I. (Nagy) Lajos uralkodása
Egy rejtélyes nápolyi gyilkosság, két itáliai hadjárat, a fekete halál, egy medvetámadás, az 1351-es törvények és két királyi korona. Lajos 1342-ben olyan ország trónjára ült, amelynek hatalmát apja hosszú munkával szilárdította meg. Negyven évvel később Magyarország Közép-Európa egyik meghatározó királysága volt.
- Uralkodása: 1342–1382. Apjától, I. Károlytól erős királyi hatalmat örökölt.
- Nápoly: öccse, András meggyilkolása (1345) után két hadjáratot vezetett Dél-Itáliába, de tartós uralmat nem szerzett.
- 1351-es törvények: megerősítette az Aranybullát, érvényesítette az ősiséget, és minden földesúr számára kötelezővé tette a kilenced beszedését.
- Két korona: 1370-től lengyel király is volt (perszonálunió); 1358-ban Velence lemondott Dalmáciáról.
- Fogalmak: ősiség, kilenced, úriszék, perszonálunió, lovagkirály.
Két király, két egészen eltérő kezdet
I. Károly történeténél hosszú trónharcot, három koronázást, a Szent Korona visszaszerzését és tartományurak egész sorát követtük végig. Fia számára a trónra lépés jóval egyszerűbb volt. I. Károly 1342. július 16-án meghalt, Lajost pedig öt nappal később, július 21-én Székesfehérváron szabályosan királlyá koronázták. Komoly vetélytárs nem veszélyeztette az öröklését.
A koronáig vezető hosszú út
Három koronázás, versengő trónjelöltek, a Szent Korona körüli konfliktus és nagyhatalmú tartományurak. A szabályos koronázás után még több mint egy évtized kellett ahhoz, hogy a király ténylegesen is ellenőrizze az ország nagy részét.
Örökölt királyi hatalom
Lajos apja után vitatott trónharc nélkül örökölt. A kincstár, a királyhoz kötődő bárói kör és a közép-európai diplomáciai kapcsolatok már működtek. Az új király ezekre az alapokra támaszkodhatott.
Egy üzenet az éjszakában
Lajos öccse, András még gyermekként került Nápolyba. Az Anjou-dinasztia két ágának régi örökösödési vitáját házassággal próbálták rendezni: András feleségül vette Johannát, a nápolyi trón örökösét. Amikor Johanna 1343-ban királynő lett, András helyzete bizonytalanná vált. A magyar udvar azt szerette volna, hogy őt is királlyá koronázzák, a nápolyi főurak egy része viszont tartott a magyar befolyás növekedésétől.
1345. szeptember 18-ról 19-re virradó éjjel András és Johanna az aversai San Pietro a Maiella kolostorban szállt meg. A herceget egy fontos üzenetre hivatkozva kihívták. A mellékhelyiségben összeesküvők támadtak rá. András megpróbált visszajutni a hálóterembe, majd elfogták és megölték. Még nem töltötte be a tizennyolcadik életévét.
Johanna szerepéről már a kortársak is találgattak. Lajos bűnrészességgel vádolta sógornőjét, és később is erős gyanú övezte a királynőt. Olyan bizonyíték viszont nem maradt fenn, amely kétséget kizáróan igazolná, hogy Johanna részt vett a merénylet megszervezésében.
Miért válhatott egy családon belüli örökösödési vita nemzetközi konfliktussá a középkorban?
Lajos kétszer is eljut Nápolyig
A diplomácia nem hozott Lajos számára elfogadható elégtételt. 1347-ben hadjáratot indított a Nápolyi Királyság ellen. A személyes bosszú mellé dinasztikus igény is társult: a magyar Anjouk régóta vitatták a nápolyi öröklés rendjét, András halálával pedig a konfliktus új erőre kapott.
Johanna elmenekül
Lajos serege gyorsan haladt előre Itáliában. Johanna Provence-ba menekült, a magyar király pedig bevonult a Nápolyi Királyságba. A megszerzett terület megtartását azonban egy újabb válság is nehezítette: Európában terjedni kezdett a fekete halál.
Újabb katonai sikerek
Lajos ismét Itáliába vonult, több erődöt és várost elfoglalt, Aversa ostrománál pedig ő maga is megsebesült. A magyar katonai jelenlét látványos volt, tartós nápolyi uralom azonban nem alakult ki. Johanna végül megtartotta trónját.
A válasz attól függ, mit tekintesz sikernek. A magyar sereg kétszer is mélyen benyomult Dél-Itáliába és komoly katonai erőt mutatott fel. A fő politikai eredmény, Nápoly tartós megszerzése viszont elmaradt.
