Honfoglalás

A magyarok az Etelköz nevű területről indulva többször megfordultak a Kárpát-medencében, ahol gyakran harcoltak más államok szövetségeseiként, cserébe fizetségért vagy zsákmányért. Ezek a portyázások során észrevették, hogy a Kárpát-medence gazdag terület, és ha el akarnák foglalni, nem számíthatnának jelentős ellenállásra.

A honfoglalás előtt a magyarok a bizánciak szövetségében sikeres hadjáratot vezettek a bolgárok ellen. Miután a háború véget ért, visszatértek Etelközbe. A legyőzött bolgárok azonban bosszút akartak állni, ezért szövetkeztek a besenyőkkel, és megtámadták a magyarokat. A magyar seregek a bolgárok ellen vonultak, de az Al-Duna vidékén vereséget szenvedtek. Közben Etelközben, ahol csak asszonyok, idősek, gyerekek és kevés harcos maradt, a besenyők sikeresen támadták meg a szálláshelyeket. Ez a kettős támadás késztette a magyarokat arra, hogy új hazát keressenek a Kárpát-medencében.

A magyarok megindultak 895-ben nyugat felé. Árpád és Kurszán vezetésével a Kárpátokon ereszkedtek le, például a Vereckei-hágón. A Felső-Tisza vidékén és Erdélyben pihentek meg.  
Első lépésként a Dunától keletre fekvő területeket foglalták el és néhány év alatt megszilárdították a hatalmukat. Hamarosan már Itáliában jártak zsákmányszerő körúton. 
900-ban elfoglalták Dunántúlt és az Enns folyóig terjesztették ki a hatalmukat (Óperencia). Ezzel zárult le a honfoglalás. 

Nem tudjuk, hogy a törzsek milyen rend szerint foglalták el a szálláshelyeiket, de az biztos, hogy a Dunántúl északi részén települt le Árpád törzse. 
Nézd meg, a lakóhelyed közelében milyen régészeti leleteket találtak
Hogyan néz ki egy ilyen régi emlék? Nézzük meg a videót a valkányi honfoglaló sírokról. Ez Erdélyben található, az eddigi legnagyobb honfoglalás kori temető.

Milyenek lehettek a honfoglaló magyarok? 

A honfoglaláskori sírokból sok lelet került elő. 
A férfiak egyik legfontosabb ruhadarabja az öv volt. Minden fegyvert és szerszámot az övre erősítettek, hogy a harcokban és a vadászotokon ne zavarják őket a mozgásban. A fejükön úgynevezett hegyes kucsmát (süveget) hordtak, ami bőrből vagy nemezből készült. Hideg időben a szélét lehajtották, hogy ne fázzon a fülük. A fejüket leborotválták, csak a fej hátsó részén hordtak hajfonatot. A rangosabbak nem nyírták a fejüket, hanem gyöngyökkel díszítették. A férfiak és a nők fülbevalót hordtak. A férfiak felálló nyakú,  dísztelen vászoninget, bő szárú nadrágot, kabátot (kaftánt) és köpönyeget (kuzst) viseltek. A ruhák összekötésére gombokat,  szalagot és kötőt használtak. Csizmájuk puha talpú volt, elől felálló orral. 

A nők viselete
A nők öltözéke is hasonló volt, mint a férfiaké, csak díszesebb és finomabb anyagból. Kazak kabátot viseltek, amely a közepén gombos volt. Felette köpönyeget hordtak, ennek az elejét szintén gombsor díszítette. A derékon pártaöv volt. Az asszonyok is bő nadrágban jártak, ami a csizmába volt tűrve. A szegények és a nemesek ruhái között csak a díszítés különbözött. Viseltek még pendelyt (vászoninget, alsóruhát) és pártát (pántos fejdíszt). A kiegészítők, valamint az ékszerek sem hiányozhattak, mint például a hajfonatdísz, a bogyósoros fülbevaló, a nyakperecek, a pántkarperecek. 

Nézzük meg a videót a honfoglaló őseinkről – a Magyar Nemzeti Múzeum munkájából. 
Videó a honfoglaló magyarok hadművészetéről