Árpád-kori emlékek nyomában

Kattints ide: 

Jáki templom
Zsámbéki romtemplom
Lébényi templom

Forrás:  Felsőörsi prépostsági templom. Sebestyén Blanka képe

🏚️ Régészeti emlékek: Amiket a föld elrejtett

A föld alatt kincsek rejtőznek – nem arany, hanem tudás!

A régészek apró jelekből építik újra, hogy nézhetett ki egy falu 800 éve. A házak nem egymás mellett sorakoztak, hanem inkább szétszórtan. A lakók sokszor odébb költöztek – szó szerint vitték a házaikat!

Így nézett ki egy tipikus parasztház:

• félig földbe vájtak (mintha egy gödörre építenéd a házat!)

• a falak vesszőfonatból készültek, amit sárral tapasztottak le

• a tetőt szalmával vagy náddal fedték

• középen agyagból tapasztott kemence ontotta a meleget

Falvak és Életmód: Az Árpád-kori falvak szerkezete és mindennapi élete a régészeti feltárások révén tárul fel előttünk. A házak általában egymástól távol, szabálytalanul helyezkedtek el, néhol utcákba rendeződve. A lakóépületek körül karámok, kemencék és tárolóhelyek voltak. A házak félig földbe mélyítettek voltak, kezdetben egyetlen szobából álltak, később konyhával bővültek. A falazat anyaga fa vagy sárral tapasztott vesszőfonat (sövényfal) volt, a tetőt nád vagy szalma fedte. A nemesek udvarházai kőből vagy téglából épültek, méretük azonban hasonló volt a parasztházakéhoz. A 13. században már kétszintes udvarházakat is építettek, amelyeket fallal és árokkal vettek körül. ​

Temetők és Leletek: Az Árpád-kori temetőkben kevés lelet maradt fenn, mivel a kereszténység felvétele után tilos volt a halott mellé használati tárgyakat, ételt vagy italt helyezni. Csak a ruházat díszei, övek, ékszerek és fegyverek maradtak meg. A temetkezések gyakran a templom köré történtek, a temetőket fallal vették körbe.

🛠️ Feladatötlet: Rajzold le, hogy szerinted hogyan nézett ki egy ilyen ház! Használj barna és sárga színeket!
Ha van kedved, rajzolj le a leírás alapján egy árpád-kori falut is. 

🏰 Építészeti emlékek: Templomok és várak nyomában

Néha, ha egy templom mellett sétálsz, észre sem veszed, hogy az akár 800 éves is lehet. Pedig vannak olyan falvak, ahol ma is állnak az Árpád-korból származó templomok!

Templomok:

• Egyszerű, téglalap alaprajz

• Kör alakú kápolnák: rotundák – mint egy kerek torony

• Vastag kőfalak, keskeny ablakok

• Díszítés? Csak egyszerű faragások

📜 Írásos emlékek: Mit mesélnek a régi szövegek?

Az Árpád-kor nem volt egy naplóíró korszak – de oklevelek már léteztek! Ezek latin nyelven íródtak, és néha felbukkantak bennünk magyar nevek, helységnevek is.

Tudtad?

👉 A Halotti beszéd és könyörgés az első teljes mondatokból álló magyar nyelvű szöveg! Egy temetésen hangzott el, 1192 és 1195 között keletkezhetett.

A Halotti beszéd egy latin nyelvű egyházi könyvben, az úgynevezett Pray-kódexben található, amit valószínűleg a Borsod vármegyei Boldván, az Árpád-kori bencés monostorban írtak. A kódex latin nyelven írt szövege, a sacramentarium, vagyis a miséző pap könyörgéseit tartalmazó szerkönyv a 135. lapon fejeződik be. A régi magyar írással készült magyar szöveg a 136. lapon maradt fenn.

A Halotti beszédből az első, hét sornyi részletet Pray György tette közzé 1770-ben, a Ráskai Lea-féle magyar nyelvű Margit-legenda első kiadásában, a két nyelvemlék közti két évszázadnyi korkülönbség érzékeltetésére. (Róla nevezte el a kódexet Toldy Ferenc.) Pray György a beszéd teljes szövegét átadta rendtársának, Sajnovics János jezsuita csillagásznak, aki még abban az évben, elsőként közölte teljes terjedelmében a szöveget Faludi Ferenc (szintén szerzetes) olvasatában.

A Pray-kódexet 1813 óta az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.

🛠️ Feladat: keresd meg ezt a mondatot a tihanyi apátság alapítólevelének a részletében:  „Feheruuaru rea meneh hodu utu rea” – Fehérvárra menő hadiútra

🛠️ Feladat: Olvasd el a Halotti beszéd első 5 sorát, és próbáld meg „lefordítani” mai magyar nyelvre.