Városok és kereskedelem Mezopotámiában

Mezopotámiában a város és a környező vidék között nem volt nagy kereskedelem: minden háztartás maga állította elő, amire szüksége volt. Az igazi kereskedelem távoli vidékekkel zajlott. A Tigris és az Eufrátesz mentén élők gabonát exportáltak, és cserébe behozták a számukra létfontosságú nyersanyagokat (fa, fémek, drágakövek). Az egész kézműipar ezekre a behozott alapanyagokra épült.

Az üzletek alapja az ezüst volt, de nem pénzérmék formájában: öntvényeket használtak, amelyeket minden alkalommal mérlegelni kellett. Ez a rendszer lassabb volt, de megbízható.

Városok és kereskedelem Mezopotámiában – piaci jelenet zikkurattal és palotával a háttérben.

Hogyan nézett ki egy sumér város?

Délen

Az első igazi városok Dél-Mezopotámiában születtek meg. Kezdetben népgyűlés útján kormányozták őket.

A tipikus városállam négy részből állt:

1. Fallal körülvett városmag – itt voltak a templomok, a palota és a polgárok házai.

2. Alsóváros/külsőváros – gazdaságok, állattartó telepek, ahol az élelmet és nyersanyagot termelték.

3. Kikötői körzet – kereskedelem központja, raktárakkal és külföldi kereskedők házaival.

4. Csatornázott termőföldek – az öntözéses gazdálkodás alapjai.

A városfal kulcskérdés volt: a király kötelessége volt karbantartani a sajátját, és lerombolni a meghódított város falát.

A templomnegyedből emelkedett ki a monumentális zikkurat, a toronytemplom, amely egyszerre volt vallási központ és a város szimbóluma. A polgárházak szerényebbek voltak: egy- vagy kétszintes, lapos tetejű, ablaktalan vályogépületek.

Északon

Észak-Mezopotámiában a városok inkább fellegvár típusúak voltak: a templom, a palota, a kincstár és a személyzet épületeit erős falak vették körül, a polgárok viszont a falakon kívül telepedtek le. Őket egy második fal védte. A városfalakat monumentális, tornyos kapuk tagolták, amelyek tiszteletet parancsoltak. Ez a „belső szent város” modell sokáig fennmaradt: gondolj a moszkvai Kremlre vagy a pekingi Tiltott Városra.

Hány ember élt egy városban?

Egy átlagos mezopotámiai város 40–50 ezer lakossal bírt, a környező falvakkal együtt kb. 100 ezer főt foglalt magába. A legnagyobb városok, például Ur, elérhették a 250–360 ezres népességet is – ez az ókor egyik legnagyobb városává tette.

Templom és palota

 

Mi ez az egész oikosz dolog?

A mezopotámiai templom és palota nemcsak szent hely és lakóhely volt, hanem gazdasági szervezet is (oikosz = otthon, ház, családi gazdaság).
A templom és a palota közti különbség, hogy a palota a király háztartása, a templom az istenségé. Mindkettő bevételei közé számított: földbirtokainak a jövedelmei, bérletek, adók, műhelyek termelése, adományok/ajándékok. 

Hogyan működött?

A bevételek befutottak a központi raktárakba. Amit nem halmoztak fel, azt a központ szétosztotta. Kifizette a hivatalnokokat, írnokokat, munkásokat (meghatározott fejadagjuk volt gabonából, sörből, olajból, kaptak ruhákat, eszközöket, alkalmi adományokat). Mindezt nyilvántartották agyagtáblákon és a hivatalnoki munkát ellenőrizték is. 

Isteni királyság, de nem csak dísznek

A király hatalma isteni eredetű, de Asszíria kivételével nem ő a főpap. Asszíriában a király Assur főpapja, aki áldozatokat mutatott be, jövendőmondók és orvosok vigyázták a mindennapjait. 
A többi területen ez a két ág elkülönült, de a háborúban az istenek a király győzelmében öltöttek testet, békében az ország boldogulásában. 
A király háborúban a főparancsnok, békében közéleti kötelezettségei vannak, mint például meghallgatja a feleket, igazságszolgáltatáshoz, kihirdeti a törvényeket, szabályozza az árakat. 
Az óbabilóni kor után elhaltak ezek a nagy reformkísérletek, nem próbálták meg többé felülről kijavítani a társadalmi egyenlőtlenségeket. 
Az ő feladata volt az utak, csatornák, középületek rendben tartása, ezt közmunkával végeztették. Egy ember egy évének körülbelül egyharmadában ezen dolgozott. 
A király kötelessége volt a városfal karbantartása is - a meghódított városok falát pedig lerombolták. 

Trónutódlás

Ideális esetben a trónt a diasztia tagja örökölte, tekintélye ekkor az istenek által védett családfából eredt. 
Ha nem így került valaki trónra, akkor az istenek választása legitimizálta őt a helyén. 

Városi piac zikkurattal és palotával a háttérben – városok és kereskedelem Mezopotámiában.

Elolvastad ezt az anyagot? Lépj tovább a következő témára