Az iszlám

Hol járunk?

Térképgyakorlat

Keresd meg az Arab-félszigetet, majd Mekkát és Medinát a térképen.
Miért volt jelentős ez a hely?

Az Arab-félsziget stratégiai földrajzi helyzete miatt fontos szerepet játszott a kereskedelemben. A félsziget három kontinens – Ázsia, Afrika és Európa – találkozási pontján helyezkedik el, ami a régiót természetes kereskedelmi csomóponttá tette. A sivatagos belső területek ugyan gyéren lakottak voltak, de a part menti városok és oázisok élénk kereskedelmi tevékenység központjaivá váltak.

Kereskedelmi útvonalak

1. Földi útvonalak:
   A félszigeten áthaladó szárazföldi kereskedelmi útvonalak összekötötték a Földközi-tenger térségét Indiával és a Távol-Kelettel. Ezeken az útvonalakon árucikkek, például fűszerek, selyem, arany, tömjén és mirha áramlottak.

2. Tengeri útvonalak:
   A Vörös-tengeren keresztül a félsziget a tengeri kereskedelem központja is volt. A kikötők, például Dzsiddában, fontos szerepet játszottak az áruk átrakodásában.

3. Tömjénút:
   Az Arab-félsziget híres volt a tömjén- és mirhatermeléséről, amelyeket az ókor és a középkor vallási ceremóniáiban használtak. A Tömjénút összekötötte Dél-Arábiát (a mai Jemen) a Földközi-tenger térségével.

Vallási központok

1. Mekka szerepe:
   Mekka már az iszlám előtti időkben is jelentős vallási központ volt. Itt található a Kába, amelyet az arab törzsek közös szent helyének tartottak. A különböző törzsek évente zarándoklatot tettek ide, hogy tiszteletüket tegyék bálványaik előtt.

2. Religiók találkozása:
   Az Arab-félsziget kereskedelmi városai, például Mekka és Medina, találkozási pontok voltak különböző vallások és kultúrák számára, beleértve a zsidóságot, kereszténységet és az ősi arab törzsi vallásokat. Ez a vallási sokszínűség hozzájárult az iszlám vallás kialakulásához és terjedéséhez.

Mi az és miért fontos a Kába?

A Kába egy nagyon különleges és szent hely a muszlimok számára. Ez egy kocka alakú épület, amely Mekka városában található, a világ egyik legszentebb helyén. A Kába épületének falába egy híres fekete követ, egy meteoritdarabot helyeztek, amit a muszlimok nagy tisztelettel kezelnek. Az épületet minden évben fekete brokátszövettel borítják be, amelyen arany és ezüst szálakkal a Korán szövegei olvashatók.

Miért fontos a Kába?

• A muszlimok naponta ötször Mekka, és ezen belül a Kába irányába fordulva imádkoznak. Ezt az irányt kibla-nak nevezik.
• A Kábához minden muszlimnak életében legalább egyszer el kell zarándokolnia, ha megteheti. Ezt a zarándoklatot haddzsnak hívják.
• A hagyomány szerint a Kábát Ábrahám és fia, Izmael építették Isten tiszteletére, így az egész világon a muszlim közösség lelki otthonának számít.

Érdekességek a Kábáról:

• A fekete kő egy különleges meteoritdarab, amelyet az épület egyik sarkába építettek be. A zarándokok megpróbálják megérinteni vagy megcsókolni.
• A Kába belsejében nincs bútor, a falakat márvány és díszes szövet borítja. A muszlim hívők úgy tartják, hogy ez a hely az Istennek szentelt tiszta tér.
• A Kába évente kétszer ceremoniális tisztításon megy keresztül, amikor különleges olajjal ápolják.

A Kába és a muszlimok szokásai

A zarándoklat során a hívők hétszer körbejárják a Kábát, hogy kifejezzék tiszteletüket Isten iránt. Ez a rituálé az iszlám öt alapvető szabályának egyike. A Kába ezért nemcsak egy épület, hanem a hit középpontja is, amely a muszlim közösséget, az úgynevezett ummát egyesíti.

Mohamed próféta élete és az iszlám kialakulása

Történetmesélés

Mohamed születése és gyermekkora 

Mohamed próféta Kr. u. 570 körül született az Arab-félszigeten, Mekkában, a Qurajs törzs Hasim nemzetségének tagjaként. Apja, Abdullah, még Mohamed születése előtt meghalt, így félárvaként jött a világra. Anyja, Ámina gondoskodott róla, azonban ő is korán, Mohamed hatéves korában elhunyt.

Mohamed ezután nagyapja, Abd al-Muttalib gondozásába került, aki a Qurajs törzs egyik tiszteletreméltó vezetője volt. Két évvel később azonban ő is meghalt, és Mohamed nagybátyja, Abu Tálib vette magához, aki szintén jelentős szerepet játszott Mohamed felnevelésében.

