Történelem · 6. osztály · Idővonal
Széchenyi és Kossuth programja – idővonal
A reformok évek alatt formálódtak. Széchenyi felajánlásokkal, könyvekkel és gyakorlati vállalkozásokkal dolgozott Magyarország fejlődéséért. Kossuth tudósításokkal és újságcikkekkel szerzett támogatást a változtatásokhoz, majd összekapcsolta a jobbágyfelszabadítás, a közteherviselés és a hazai ipar fejlesztésének ügyét.
Az idővonal segít követni, hogyan bontakozott ki a két politikus munkássága. Minden állomásnál azt is megvizsgáljuk, milyen problémára kerestek választ, és hogyan kapcsolódott az esemény a reformokhoz.
A reformkor időszaka
A kerettanterv 1830–1848 között jelöli meg a reformkort. Kezdetét Széchenyi Hitel című könyvének megjelenéséhez kapcsoljuk, lezárását az 1848-as forradalmi átalakulás jelenti.
A változások előzményei azonban korábbra nyúlnak: Széchenyi akadémiai felajánlása és a pesti kaszinó létrehozása már az 1820-as években az ország megújítását készítette elő. Ezért az idővonal ezekkel az eseményekkel indul.
A reformtörekvések fontos állomásai
A dátumok mellett figyeld meg az összefüggéseket is! A művelődés támogatásától és a gazdasági akadályok felismerésétől eljutunk a reformok nyilvános vitájáig és a társadalmi változtatások követeléséig.
-
1825
Széchenyi felajánlása a magyar tudomány ügyéért
A pozsonyi országgyűlésen Széchenyi birtokainak egyévi jövedelmét ajánlja fel egy magyar tudós társaság létrehozására. Mások is csatlakoznak hozzá.
A kezdeményezésből létrejövő Magyar Tudós Társaság, a későbbi Magyar Tudományos Akadémia a magyar nyelv és a tudomány fejlesztését szolgálja. A felajánlás az alapítás előkészítésének meghatározó lépése.
Miért fontos? A magyar nyelv fejlesztése hozzájárul ahhoz, hogy magyarul lehessen tudományos kérdésekről írni és beszélni.
-
1827
Kaszinó és lóverseny Pesten
Széchenyi kezdeményezésére létrejön a pesti kaszinó, és megindulnak a pesti lóversenyek. A kaszinó társasági klubként találkozási, olvasási és beszélgetési lehetőséget biztosít.
A lóversenyek ösztönzik a jobb lovak tenyésztését, ami gazdasági értéket jelent a tenyésztőknek. A rendezvények a birtokosokat is Pestre vonzzák, ahol személyes kapcsolatok és közös tervek alakulhatnak ki.
A kapcsolat a reformokkal: Széchenyi az együttműködéshez találkozási helyet, a gazdaság fejlesztéséhez pedig gyakorlati ösztönzést teremt.
-
1830
Megjelenik a Hitel
Széchenyi azt vizsgálja, mi akadályozza Magyarország gazdasági fejlődését. A birtokosoknak fejlesztési pénzre lenne szükségük, de a kötött birtokviszonyok megnehezítik a kölcsönfelvételt.
Az ősiség korlátozza az örökölt nemesi birtok szabad eladását. A föld így nehezebben szolgál hitelbiztosítékul. Széchenyi ebből azt a következtetést vonja le, hogy a gazdaság korszerűsítéséhez a régi törvényeken is változtatni kell.
A Hitel címlapja, 1830. Miért fontos? A könyv összekapcsolja a gazdasági problémákat a társadalmi és jogi változtatások szükségességével. Megjelenéséhez kötjük a reformkor kezdetét.
-
1832–1836
Kossuth tudósít az országgyűlésről
A pozsonyi országgyűlésen a követek reformjavaslatokról vitáznak. Kossuth az Országgyűlési Tudósításokban számol be a vitákról. A kézzel másolt beszámolók a távol élőkhöz is eljutnak.
Az olvasók így megismerhetik, milyen kérdéseket tárgyalnak a követek, és milyen érvek hangzanak el. A politikai tájékozódás lehetősége az országgyűlés résztvevőinél szélesebb körre terjed ki.
A kapcsolat a reformokkal: A javaslatok ismertté válnak, és támogatókat szerezhetnek. Kossuth közéleti szerepében meghatározóvá válik a tájékoztatás.
-
1833
A Stádium tizenkét reformjavaslata
Miközben az országgyűlésen folynak a reformviták, megjelenik Széchenyi Stádium című könyve. A mű tizenkét pontban foglalja össze a szükségesnek tartott változtatásokat.
Javaslatai között szerepel az ősiség eltörlése, a szabadabb birtokszerzés és a törvény előtti egyenlőség. A könyv azt mutatja meg, milyen törvényi változtatások segíthetik a gazdaság és a társadalom átalakulását.
Az összefüggés: A Hitel feltárja a fejlődés akadályait, a Stádium pedig összefoglalja Széchenyi reformjavaslatait.
-
1837–1840
Kossuth fogsága
Az országgyűlés lezárulta után Kossuth a vármegyék közéletéről folytatja a beszámolókat. A hatalom betiltja a Törvényhatósági Tudósításokat, ő azonban tovább dolgozik.
1837-ben letartóztatják, és 1840-ig fogságban van. Szabadulása után ismét bekapcsolódik a politikai életbe; hamarosan újságszerkesztőként kap lehetőséget a reformok terjesztésére.
Mit mutat ez az esemény? A politikai tájékoztatás és a nyilvános bírálat korlátokba ütközik. A reformereknek a hatalom fellépésével is számolniuk kell.