Mi volt a pestis?
A 14. század közepének nagy pestisjárványa néhány év alatt végigsöpört Európa jelentős részén. A betegséget a Yersinia pestis nevű baktérium okozza. A középkori emberek erről természetesen még semmit sem tudtak: a járvány eredetét vallási magyarázatokkal, rossz levegővel vagy más elképzelésekkel próbálták értelmezni.
A megbetegedések gyors terjedésében bolhák és rágcsálók is szerepet játszottak, a tüdőpestis pedig emberről emberre is terjedhetett. A járvány sok vidéken súlyos népességveszteséget okozott.
Miért kerül ez Nagy Lajos leckéjébe?
Lajos első nápolyi hadjárata éppen akkor zajlott, amikor a pestis elérte Itáliát. Magyarországot is érintette a járvány, bár a népességveszteség pontos mértéke a források hiányosságai miatt nehezen állapítható meg. A pestis a korszak fontos háttere volt, az 1351-es törvényeket azonban több tényező – régebbi jogviszonyok, a király politikája és a nemesség érdekei – alakította.
Járványok és társadalmi viszonyok
A 14. század közepének pestisjárványa Magyarországot is elérte, de a népességveszteség pontos mértékét és az 1351-es törvényekkel való közvetlen kapcsolatát a források alapján nehéz számszerűsíteni. A munkaerő és a jobbágyok mozgása a korszak társadalmi-gazdasági hátteréhez tartozott; a törvényhozást ugyanakkor régebbi jogi viszonyok, a nemesség érdekei és a királyi politika is alakította. Lajos 1351-ben megerősítette II. András Aranybulláját, egy fontos ponton módosította annak rendelkezéseit, és további törvénycikkeket adott ki.
Kilenced
Az 1351. évi 6. törvénycikk előírta a földesúrnak járó kilenced beszedését. A név könnyen félrevezet: nem a termés kilenced részét jelentette, hanem egy tizednyi járadékot. Az elnevezés onnan ered, hogy a tíz részre osztott termésből az egyháznak járó tized mellett a kilencedik tized jutott a földesúrnak.
Tized: az egyháznak. Kilenced: a földesúrnak. Képzelj el szemléltetésként 10 egyforma zsák gabonát: a 10. zsák az egyházi tized, a 9. zsák a földesúri kilenced, így 8 zsák marad a jobbágynál.
Ősiség
Az ősiség elve nem 1351-ben született meg: az örökölt nemesi birtok nemzetséghez kötődése korábbi joggyakorlatra épült. Az Aranybulla egyik pontja ugyanakkor fiúörökös nélkül szabadabb rendelkezést engedett bizonyos birtokok felett; Lajos 1351-ben ezt a rendelkezést elhagyta. Ezzel tovább erősödött az ősi birtok nemzetséghez kötött öröklése, és megfelelő örökös hiányában a birtok visszaszállhatott a királyra.
Úriszék
Az úriszék a földesúri bíráskodás fóruma volt. A földesúr vagy megbízott bírósága a birtokán élő jobbágyok bizonyos ügyeiben ítélkezhetett. Az úriszék nem 1351-ben született meg; a korszak földesúri jogrendjének fontos eleme volt.
Az 1351-es törvény hangsúlyozta a magyar nemesség egységes jogállását. Egy nagybirtokos báró és egy jóval szerényebb vagyonú nemes társadalmi súlya persze messze nem volt azonos. A megfogalmazás a nemesi jogokra vonatkozott.
Miért maradt meg Lajos alakja „lovagkirályként”?
Lajos személyesen vett részt hadjáratokban, ostromokban és vadászatokon. A középkori királyi szerephez a katonai rátermettség és a bátorság is hozzátartozott, Lajos pedig feltűnően sokszor került közvetlen veszélybe.
1353-ban Zólyom környékén egy súlyosan megsebzett medve rohant rá. Lajos vadászgerellyel támadt, a medve azonban leterítette Lajost, és a krónika szerint a király két lábán huszonhárom sebet ejtett. A királyt Besenyő János mentette meg, aki karddal végzett a medvével.
A történet azért is érdekes, mert egy pillanatra megmutatja a középkori udvari világot: a vadászat egyszerre volt szórakozás, rangjelző tevékenység, gyakorlás és komoly veszélyforrás.
Velencével szemben tartósabb eredmény született
A Magyar Királyság és Velence régóta versengett Dalmácia városaiért és az Adria keleti partvidékének ellenőrzéséért. Lajos uralkodása alatt a küzdelem új szakaszba lépett. Az 1358-as zárai békében Velence lemondott dalmáciai birtokairól a magyar király javára. A dalmát városok és az adriai jelenlét gazdasági, kereskedelmi és katonai szempontból is jelentős volt.
