Élet a várban és környékén

Királyok és nemesek – a középkori hatalom kulcsfigurái

Képzeld el, hogy te vagy a középkor egyik nemese, aki a királynak esküdött hűséget, és készen áll a harcra az ország védelmében! A mélyen vallásos középkorban mindenki úgy hitte, hogy mindenkinek Isten által kijelölt feladata van. A királyok voltak a legfőbb vezetők, és általában apjuktól örökölték a trónt. Ők hozták a törvényeket, és megvédték az országot a támadóktól. Az uralkodókat nemesek segítették – ők olyan emberek voltak, akik a királytól kapták a nemesi címet bátor tetteikért, például azért, mert hősiesen harcoltak egy csatában.

A nemesek nemcsak földbirtokot kaptak a királytól, hanem egy életre szóló feladatot is: védelmezniük kellett az országot. Ők voltak a lovagok, akik egész életüket gyakorlással és harci tudásuk tökéletesítésével töltötték.
Ha csatába kellett vonulni, ők vezették a hadsereget. Ezért cserébe nem kellett adót fizetniük, hiszen úgy tartották, hogy ők „a vérükkel adóznak,” vagyis a saját életük árán védik a hazát.

A középkori nemesek élete a várban

Képzeld el, hogy te vagy egy középkori nemes, aki egy hatalmas vár lakótornyában él! Bár a nemesek hatalommal és földbirtokkal rendelkeztek, az életük korántsem volt olyan kényelmes, mint gondolnánk. A várakat nem építették a mai modern kényelem szerint: fűtés alig volt, a szobák gyakran hidegek és nyirkosak voltak, és ha vízre volt szükség, a kúthoz kellett lemenni – még a téli fagyok idején is! Tisztálkodni ritkán tudtak, és az egyszerű dolgok, mint a meleg víz, valódi luxusnak számítottak.

A nemesek mindennapjait katonai felkészülés, gyakorlatozás és birtokaik irányítása töltötte ki. Ha épp nem háborúztak vagy hadjáratra készültek, szívesen szórakoztak társasjátékokkal, mint a sakk, a dáma vagy a malom. A vadászat különösen népszerű időtöltés volt, hiszen egy nagy vadászat után mindig lakomával ünnepeltek. Az igazi izgalmat pedig a lovagi tornák és a várjátékok jelentették, ahol a nemesek összemérhették erejüket és ügyességüket.

Milyen volt a lovagi élet? Olvasd el az alábbi érdekességeket a lovagok világáról!
Lovagok élete
Várúrnők és várak hölgyei
Tisztaság a középkorban
Lovagi nevelés
Lovaggá ütés
Lovag fegyverzete
Lovagi tornák
Lovagi harcok
Töltsd ki az alábbi naplót az olvasmányaid alapján. 

Várépítészet

Képzeld el, hogy egy középkori várban jársz, ahol minden egyes fal és torony az ellenség távoltartására szolgál! A várak nemcsak a földbirtokosok otthonai voltak, hanem az uradalom és a benne élők védelmére is épültek. Ezért választottak olyan helyeket, ahol könnyebb volt védekezni: magas hegycsúcsokat, meredek dombokat vagy vízpartokat. A cél az volt, hogy az ellenség ne jusson át a várfalakon, ezért a falakat nagyon magasra, akár 8-10 méterre is építették.

A falak tetején egy keskeny folyosó, a gyilokjáró futott végig, ahol a várvédők szabadon mozoghattak, miközben a falak kis nyílásain (lőréseken) keresztül védve nyilazhattak az ellenség felé. Képzeld csak el, milyen lehetett ott állni és védeni a várat!

A nagyobb váraknál több fal is védelmet nyújtott. Három külön réteg – az alsó vár, a középső vár és a legfelső, úgynevezett fellegvár – tette még biztonságosabbá a védelmet. Az egész várat egy mély árok, a várárok vette körül, amelyet vízzel töltöttek meg, vagy hegyes cölöpökkel béleltek ki, hogy az ellenség ne jusson be olyan könnyen. Békeidőben a felvonóhídon lehetett átkelni a várárok felett, és bejutni a várkapun.

A váraknak fel kellett készülniük a hosszú ostromokra is. Éppen ezért minden várban volt egy kút, hogy ivóvizet biztosítson a védőknek, és raktárak, ahol elegendő élelmet – főleg gabonát – tároltak. És persze a várkápolna sem hiányozhatott, ahol miséket és egyházi szertartásokat tartottak, hogy lelki erőt adjanak a vár népének.

Ha van kedved, színezd ki ezt a lovagi játékos színezőt.