-
1840
Törvény engedélyezi az önkéntes örökváltságot
A jobbágy és a földesúr megállapodhat a földesúrnak járó szolgáltatások végleges pénzbeli megváltásáról. Ez lehetőséget ad a robot és más kötelezettségek megszüntetésére.
A megállapodáshoz mindkét fél beleegyezése kell, és a jobbágynak elő kell teremtenie a megváltási összeget. Sok családnak azonban nincs ehhez elegendő pénze, ezért a változás csak keveseket ér el.
Mi következik ebből? A pénzhiány rámutat az önkéntes megoldás korlátjára. Kossuth ezért kötelező örökváltságot és állami kártalanítást követel.
-
1841
Pesti Hírlap és nyilvános vita
Kossuth a Pesti Hírlap szerkesztője lesz. Cikkeiben bemutatja az ország problémáit, és támogatást keres a reformjavaslatokhoz. Az újság a közvélemény formálásának fontos eszközévé válik.
Széchenyi tart attól, hogy Kossuth politikai módszere veszélyezteti a békés átalakulást. Bírálatát a Kelet népe című művében fogalmazza meg. Kossuth ugyanebben az évben a Felelettel válaszol, és megvédi saját módszerét.
A vita lényege: Mindketten változtatásokat akarnak, de eltérően ítélik meg a támogatásszerzés módját és az udvarral szembeni politikai fellépés kockázatát.
-
1844
Megalakul a Védegylet
A magyarországi iparnak vásárlókra van szüksége, miközben a hazai készítők fejlettebb külföldi termékekkel versenyeznek. A Védegylet a vásárlók közös vállalásával kívánja támogatni az itthoni termelést.
Tagjai hat évre vállalják, hogy olyan áruból, amelyet itthon is előállítanak, hazait vásárolnak. Kossuth az egyesület igazgatója lesz.
Miért fontos? A hazai termék vásárlása bevételt biztosíthat a magyarországi készítőknek. A mindennapi vásárlás így az ország gazdasági fejlődéséhez kapcsolódik.
Ugyanebben az évben, 1844-ben a magyar nyelv államnyelvvé válik. Ennek előzményeit és jelentőségét a reformkor kezdetének évszámos oldalán is áttekintheted.
Hogyan folytatódtak a reformkori kezdeményezések?
Az 1848-as átalakulás új helyzetet teremt. A korábbi reformjavaslatok közül több törvénnyé válik, a megkezdett vállalkozások egy része pedig később készül el.
A reformokból törvények lesznek
Az áprilisi törvények megszüntetik a jobbágyi szolgáltatásokat, és kimondják a közteherviselést. A reformkor meghatározó követelései ezzel az ország új működésének részévé válnak.
Széchenyi és Kossuth egyaránt tagja lesz a Batthyány-kormánynak: Széchenyi közmunka- és közlekedésügyi miniszter, Kossuth pénzügyminiszter.
Megnyílik a Lánchíd
November 20-án megnyitják az első állandó Pest–Buda közötti hidat. A reformkorban kezdeményezett vállalkozás így a korszak lezárulta után készül el.
Széchenyi a megvalósítás megszervezésében vállalt meghatározó szerepet. A terveket William Tierney Clark készítette, a helyszíni építési munkákat Adam Clark vezette.
Önellenőrzés: évszámok és összefüggések
Kapcsold az eseményhez az évszámot!
Válaszolj az idővonal visszaolvasása nélkül, majd ellenőrizd a megoldásodat!
- Mikor ajánlotta fel Széchenyi birtokainak egyévi jövedelmét a tudós társaság létrehozására?
- Mikor jelent meg a Hitel?
- Mikor engedélyezték az önkéntes örökváltságot?
- Mikor lett Kossuth a Pesti Hírlap szerkesztője?
- Mikor alakult meg a Védegylet?
Megoldás
- 1825.
- 1830.
- 1840.
- 1841.
- 1844.
Állítsd időrendbe!
Írd le az eseményeket a legkorábbitól kezdve, és rendelj hozzájuk évszámot!
- Megalakul a Védegylet.
- Megjelenik a Hitel.
- Kossuth a Pesti Hírlap szerkesztője lesz.
- Széchenyi felajánlást tesz a tudós társaság létrehozására.
Helyes sorrend
- 1825 – Széchenyi akadémiai felajánlása.
- 1830 – Megjelenik a Hitel.
- 1841 – Kossuth a Pesti Hírlap szerkesztője lesz.
- 1844 – Megalakul a Védegylet.
Miért kellett tovább gondolkodni?
1840-ben lehetővé vált az önkéntes örökváltság. Mégis sok jobbágycsalád továbbra is robottal és más szolgáltatásokkal tartozott a földesúrnak.
Feladat: magyarázd meg, miért nem hozott általános változást az új lehetőség! Milyen megoldást követelt Kossuth?
Lehetséges válasz
Az önkéntes örökváltsághoz a földesúr beleegyezése és a megváltási összeg előteremtése kellett. Sok jobbágycsaládnak nem volt elegendő pénze, ezért nem tudott élni a lehetőséggel.
Kossuth kötelező örökváltságot és állami kártalanítást követelt. Így a szolgáltatások megszüntetése a szegényebb jobbágyokat is elérhette.
Két esemény, egy összefüggés
Válassz két állomást az idővonalról! Fogalmazd meg három-négy mondatban, milyen kapcsolat van közöttük. Használhatod például a Hitel és a Stádium, vagy Kossuth tudósításai és a Pesti Hírlap párosát.
Ellenőrzési szempontok
- Az események időrendje és évszáma helyes.
- Elmagyaráztad, milyen problémával foglalkoztak.
- Bemutattad, hogyan folytatta vagy egészítette ki az egyik esemény a másikat.
Trackbackek/Pingbackek