Gyermekkorát egyszerű körülmények között töltötte, sokat tanult a nomád életmódról, amely az arab törzsek kultúrájának alapját képezte. Már fiatal korában kitűnt becsületességével és megbízhatóságával, amit később a „megbízható” (al-Amín) névvel is elismertek.

Az iszlám hagyomány szerint Mohamed már gyermekként különleges jeleket mutatott, amelyek prófétai elhivatottságát előrevetítették. Élete korai szakaszában szerzett tapasztalatai és nehézségei nagyban formálták későbbi személyiségét és prófétai küldetését.

 

Fiatal évei és házassága

Mohamed fiatal éveiben kereskedőként dolgozott, gyakran kísérte nagybátyját, Abu Tálibot a kereskedelmi karavánok útjain. A megbízhatósága és becsületessége miatt hamar elismerték a környéken, és elnyerte az emberek bizalmát. Ez hozta össze Hadídzsával, egy gazdag és előkelő özveggyel, aki alkalmazta Mohamedet üzleti ügyei intézésére. Mohamed és Hadídzsa később házasságot kötöttek, és boldog, támogató kapcsolatban éltek. Hadídzsa nemcsak élete társa, hanem legfontosabb támogatója is lett prófétai küldetésében.

 

Az isteni kinyilatkoztatás és prófétai küldetés

Mohamed 40 éves korában, Kr. u. 610-ben, a mekkai Hira-barlangban imádkozott és elmélkedett, amikor az iszlám hagyomány szerint az arkangyal, Gábriel megjelent neki. Ez volt az első isteni kinyilatkoztatás, amelyben Mohamednek átadták az iszlám vallás alapvető üzeneteit. A kinyilatkoztatások fokozatosan érkeztek, és Mohamed elkezdte hirdetni az iszlámot, amely az egyistenhitet és az erkölcsös életet hangsúlyozta.

Ellenségeskedés és az első muszlim közösség

Mohamed tanítása eleinte csak kis csoportot vonzott, főként családtagokat és barátokat. A Qurajs törzs vezetői ellenségesen fogadták a tanításait, mivel azok fenyegetést jelentettek a mekkai vallási és gazdasági rendszerre. Ez üldöztetéshez vezetett, amely miatt Mohamed és követői Mekkából Medinába vándoroltak (hidzsra) Kr. u. 622-ben. Ez az esemény az iszlám időszámítás kezdete (a hidzsra éve).

Medinai évek és az iszlám közösség megerősödése

Medinában Mohamed nemcsak vallási vezetőként, hanem politikai és katonai vezetőként is fellépett. Szabályokat hozott létre a muszlim közösség életére, és szövetségeket kötött a helyi törzsekkel. Az iszlám gyorsan terjedt, és Mohamed többször konfliktusba került a Qurajs törzzsel. Több sikeres csata után, Kr. u. 630-ban Mohamed és követői békésen bevonultak Mekkába, amelyet az iszlám vallás központjává tettek.

 

Utolsó évei és halála

Mohamed utolsó éveiben megerősítette az iszlám vallás alapjait, és több arab törzset is megnyert az iszlám ügyének. Kr. u. 632-ben, 63 éves korában, Mohamed megbetegedett és elhunyt. Halála után az iszlám közösség (umma) folytatta tanításainak terjesztését, és a vallás gyorsan elterjedt az Arab-félszigeten túl.

Készítsünk idővonalat Mohamed életéről:

 

• Kr. u. 570 – Mohamed születése

  • Mohamed próféta Mekkában született a Qurajs törzs Hasim nemzetségében.

• Kr. u. 576 – Édesanyja, Ámina halála

  • Hatéves korában Mohamed elvesztette édesanyját, és nagyapja gondozásába került.

• Kr. u. 578 – Nagyapja, Abd al-Muttalib halála

  • Mohamedet nagybátyja, Abu Tálib nevelte fel ezek után.

• Kr. u. 595 – Házassága Hadídzsával

  • Mohamed feleségül vette a gazdag és előkelő kereskedőt, Hadídzsát, aki támogatta őt élete során.

• Kr. u. 610 – Az első kinyilatkoztatás

  • Mohamed 40 évesen megkapta az első kinyilatkoztatást Gábriel arkangyaltól a Hira-barlangban.

• Kr. u. 613 – Az iszlám nyilvános hirdetésének kezdete

  • Mohamed elkezdte nyilvánosan hirdetni az egyistenhitet Mekkában, ami ellenállásba ütközött.

