország és Ausztria egyszerre nem vezethette a német egységet. A két hatalom közötti vetélkedés 1866-ban háborúhoz vezetett.

A döntő fordulat

  • Poroszország és Ausztria 1866-ban háborúba került egymással.
  • Olaszország Poroszország szövetségese lett, mert Velencét akarta megszerezni Ausztriától.
  • A porosz hadsereg Königgrätznél döntő győzelmet aratott.
  • Ausztria kiszorult a német egység irányításából.
Kapcsolódás az előző leckéhez: az 1866-os porosz–osztrák háború az olasz egységet is előrevitte: Ausztria veresége után Velence Olaszországhoz került.
A königgrätzi csata 1866-ban a porosz–osztrák háborúban
A königgrätzi csata. Az 1866-os porosz győzelem eldöntötte, hogy nem Ausztria, hanem Poroszország kerül a német egység élére.
Az 1866-os háború legfontosabb következménye: eldőlt a vezetés kérdése. A német egység Poroszország vezetésével, Ausztria nélkül valósult meg. Az északi német államokat 1867-től az Északnémet Szövetség fogta össze; ehhez kapcsolódtak később a délnémet államok.
4
Az utolsó akadály

1870: háború Franciaországgal

Poroszország gyors megerősödését Franciaország egyre nagyobb aggodalommal figyelte. III. Napóleon nem akarta, hogy Franciaország keleti határán egy új, erős nagyhatalom jöjjön létre.

FeszültségFranciaország tart az erősödő Poroszországtól.
1870Kitör a porosz–francia háború.
SedanA francia hadsereg súlyos vereséget szenved.
KövetkezményIII. Napóleon fogságba kerül.

A sedani vereség

A porosz és a vele szövetséges német csapatok gyorsan mozgósították haderejüket. Sedannál súlyos vereséget mértek a francia hadseregre, III. Napóleon pedig fogságba került.

A császárság megbukott, Franciaországban ismét köztársaságot kiáltottak ki.

A háború végén Franciaország elveszítette Elzászt és Lotaringia egy részét, és nagy hadisarcot kellett fizetnie.

Kapcsolódás III. Napóleon történetéhez: ugyanaz a sedani vereség zárta le a Második Francia Császárság történetét, amely a német egység utolsó lépését is lehetővé tette. III. Napóleon kora →
5
1871. január 18.

Versailles-ban megszületik a Német Császárság

A Franciaország elleni háború közben a délnémet államok is Poroszország mellé álltak. Így a német egység utolsó akadálya is elhárult.

A Német Császárság kikiáltása Versailles-ban 1871. január 18-án
1871. január 18-án Versailles-ban kikiáltották a Német Császárságot. I. Vilmost német császárrá nyilvánították.
Az új állam

Német Császárság

  • fővárosa Berlin lett;
  • élén I. Vilmos német császár állt;
  • Bismarck lett a birodalom első kancellárja;
  • Poroszország maradt az új állam legerősebb része.
A Német Császárság térképe 1871-ben
A Német Császárság 1871-ben. Ausztria nem lett része az új német államnak.
Most mondd el a történetet négy évszámmal!
1862Bismarck porosz miniszterelnök
1866Porosz győzelem Ausztria felett
1870porosz–francia háború, Sedan
1871Német Császárság
A lecke lényege

Poroszország ereje és Bismarck politikája hozta létre az egységet

A nemzeti eszme
megteremtette az igényt az egységes német államra.
Poroszország
iparával, vasútjával és hadseregével kiemelkedett a német államok közül.
Bismarck
Poroszország vezetésével akarta létrehozni az egységet.
1866
Ausztria vereségével eldőlt, hogy Poroszország vezet.
1870
Franciaország veresége összekovácsolta a német államokat.
1871
Versailles-ban létrejött a Német Császárság.

Mi hasonló az olasz és a német egységben?

Olasz egység

Piemont vezetésével

Cavour diplomáciája, Garibaldi hadjárata és francia segítség vitte előre az egyesítést.

Német egység

Poroszország vezetésével

Bismarck politikája, a porosz gazdasági-katonai erő és a háborúk vitték előre az egyesítést.

Közös pont: mindkét esetben egy erős állam állt az egység élére, és mindkét folyamatban fontos szerepet játszott Ausztria meggyengítése.
Önellenőrzés
  1. Miért mondhatjuk, hogy Németország sokáig csak földrajzi fogalom volt?
  2. Miért erősödött meg Poroszország?
  3. Mi dőlt el az 1866-os porosz–osztrák háborúban?
  4. Mi történt Sedannál 1870-ben?
  5. Hol és mikor jött létre a Német Császárság?
Rövid válaszok

A német területek sok államra tagolódtak. Poroszországot az ipari fejlődés, a vasút és a korszerű hadsereg erősítette. 1866-ban Ausztria kiesett a német egység vezetéséért folyó versenyből. 1870-ben Sedannál a francia hadsereg vereséget szenvedett, III. Napóleon fogságba került. A Német Császárságot 1871. január 18-án Versailles-ban kiáltották ki.

Források és tantervi háttér
  • A lecke a 7. osztályos tankönyvi fő gondolatmenetet követi: német területi széttagoltság → Poroszország megerősödése → Bismarck → 1866 → 1870 → 1871.
  • Történeti ellenőrzés: Deutsches Historisches Museum, LeMO – Norddeutscher Bund és Reichsgründung 1871.