Írás és tudomány Mezopotámiában

Hogyan született meg az írás?

Az írást nem csak úgy "feltalálták" - inkább lassan alakult ki.
Kr.e. 3000 körül megjelentek a piktogramok: egyszerű, leegyszerűsített rajzjelek. Kezdetben ezek a raktári nyilvántartást segítették, számon tartották mennyi gabona, sör, állat szerszám van.
Ahogy nőtt a templomok és paloták gazdasága, egyre több és bonyolultabb adatot kellett rögzíteni - ezzel párhuzamosan a jelek egyszerűsödtek.
A nádszál háromszög alakú végével benyomkodták a nedves agyagtáblába a jeleket, ezzel született meg az ékírás.

Matematika és csillagászat

A mezopotámiaiak komoly matematikai és csillagászati tudással rendelkeztek. Számrendszerük hatos alapú volt, de használtak tízes rendszert is.
A hatos számrendszernek köszönhetjük, hogy

a kör 360 fokra
a nap 12 órára, egy óra 60 percre van osztva

Meg tudtak oldani egy- és kétismeretlenes egyenleteket is, szükség is volt rá, hiszen az áradások után újra ki kellett jelölni a földterületeket.

Feljegyezték a csillagok mozgását, de a csillagászatnál (asztronómia) fontosabb volt a jövendőmondás, csillagjóslás (asztrológia). Ez a mágia és jövendőmondás körével együtt az - istenek oltalma alatt álló - titkos tudományok közé tartozott.
A nap pályáját 12 részre osztották, ezzel létrejött a csillagászati állatöv is.

Időszámítás

A mezopotámiai év 12 holdhónapból állt. A hiányzó napokat szökőhónappal pótolták ki.
Egy holdhónap 4 hétből állt,
A napot 12 órára osztották fel, minden kettős órát 30 részre bontották.