7. osztály · olvasmány · kapcsolódás az olasz egységhez

A Vöröskereszt születése

Egy 1859-es csata után egy svájci üzletember azt kérdezte: hogyan gondoskodhatunk a sebesültekről akkor is, ha a harc során az ellenfél oldalán álltak? Ebből a kérdésből néhány év alatt nemzetközi mozgalom és új jogi szabály született.

Mire figyelj olvasás közben?

  • Mi volt a probléma Solferinónál?
  • Hogyan lett egy személyes élményből nemzetközi szabály?
  • Miért fontos, hogy a segítségnyújtás pártatlan és semleges legyen?
Sebesültek ellátása a solferinói csata után, 1859
A solferinói csata után sebesültek ezrei maradtak ellátásra szorulva.
1
1859 · Solferino

A csata, amelyből egy új gondolat született

1859. június 24-én Solferinónál francia–piemonti és osztrák csapatok ütköztek meg. A csata az olasz egységért folyó háború része volt, és III. Napóleon francia császár is jelen volt a hadjáratban.

A harc során tízezrek haltak meg vagy sebesültek meg. A korabeli katonai egészségügyi szolgálatok nem tudták megfelelően ellátni ezt a hatalmas tömeget. Sok sebesült órákig vagy napokig segítség nélkül maradt.

III. Napóleon lóháton a solferinói csata idején, Ernest Meissonier festménye
Ernest Meissonier: III. Napóleon a solferinói csatában. A hadjárat az olasz egység történetéhez is kapcsolódik.
Kapcsolódás a tananyaghoz: Solferino ugyanaz az 1859-es háború, amelyben III. Napóleon a Szárd–Piemonti Királyság oldalán harcolt Ausztria ellen. A csata tehát egyszerre része az olasz egység történetének és a Vöröskereszt előtörténetének.
2
Henry Dunant

Nem katona volt, hanem szemtanú

Henry Dunant svájci üzletemberként érkezett Észak-Itáliába. Eredetileg III. Napóleonnal szeretett volna találkozni egy üzleti ügy miatt, de Solferino után egészen más feladatot talált.

A közeli Castiglione településen helyi lakosokkal együtt részt vett a sebesültek ellátásában. Nemzetiségüktől függetlenül nyújtottak segítséget a sebesülteknek.

Dunant számára éppen ez lett a döntő felismerés. A sebesült katona attól a pillanattól kezdve, hogy már nem képes harcolni, elsősorban segítségre szoruló ember.

Henry Dunant portréja
Henry Dunant (1828–1910).
CsataRengeteg sebesült marad ellátás nélkül.
TapasztalatDunant személyesen vesz részt a segítségnyújtásban.
KérdésLehetne-e erre előre felkészülni?
JavaslatÖnkéntes segélyszervezetek és nemzetközi védelem.
3
1862–1864 · ötletből intézmény

Dunant két javaslata megváltoztatta a segítségnyújtást

Dunant 1862-ben saját költségén megjelentette Solferinói emlék című könyvét. Nemcsak a csata utáni szenvedést írta le, hanem két konkrét megoldást is javasolt.

1. Segélyszervezetek békeidőben

Az országok már békében szervezzenek önkéntes csoportokat, amelyek háború esetén segíteni tudnak a sebesültek ellátásában.

2. Nemzetközi védelem

Az államok közös szabályban vállalják, hogy a sebesülteket és az őket ellátó egészségügyi személyzetet védelem illeti meg.

Genfben 1863-ban öttagú bizottság alakult Dunant javaslatainak megvalósítására. Ebből fejlődött ki a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága. 1864-ben pedig megszületett az első Genfi Egyezmény.

1859solferinói csata
1862Solferinói emlék
1863genfi bizottság és konferencia
1864első Genfi Egyezmény
1901Dunant megosztva megkapja az első Nobel-békedíjat
4
1864 · Genfi Egyezmény

Mit jelentett az új szabály?

Az első Genfi Egyezményt 1864-ben tizenkét állam írta alá. A megállapodás egyik alapgondolata az volt, hogy a sebesült katonákat nemzetiségüktől függetlenül el kell látni.

Az egészségügyi személyzet és az ellátóhelyek felismerésére közös védőjelre is szükség volt. Ez lett a fehér alapon vörös kereszt, a svájci zászló színeinek megfordításával.

EmberiességA szenvedést csökkenteni kell.
PártatlanságA segítség szükség szerint jár, nem nemzetiség alapján.
SemlegességA segítő nem támogatja egyik harcoló felet sem a másikkal szemben.
Az 1864-es első genfi egyezmény eredeti aláírt példánya
Az első Genfi Egyezmény eredeti példánya, 1864.
Fontos különbség: a vörös kereszt nem egyszerűen egy segélyszervezet logója. Fegyveres konfliktus idején védőjelként is szolgál, ezért a használatát nemzetközi jog szabályozza.

Műhelymunka – mit akart megváltoztatni Dunant?

