Károly Róbert – Fogalmak
Károly Róbert fogalmai együtt mutatják meg, hogyan működött az ország a 14. század elején. Ki gyakorolta a hatalmat? Kikből állt a hadsereg? Honnan származott a király pénze? Ha ezeket az összefüggéseket látod, a fogalmakat sem kell különálló meghatározásokként bemagolnod.
Hogyan működött a hatalom?
I. Károly uralkodásának elején a király mellett több hatalmas főúr is saját területi hatalmat épített ki. Közben a király is kialakította azt a bárói kört, amelyre az ország kormányzásában támaszkodhatott.
A tartományúr hatalmi hálózata
összefüggő
hatalmi világ
A királyi kormányzat
A két rendszer szereplői nem mindig különültek el egymástól. Aba Amadé például hatalmas tartományúr volt, közben I. Károly egyik fontos támogatójaként is fellépett.
Tartományúr – ki volt a „kiskirály”?
A tartományúr olyan nagyhatalmú főúr volt, aki egy egész országrészben saját hatalmi központot épített ki. Várakat és birtokokat ellenőrzött, katonákkal rendelkezett, familiárisok szolgálták, és a király tényleges hatalmát saját területén erősen korlátozhatta.
Familiáris és familiaritás
A familiáris egy nagyúr személyes szolgálatába álló ember, gyakran kisebb birtokos nemes volt. Katonáskodhatott, várat igazgathatott vagy más feladatokat végezhetett ura számára.
A nagyúr és familiárisa között létrejövő szolgálati kapcsolat neve familiaritás.
Báró – mit jelentett ez I. Károly korában?
A bárók az ország legfontosabb világi főméltóságviselői közé tartoztak. Ilyen magas tisztség volt például a nádor, az országbíró vagy az erdélyi vajda méltósága.
Részt vettek a királyi tanács munkájában, várakat és megyéket irányíthattak, és jelentős katonai erővel rendelkezhettek.
Honor – hogyan jutalmazta és ellenőrizte híveit a király?
A honor egy tisztséghez kapcsolódó királyi várak, uradalmak és jövedelmek használatának rendszere volt.
A tisztségviselő ezek jövedelméből működtethette udvarát és fegyveres erejét. A várak és birtokok ettől még királyi tulajdonban maradtak.
Hogyan kapcsolódott össze a főúr, a zászló és a hadsereg?
A középkori hadseregben a főurak saját fegyveres csapataikkal is csatlakoztak a király seregéhez. A csapatok külön zászló alatt vonultak.
A bandérium tehát katonai csapat. A zászlósúr az a főúr, aki saját zászlaja alatt vezeti embereit.
Zászlósúr
Olyan előkelő főúr vagy főméltóság, aki saját zászlója alatt vezethette fegyvereseit hadba.
A zászló egyszerre jelezte a vezetőt, a hozzá tartozó katonai csoportot és annak helyét a seregben.
Bandérium
Egy főúr vagy főpap saját zászlaja alatt hadba vonuló fegyveres csapata.
A bandériumok a 14. századi magyar hadszervezet fontos részét alkották.
Honnan lett pénze I. Károlynak?
Az erős királyi hatalom működtetéséhez bevétel kellett. I. Károly idején különösen fontossá vált a bányászat, a pénzverés, az adózás és az áruforgalom ellenőrzése.
Bányászat
Magyarország gazdag arany- és ezüstlelőhelyei komoly bevételt biztosítottak.
Bányabér / urbura
A kibányászott nemesfém után járó királyi jövedelem. Arany esetében a kitermelt mennyiség tizede, ezüst esetében nyolcada számított bányabérnek.
1327-től ennek a királyi bányabérnek az egyharmadát a földbirtokos kapta, a fennmaradó kétharmad a királyé maradt. A kitermelt nemesfém többi része a bányaművelőt illette.
Pénzverés
A király ellenőrizte a pénzverést és a nemesfémek hivatalos forgalmát.
Aranyforint
Firenzei mintára vert, jó minőségű magyar aranypénz. Verésének kezdetét általában 1325-re tesszük.
Kamara
A pénzügyi igazgatás és pénzverés egyik intézménye, illetve területi szervezete. A királyi kamarák a nemesfém beváltásában és a pénzverésben is fontos szerepet játszottak.
