Károly Róbert – Évszámok és idővonal
Károly Róbert évszámai akkor lesznek igazán könnyen megjegyezhetők, ha nem különálló számokat látsz bennük. Trónharc, koronázás, tartományurak, gazdasági reformok és diplomácia követik egymást – minden dátum az előző eseményre épül.
Károly Róbert évszámai egy idővonalon
Kattints egy évszámra, és az oldal odaugrik a hozzá tartozó eseményhez. A nagyobb, aranyszínű pontok a történet fő kapaszkodóit jelölik.
Trónharctól az első nagy győzelemig
Az Árpád-ház kihalása és a trónharc kezdete
Több dinasztia is igényt tart a magyar koronára.
Mi történt?
- III. András halálával férfiágon kihalt az Árpád-ház.
- Anjou Károly, Vencel és később Ottó is fellépett a magyar trónért.
- Károlyt Esztergomban először megkoronázták.
- Az első koronázás nem a Szent Koronával és nem Székesfehérváron történt.
Miért fontos?
Ezzel kezdődött az a hosszú folyamat, amelyben Károlynak egyszerre kellett legyőznie riválisait és támogatást szereznie az ország nagyurai között.
A pesti gyűlés – Károly támogatottsága megerősödik
A koronázás kérdése még nincs lezárva, politikailag azonban egyre erősebb a helyzete.
Mi történt?
- Gentilis bíboros pápai legátusként Magyarországon tárgyalt a főurakkal.
- Csák Máté is formálisan elismerte Károlyt királyának.
- A pesti országos gyűlésen Károly királyságát széles körben elismerték.
Miért fontos?
A trónharc katonai és dinasztikus kérdésből egyre inkább Károly tényleges hatalmának megszilárdításáról szólt.
Károly második koronázása
Buda – egy felszentelt korona, de még mindig nem a Szent Korona.
Mi történt?
- Károlyt Budán ismét megkoronázták.
- A szertartást az esztergomi érsek végezte.
- A Szent Korona még Kán László erdélyi vajda birtokában volt.
Miért fontos?
A második koronázás megerősítette Károly helyzetét, de a magyar koronázási hagyomány minden feltétele továbbra sem teljesült.
A harmadik, minden feltételnek megfelelő koronázás
Székesfehérvár – Szent Korona – esztergomi érsek.
Mi történt?
- Kán Lászlótól sikerült visszaszerezni a Szent Koronát.
- Károlyt Székesfehérváron koronázták meg.
- A szertartást az esztergomi érsek végezte.
- Ezzel minden hagyományos koronázási feltétel teljesült.
Miért fontos?
Károly királyságának jogi elfogadottsága rendeződött. Ettől azonban még nem irányította automatikusan az egész országot: a tartományurak hatalmát ezután kellett visszaszorítania.
A rozgonyi csata
Károly egyik első nagy katonai sikere a tartományúri hatalom ellen.
Mi történt?
- Aba Amadé halála után fiai megpróbálták fenntartani családjuk önálló hatalmát.
- Csák Máté katonai segítséget küldött nekik.
- A király serege Rozgony közelében összecsapott az Aba-fiakkal és szövetségeseikkel.
- Károly serege győzött.
Miért fontos?
Az Aba-fiak hatalma súlyos csapást kapott, Károly tekintélye pedig megerősödött. Az ország újraegyesítése ettől még nem fejeződött be.
Az ország megszilárdítása és a gazdasági átalakítás
Meghal Csák Máté
Az északnyugati tartományúri hatalom legfontosabb központja elveszíti vezetőjét.
Mi történt?
- Csák Máté több évtizedes önálló hatalom után meghalt.
- Nem maradt olyan örököse, aki képes lett volna tartományát egyben tartani.
- A király emberei gyorsan megkezdték várainak és területeinek átvételét.
- Trencsén is Károly ellenőrzése alá került.
Az ország újraegyesítése lényegében lezárul
Károly már valóban az ország döntő részén érvényesíteni tudja hatalmát.
Mi történt?
- A nagy tartományúri hatalmi központok felszámolása lényegében befejeződött.
- Károly udvara Visegrádra költözött.
- Visegrád tartós királyi székhellyé és kormányzati központtá vált.
Megindul a magyar aranyforint verése
Firenzei mintára jó minőségű aranypénz kerül forgalomba.
Mi történt?
- Károly firenzei mintát követő magyar aranyforintot veretett.
- A pénz jó minőségű, értékálló aranypénz volt.
- Az első biztos írásos említése 1326-ból maradt fenn, verésének kezdetét hagyományosan 1325-re tesszük.
Miért fontos?
A stabil pénz megkönnyítette a kereskedelmet, és a magyar pénzverés nemzetközi tekintélyét is növelte.