Egy király, két korona
Lajos édesanyja, Łokietek Erzsébet a lengyel királyi családból, a Piast-házból származott. A magyar Anjouk és a lengyel Piastok között már I. Károly idején létrejöttek azok az örökösödési megállapodások, amelyek Lajos előtt is megnyitották a lengyel trón lehetőségét.
III. Kázmér lengyel király 1370-ben fiúörökös nélkül halt meg. Lajost még ugyanabban az évben Krakkóban lengyel királlyá koronázták. Ettől kezdve 1382-ig Magyarországnak és Lengyelországnak közös uralkodója volt.
„Három tenger mosta Magyarország partjait.” Tényleg?
A mondat jól hangzik, ezért nagyon elterjedt. Pontos földrajzi leírásként viszont nem használható.
Lengyelország 1370 után sem vált a Magyar Királyság részévé; perszonálunió kötötte össze a két országot. Más térségekben Lajos hűbéri, dinasztikus vagy katonai befolyása érvényesült, ami szintén nem jelentett automatikusan magyar területi fennhatóságot.
Amit biztosan érdemes megjegyezni: Lajos uralkodása alatt a magyar király politikai kapcsolatai és katonai aktivitása az Adriától Lengyelországon át a Balkánig terjedt, Dalmácia pedig ténylegesen a magyar korona fennhatósága alá került.
A lovagkirály, ahogy saját udvara láttatta
Az itt látható kép nem mai illusztráció: a Képes krónika lapja, amely a 14. század második felében, Nagy Lajos udvarában készült. Ma az Országos Széchényi Könyvtárban őrzik.
- Mely tárgyak jelzik a képen, hogy az ábrázolt személy király? Sorolj fel legalább kettőt!
- Miért lehetett fontos Lajosnak, hogy az udvarában egy ilyen díszes krónika készüljön?
- Mennyire hihetünk egy olyan képnek, amelyet az ábrázolt király megrendelésére festettek?
Segítség a válaszokhoz
1. A korona, a jogar, az országalma és a trón a királyi hatalmat jelzik.
2. A krónika a dinasztia dicsőségét és a magyar királyság múltját mutatta be, és a lovagi udvar műveltségét is jelezte.
3. A kép azt mutatja meg, hogyan akarta láttatni magát az uralkodó, nem pedig azt, hogyan nézett ki pontosan. Ezért forrásként értékes, de óvatosan kell kezelni.
Fiúörökös nélkül
Lajos és második felesége, Kotromanić Erzsébet házasságából három lány született. Katalin gyermekkorában meghalt, Mária és Hedvig viszont később uralkodói szerephez jutott. Lajos halála után Máriát Magyarországon koronázták királlyá, Hedvig pedig 1384-ben Lengyelország uralkodója lett.
A két ország perszonáluniója ezzel megszűnt. Mária férje, Luxemburgi Zsigmond hamarosan a magyar történelem egyik leghosszabban uralkodó királyává vált — vele folytatjuk a történetet.
Nagy Lajos uralkodásának fő állomásai
A legfontosabb események és fogalmak
Ellenőrizd, mit értettél meg!
Válaszolj saját szavaiddal, majd nyisd le a megoldást.
- Miért volt könnyebb Lajos trónra lépése, mint apjáé?
- Miben különbözött a nápolyi hadjáratok és a dalmáciai háború eredménye?
- Mit változtatott Lajos 1351-ben a nemesi birtok öröklésének szabályozásán?
- Mit jelentett Magyarország és Lengyelország perszonáluniója?
Megoldási segítség
- Megszilárdított királyi hatalmat örökölt; nem kellett hosszú trónharcot vívnia.
- Nápolyban katonai sikerei ellenére nem szerzett tartós uralmat. A zárai békében Velence lemondott Dalmáciáról Lajos javára.
- Az Aranybulla megerősítésekor elhagyta a birtokkal való szabadabb rendelkezést lehetővé tevő pontot, és tovább erősítette az örökölt birtok nemzetséghez kötődését.
- Két különálló államnak ugyanaz az uralkodója.
Ha bizonytalan vagy, az 1351-es törvényekhez és a két koronáról szóló részhez térj vissza.
Mi történik, amikor Nagy Lajos után egy fiatal királynő örökli a trónt?
Mária uralkodása, bárói csoportok küzdelme és Luxemburgi Zsigmond felemelkedése következik. A következő leckében már egy olyan királlyal találkozunk, aki magyar királyként kezdte, később pedig német-római császár lett.
← Vissza a Nagy Lajos tananyaghoz Németül: Ludwig der Große →