Kamara haszna
A pénz időszakos cseréjéből származó királyi jövedelem. Az értékállóbb pénz használatával ennek jelentősége csökkent.
Adó
A pénzben beszedett rendszeres adók közvetlen bevételt jelentettek a király számára.
Kapuadó
1336-tól szedett királyi adó. A jobbágyporták után kellett fizetni, az adóegységet a megrakott szekér számára átjárható kapu határozta meg.
Kereskedelem
Az országon áthaladó áruforgalom vámbevételeket is biztosított.
Harmincadvám
Az áruforgalomhoz kapcsolódó királyi vám, amely már az Árpád-korban is létezett. Az Anjou-korban rendszere tovább fejlődött.
Királyi jogok
Bizonyos gazdasági jogok az uralkodót királyi hatalmánál fogva illették meg.
Regálé
A király felségjogából származó különleges jogok és bevételek összefoglaló neve. Ide kapcsolódott például a pénzverés, a só és több vámjövedelem.
Királyi monopólium
Olyan kizárólagos gazdasági jog, amelyet a király saját ellenőrzése alatt tartott. Ilyen jog kapcsolódhatott például a pénzveréshez vagy a sóhoz.
Ezekkel is találkozhatsz a történetben
Nádor
A középkori Magyar Királyság egyik legmagasabb világi méltósága.
Fontos bírói és kormányzati feladatokat látott el. Aba Amadé és Borsa Kopasz is viselte ezt a tisztséget.
Pápai legátus
A pápa különleges felhatalmazással küldött képviselője.
Gentilis bíboros ilyen minőségben segítette I. Károly helyzetének rendezését.
Árumegállító jog
Egyes városok kiváltsága, amely arra kötelezte az áthaladó kereskedőt, hogy áruját meghatározott ideig helyben is kínálja.
Melyik fogalom illik a helyzethez?
Itt már nem a meghatározást kell visszamondani. Találd ki a történelmi helyzetből, melyik fogalomra gondolunk.
Egy nagyúr Trencsénből irányítja saját várait, fegyvereseit és egy egész országrész politikáját. Milyen hatalmi helyzetet írunk le?
Tartományúr. Csák Máté a korszak legismertebb példái közé tartozik.
Egy kisebb nemes egy nagyúr katonai és igazgatási szolgálatába áll, közben továbbra is nemes marad. Mi a neve ennek a személynek?
Familiáris. A köztük fennálló szolgálati kapcsolat a familiaritás.
A király egy magas tisztség mellé több királyi vár és azok jövedelmeinek használatát bízza egy báróra. A báró ezeket csak addig használhatja, amíg tisztségét megtartja. Mi ez?
Honor.
Egy főúr saját zászlója alatt több száz fegyverest vezet hadba. Hogyan nevezzük a főurat és hogyan a csapatát?
A főúr zászlósúr, a zászlaja alatt vonuló csapat a bandérium.
Aranyat találnak egy birtokon. A földbirtokos részesedést kap abból a királyi jövedelemből, amelyet a kitermelt nemesfém után fizetnek. Melyik fogalom kapcsolódik ehhez?
Bányabér, vagyis urbura.
A király olyan aranypénzt veret, amelynek súlyát és nemesfémtartalmát stabilan tartják. Melyik pénzről van szó?
Aranyforint.
Egy jobbágyportának olyan kapuja van, amelyen egy megrakott szekér átfér. Melyik I. Károly-kori adó kapcsolódik ehhez?
Kapuadó.
Kereskedők árut visznek át az országon, és az áru után királyi vámot fizetnek. Melyik fogalom juthat eszedbe?
Harmincadvám.
A pénzverés, a só és bizonyos vámok különleges királyi jogokhoz kapcsolódnak. Mi ezeknek a jogoknak és bevételeknek az összefoglaló neve?
Regálé.
Károly Róbert fogalmai egy rendszerben
Ha már látod, melyik fogalom melyik témához tartozik, az egész lecke sokkal könnyebben összeáll.
- tartományúr
- familiáris
- familiaritás
- báró
- honor
- nádor
- zászlósúr
- bandérium
- regálé
- bányabér / urbura
- aranyforint
- kamara
- kamara haszna
- kapuadó
- harmincadvám
- királyi monopólium