A bányászat ösztönzése
A földbirtokosnak is érdeke lesz, hogy új nemesfémbányát találjanak birtokán.
Mi történt?
- A király átalakította a nemesfémbányászat jövedelmi rendszerét.
- A földbirtokos megtarthatta azt a területet, ahol bányát nyitottak.
- Megkapta a királyt illető bányabér egyharmadát.
Miért fontos?
A földbirtokos számára már nem veszteséget, hanem bevételt jelentett egy új arany- vagy ezüstlelőhely felfedezése.
Háború, diplomácia és az uralkodás vége
A havasalföldi hadjárat
I. Károly uralkodásának egyik legsúlyosabb katonai kudarca.
Mi történt?
- Károly Basarab havasalföldi vajda ellen vezetett hadjáratot.
- A magyar sereg az ellátási nehézségek miatt visszavonulásra kényszerült.
- Egy szűk hegyi útvonalon Basarab emberei rajtaütöttek a seregen.
- A magyar had súlyos veszteségeket szenvedett, a király pedig nehezen menekült meg.
Miért fontos?
A vereség megmutatja, hogy Károly uralkodása nem megszakítás nélküli győzelmekből állt.
A visegrádi királytalálkozó
Magyarország fontos közép-európai diplomáciai központtá válik.
Mi történt?
- I. Károly Visegrádon fogadta Luxemburgi János cseh és III. Kázmér lengyel királyt.
- A cseh–lengyel konfliktus rendezéséről tárgyaltak.
- Napirendre került a lengyel király és a Német Lovagrend közötti területi vita is.
- A találkozó több év diplomáciai előkészítésének eredménye volt.
Miért fontos?
A találkozó jól mutatja, mennyire megváltozott Károly helyzete: uralkodása elején saját trónjáért küzdött, később már más közép-európai uralkodók vitáinak rendezésében is közvetített.
Kapuadó és kereskedelmi szabályozás
Ugyanabban az évben két külön fontos gazdasági intézkedéssel találkozunk.
Kapuadó
A stabilabb pénzrendszer mellett megszűnő kötelező éves pénzbeváltásból származó bevételt más forrásból is pótolni kellett. A jobbágyporták után kapuadót szedtek.
Kereskedelem
1336. január 6-án Károly rendeletben szabályozta a Cseh- és Morvaország felől Magyarországra érkező kereskedők útját és vámfizetését.
Érdekesség: mi köze ennek Bécshez?
Sok tankönyv egyszerűen Bécs árumegállító jogának megkerülésével magyarázza az új útvonalat. A helyzet ennél összetettebb volt. Az 1330-as évek közepén az osztrák hercegekkel fennálló politikai és katonai konfliktus is nehezítette a Bécsen át vezető kereskedelmet. A teljes bécsi lerakatjog későbbi fejlemény.
I. Károly halála
Több mint négy évtizedes uralkodás ér véget.
Mi történt?
- I. Károly Visegrádon meghalt.
- A magyar trónt fia, I. Lajos örökölte.
- Lajos már egy jóval erősebb királyi hatalommal működő országot vett át.
Az egész folyamat egy sorban
Ha ezt a sorrendet saját szavaiddal el tudod magyarázni, már nem különálló évszámokat tanulsz, hanem érted Károly uralkodásának folyamatát.
Rendben vannak már az évszámok?
Gondold végig a választ, és csak utána nyisd le az ellenőrzést.
1. Melyik történt előbb: Károly érvényes koronázása vagy a rozgonyi csata?
Az érvényes koronázás történt előbb: 1310-ben. A rozgonyi csata 1312-ben volt.
2. Mi történt 1301-ben?
III. András halálával férfiágon kihalt az Árpád-ház, megkezdődött a trónharc, és Károlyt először megkoronázták.
3. Mi a különbség 1309 és 1310 között?
1309-ben Károlyt Budán másodszor koronázták meg, de még nem a Szent Koronával. 1310-ben Székesfehérváron már a Szent Koronával, az esztergomi érsek koronázta meg.
4. Mi kapcsolja össze 1325-öt és 1327-et?
Mindkettő Károly gazdasági átalakításaihoz kapcsolódik. 1325-höz az aranyforint verésének kezdete, 1327-hez a bányászat ösztönzését szolgáló szabályozás kötődik.
5. Mi történt 1330-ban?
I. Károly Havasalföld ellen vezetett hadjáratot, amely súlyos magyar vereséggel végződött.
6. Miért fontos 1335?
Ekkor tartották Visegrádon azt a királytalálkozót, amelyen I. Károly, Luxemburgi János és III. Kázmér fontos közép-európai politikai kérdésekről tárgyalt.
7. Melyik év zárja I. Károly uralkodását?
1342. I. Károly halála után fia, I. Lajos lett Magyarország királya.