Nagy Lajos – évszámok és idővonal
Nagy Lajos évszámai sokkal könnyebben megjegyezhetők, ha történetként látod őket. A trónra lépéstől András meggyilkolásán és a nápolyi hadjáratokon át az 1351-es törvényekig és a lengyel koronáig minden esemény kapcsolódik az előzőhöz.
Nagy Lajos idővonala
Megszületik Lajos
I. Károly és Łokietek Erzsébet fia
Lajos Visegrádon született az Anjou-ház magyar ágának hercegeként. Gondos udvari és lovagi nevelést kapott, és bátyjai korai halála után ő lett apja trónörököse.
Nagy Lajos magyar király lesz
Apja, I. Károly halála után követi őt a trónon
Lajos húszas évei előtt kerül a magyar trónra. Uralkodását nem kíséri olyan hosszú trónharc, mint apjáét: működő államszervezetet, erős királyi hatalmat és rendezett pénzügyeket örököl.
Meggyilkolják András herceget Aversában
A nápolyi konfliktus fordulópontja
Nagy Lajos öccse, András Johanna nápolyi királynő férje volt. A nápolyi udvarban súlyos hatalmi konfliktus alakult ki körülötte, majd 1345-ben összeesküvők meggyilkolták.
Johanna személyes részvétele a gyilkosságban nem bizonyított. Lajos azonban elégtételt akart, és néhány év múlva hadjáratot indított Nápoly ellen.
Az első nápolyi hadjárat
Lajos személyesen vonul Dél-Itáliába
Lajos serege eljutott a Nápolyi Királyság területére, és a király jelentős katonai sikereket ért el. Johanna elmenekült Nápolyból, Lajos azonban nem tudott tartósan berendezkedni a megszerzett területeken.
A pestis eléri Itáliát
A járvány a hadjárat körülményeit is súlyosbítja
A fekete halál Itáliában is pusztított. A járvány komoly veszélyt jelentett a hadseregre és az utánpótlásra, és hozzájárult ahhoz, hogy Lajos elhagyja a Nápolyi Királyságot.
A második nápolyi hadjárat
Újabb katonai sikerek, tartós nápolyi uralom nélkül
Lajos ismét Dél-Itáliába vonult. A hadjárat során személyesen is részt vett a harcokban és megsebesült, de a katonai sikereket ezúttal sem sikerült tartós politikai uralommá alakítania.
Az 1351-es törvények
A korszak legfontosabb tanulandó évszáma
Lajos megerősítette II. András Aranybulláját, ugyanakkor az öröklött nemesi birtokokra vonatkozó szabályokat is módosította. Ehhez kapcsolódik az ősiség, valamint a kilenced kötelező szedésének előírása.
- Ősiség: az ősi nemesi birtok öröklését kötöttebbé tette.
- Kilenced: egységes földesúri terményjáradék.
- Nemesi jogállás: a dekrétum hangsúlyozta az egy és ugyanazon nemesi szabadság elvét.
A zárai béke
Nagy Lajos és Velence háborújának fontos eredménye
A Velencével vívott háború után létrejött zárai békében a Velencei Köztársaság lemondott dalmáciai birtokainak jelentős részéről a magyar király javára. Lajos ezzel megerősítette a Magyar Királyság helyzetét az Adria keleti partvidékén.
Nagy Lajos lengyel király lesz
Létrejön a magyar–lengyel perszonálunió
Nagy Lajos nagybátyja, III. Kázmér lengyel király fiúörökös nélkül halt meg. A korábbi dinasztikus megállapodások alapján Lajos örökölte a lengyel trónt, és 1370-ben Krakkóban lengyel királlyá koronázták.
Magyarország és Lengyelország továbbra is külön ország maradt, saját törvényekkel és intézményekkel. A két államot a közös uralkodó személye kapcsolta össze: ezt nevezzük perszonáluniónak.
Meghal Nagy Lajos
A negyvenéves magyarországi uralkodás vége
Nagy Lajos fiúörökös nélkül halt meg. Magyarországon lánya, Mária követte a trónon. Lengyelországban az öröklés kérdése külön rendeződött, és 1384-ben Lajos kisebbik lányát, Hedviget koronázták meg.
Hét évszám, amit érdemes sorrendben tudni
Megvannak az évszámok?
Mikor lett Nagy Lajos magyar király?
1342-ben.
Melyik esemény történt 1345-ben?
András herceget Aversában meggyilkolták.
Melyik a legfontosabb törvényalkotási évszám?
1351 – ekkor születtek Nagy Lajos nevezetes törvényei.
Mi történt 1358-ban?
A Velencével vívott háborút lezáró zárai béke megerősítette a magyar uralmat Dalmáciában.
Miért fontos 1370?
Nagy Lajos lengyel király is lett, és létrejött a magyar–lengyel perszonálunió.
Meddig uralkodott Nagy Lajos Magyarországon?
1342-től 1382-ig, vagyis negyven évig.