• Kr. u. 622 – A hidzsra (Mekkából Medinába vándorlás)

  • Mohamed és követői Medinába menekültek, ahol a muszlim közösség (umma) megerősödött. Ez az iszlám időszámítás kezdete.

• Kr. u. 624 – A badri csata

  • Mohamed és követői győzelmet arattak a mekkai Qurajs törzs felett, ami megerősítette az iszlám ügyét.

• Kr. u. 630 – Mekka meghódítása

  • Mohamed kardcsapás nélkül bevonult Mekkába, megtisztította a Kábát a pogány bálványoktól, és az iszlám vallás központjává tette a várost.

• Kr. u. 632 – Mohamed halála

  • Mohamed 63 éves korában elhunyt Medinában. Halála után követői tovább terjesztették az iszlám vallást.

Mit jelent az iszlám 5 pillére?

1. hitvallás (sahada) – A muszlimok ezzel fejezik ki az egyistenhitet és azt, hogy Mohamed Isten prófétája: „Nincs más Isten, csak Allah, és Mohamed az Ő prófétája.”

2. Ima (szalat) – A muszlimoknak naponta ötször kell imádkozniuk meghatározott időpontokban: hajnalban, délben, délután, naplementekor és éjszaka. Az ima során Mekka, azon belül is a Kába felé fordulnak.
Fontossága:
Az ima kifejezi a muszlimok kapcsolatát Istennel és fegyelemre tanít.

3. Böjt (Szawm) – A ramadán hónapban a muszlimok napkeltétől napnyugtáig tartózkodnak az ételtől, italtól és más testi örömöktől. Fontossága:
A böjt segíti a hívőket a lelki megtisztulásban, az önfegyelem gyakorlásában és az empátia kifejezésében a szegények iránt.

 4. Adakozás (Zakat): A muszlimok jövedelmük egy részét kötelesek a szegények és rászorulók megsegítésére fordítani. Az adakozás mértéke általában a vagyonuk 2,5%-a. Fontossága: A zakat támogatja a társadalmi igazságosságot és csökkenti a szegénységet.

5. Zarándoklat (Haddzs) – Minden muszlimnak, ha megteheti, életében legalább egyszer el kell zarándokolnia Mekkába, ahol részt vesz a haddzs rituáléján, beleértve a Kába körüljárását. Fontossága: A zarándoklat a muszlimok egységét és Isten iránti elkötelezettségüket fejezi ki.

Válassz ki egy pillért és mutasd be.

Arab tudomány és művészet

Az arab világ a középkorban jelentős tudományos és kulturális központtá vált, amelynek hatása máig érezhető. A következőkben bemutatjuk a legfontosabb tudományterületeket és művészeti eredményeket:

Matematika

• Az arab tudósok fejlesztették tovább a hindu számrendszert, amelyet ma arab számokként ismerünk (1, 2, 3 stb.).
• Al-Khwarizmi matematikus az algebra megalapítója, nevéről származik az „algoritmus” szó.
• Az algebra mellett fontos eredményeket értek el a trigonometria és a geometria területén is.

Csillagászat

• Az arab csillagászok pontosították a bolygók mozgásáról szóló adatokat, és továbbfejlesztették az asztrolábiumot, amely az égbolt megfigyelésére szolgáló eszköz.
• Megalapították az első obszervatóriumokat, amelyek a csillagászat fejlődésének alapját képezték.
• Több csillag arab neve ma is használatban van (pl. Aldebaran, Vega).

Orvostudomány

• Az arab orvosok rendszerezték és továbbfejlesztették az ókori görög és római orvostudományt.
• Ibn Sina (Avicenna) Az orvoslás kánonja című műve évszázadokig alapvető tankönyv volt az orvosi egyetemeken.
• Számos gyógyszert és sebészeti eljárást fejlesztettek ki, valamint leírták a fertőzések és a higiénia fontosságát.

Építészet

• Az arab építészet híres a díszes geometriai mintáiról és szimmetrikus szerkezeteiről, amelyeket az iszlám vallás inspirált.
• Híres példák: az Alhambra palota Granadában, a Kordobai mecset és a Tádzs Mahal Indiában.
• Az arab építészek fejlesztették ki az íves kupolák és boltívek technikáját, amelyek az építészetben forradalmi újítások voltak.

 Párban válasszatok az alábbi témák közül, keressetek hozzá anyagokat és mutassátok be a csoportnak: 

• • Alhambra palota: A díszes mozaikok és geometriai minták bemutatása.
  • Arab számok: Miért forradalmasították a matematikát?
  • Tádzs Mahal: Miért tartják a világ egyik legszebb épületének?
  • Asztrolábium: Hogyan használták a csillagok megfigyelésére?
  • Ibn Sina orvostudománya: Mit tanultunk tőle?