Dunant könyvének két fő javaslata az volt, hogy már békeidőben szervezzenek önkéntes segélyegyleteket, és nemzetközi megállapodás védje a sebesülteket és segítőiket.
  1. Milyen problémára válaszolt az első javaslat?
  2. Miért kellett a második javaslathoz államok közötti megállapodás?
  3. Melyik javaslat vezetett inkább a Vöröskereszt-szervezetekhez, és melyik a Genfi Egyezményekhez?
5
Clara Barton · Egyesült Államok

Ugyanez a gondolat egy másik kontinensen

Clara Barton az amerikai polgárháború idején szerzett tapasztalatot a sebesült katonák ellátásában és az eltűntek felkutatásában. Európában később megismerte a Vöröskereszt mozgalmát, és a francia–porosz háború idején annak munkájába is bekapcsolódott.

1881-ben megalapította az Amerikai Vöröskeresztet. Egy évvel később az Egyesült Államok is csatlakozott a Genfi Egyezményhez.

Barton munkája azért érdekes, mert megmutatja: a Dunant által megfogalmazott elv nem maradt európai ügy. A szervezett, pártatlan segítségnyújtás egyre több országban intézménnyé vált.

Mi történt Bartonnal később? Clara Barton több mint húsz évig vezette az Amerikai Vöröskeresztet. Idővel azonban egyre többen úgy gondolták, hogy a nagyra nőtt szervezetet már másképp kell irányítani. Sok vita alakult ki körülötte, ezért 1904-ben, 83 éves korában lemondott a vezetésről. Ez különösen nehéz lehetett számára, hiszen ő maga hozta létre a szervezetet. Barton azonban ezután sem hagyta abba a segítségnyújtást: 1905-ben új elsősegély-szervezetet alapított. Utolsó éveit a marylandi Glen Echóban töltötte, és 1912-ben, 90 éves korában halt meg.
Clara Barton portréja
Clara Barton (1821–1912), az Amerikai Vöröskereszt alapítója.
6
Magyar kapcsolat

A Magyar Vöröskereszt 1881-ben alakult meg

Dunant solferinói tapasztalataiból néhány év alatt nemzetközi mozgalom lett: az 1864-es Genfi Egyezmény után egyre több országban alakultak olyan segélyegyletek, amelyek háború idején a sebesültek ellátását vállalták. Ebbe a folyamatba kapcsolódott be Magyarország is. 1881. május 16-án a Magyar Nemzeti Múzeumban megalakult a Vörös-kereszt Férfiegylete, amely másnap egyesült a Magyar Országos Segélyező Nőegylettel; ebből alakult ki a Magyar Vöröskereszt elődje.

Így alig több mint húsz év telt el a solferinói csatatéren megszülető felismerés és aközött, hogy Magyarországon is létrejött a szervezett, vöröskeresztes segítségnyújtás.

1859 → 1881: egy észak-itáliai csatatéren tapasztalt probléma két évtized alatt nemzetközi mozgalommá, jogi szabállyá és Magyarországon is működő szervezetté vált.
7
A lényeg

Miért fontos történelmi fordulat a Vöröskereszt megszületése?

A háborúk ettől természetesen nem szűntek meg. A változás abban állt, hogy egyre erősebb lett az az elv: még háborúban sem tehető meg bármi.

TapasztalatSolferino megmutatta a sebesültek kiszolgáltatottságát.
GondolatDunant megoldást javasolt, nemcsak leírta a problémát.
IntézményLétrejöttek a vöröskeresztes szervezetek.
JogA Genfi Egyezmény nemzetközi kötelezettséggé tette a védelmet.

Ellenőrizd, összeállt-e a történet!

1. Miért éppen a solferinói csata lett fordulópont Dunant életében?
Mert személyesen látta, hogy a katonai egészségügy nem tudja ellátni a rengeteg sebesültet, és maga is részt vett a segítségnyújtásban.
2. Mi volt Dunant két legfontosabb javaslata?
Békeidőben szervezett önkéntes segélyszervezetek létrehozása, valamint nemzetközi megállapodás a sebesültek és az őket ellátók védelmére.
3. Miért volt szükség közös védőjelre?
Hogy a harcoló felek felismerjék az egészségügyi személyzetet és az ellátóhelyeket, és tiszteletben tudják tartani védelmüket.
4. Hogyan kapcsolódik a Vöröskereszt története az olasz egységhez?
A solferinói csata az olasz egységért folyó 1859-es háború része volt; az ott látott sebesültek indították el Dunant gondolatait azon az úton, amely végül a Vöröskereszt megszületéséhez vezetett.
← Vissza: A modern kor születése
Források és szakmai ellenőrzés
  • International Committee of the Red Cross: Henry Dunant, Solferino és a Vöröskereszt alapításának története.
  • International Committee of the Red Cross: az 1863-as genfi konferencia és az 1864-es első Genfi Egyezmény.
  • American Red Cross: Clara Barton élete és az Amerikai Vöröskereszt megalapítása.
  • Magyar Vöröskereszt: a magyar szervezet története, 1881.