Széchenyi és Kossuth programja
A reformkorban egyre többen kerestek választ arra, hogyan lehetne Magyarországot fejlettebbé és igazságosabbá tenni. A földbirtokosnak pénzre volt szüksége a gazdasága korszerűsítéséhez, a jobbágyot földesúri szolgáltatások terhelték, a kereskedő pedig nehezen juttatta el az áruját a vásárlókhoz. A politikai döntésekben közben a lakosság jelentős része nem vehetett részt.
A problémák összefüggtek. A termelés fejlesztéséhez a birtokviszonyokon és a törvényeken is változtatni kellett. A több áru értékesítéséhez jobb közlekedésre volt szükség, a reformok elfogadásához pedig támogatókat kellett szerezni. Az ország megújítása így gazdasági, társadalmi és politikai feladatokat kapcsolt össze.
Széchenyi István és Kossuth Lajos egyaránt ezen dolgozott. Több céljuk közös volt, de eltérően gondolkodtak a változások vezetéséről, üteméről és a Habsburg-udvarhoz való viszonyról. Programjaik megismerésével azt is megérthetjük, miért alakult ki vita közöttük.
Ezt tudd biztosan!
Ez a lecke legfontosabb tudnivalója. A „Kiegészítés” jelű részek ennél többet adnak azoknak, akik jobban el szeretnének mélyülni a témában.
- Reformkor (1830–1848): kezdetét Széchenyi Hitel című könyvének megjelenéséhez (1830) kötjük.
- Széchenyi István: felajánlás a Magyar Tudós Társaságra (1825), Hitel (1830), Lánchíd, kaszinó, lóverseny, gőzhajózás.
- Kossuth Lajos: Pesti Hírlap (1841), jobbágyfelszabadítás és közteherviselés, Védegylet (1844).
- Fogalmak: országgyűlés, jobbágyfelszabadítás, közteherviselés, cenzúra, sajtószabadság.
- A lényeg: mindketten meg akarták újítani az országot, de eltérően képzelték el, ki vezesse a változást, milyen gyorsan haladjanak, és hogyan viszonyuljanak a bécsi udvarhoz.
Mi szorult reformra?
Az előző leckében megismertük a rendi társadalmat. A rend törvényben elismert, saját jogokkal és kiváltságokkal rendelkező társadalmi csoport volt. Ebben a rendszerben az emberek jogai és kötelezettségei a társadalmi helyzetüktől függtek.
A nemesek adómentesek voltak. A jobbágyok viszont adót fizettek, és a földesúrnak is tartoztak szolgáltatásokkal. Ezek közé tartozott a robot, vagyis a földesúr számára végzett kötelező munka. Mária Terézia 1767-es úrbéri rendelete szerint egy egész telkes jobbágy évente 52 napig igás állataival vagy 104 napig kézi munkával tartozott a földesúrnak. A jobbágynak ezért kevesebb ideje maradt a saját használatában lévő föld művelésére.
A nemesi birtokos gazdaságát más kötöttségek akadályozták. Az ősiség az örökölt nemesi birtokot a családhoz kötötte, így a birtokos nem rendelkezhetett vele szabadon. Ez a hitelfelvételt is nehezítette, pedig a gazdaság fejlesztéséhez gyakran pénzt kellett kölcsönözni.
A korszerűbb termeléshez jobb szállítás is kellett. Hiába termelt valaki több gabonát, ha azt rossz utakon, lassan és drágán tudta eljuttatni a piacra. A reformerek ezért a társadalmi változtatásokat és a közlekedés fejlesztését is az ország megújításának részeként kezelték.
Reform: a fennálló rendszer megváltoztatása, javítása. A reformkor politikusai törvényes úton kívánták átalakítani az országot.
Program: egymáshoz kapcsolódó célok és javaslatok összessége. Megmutatja, milyen változtatásokat szeretne valaki, és hogyan akarja megvalósítani őket.
Hogyan válhatott a javaslat törvénnyé?
A reformokhoz az országgyűlés támogatását is meg kellett szerezni. A korabeli országgyűlés két táblából állt, és a király is részt vett a törvényalkotásban.
- Alsótábla: itt többek között a vármegyék nemesi követei és a szabad királyi városok követei tárgyaltak. Megvitatták a javaslatokat, és álláspontjukat egyeztették a felsőtáblával.
- Felsőtábla: főurak, főpapok és magas tisztségviselők vettek részt benne. A két táblának közös álláspontra kellett jutnia.
- Király: a két tábla által elfogadott javaslatból a király jóváhagyásával lehetett törvény.
A jobbágyoknak nem volt saját országgyűlési képviseletük. A reformokat ezért olyan politikusoknak kellett képviselniük, akik a rendi intézményekben részt vehettek.
Képzeld magad 1840-be!
Három ember él ugyanabban a vármegyében:
- Egy jobbágy évente sok napot dolgozik fizetés nélkül a földesúr birtokán, közben a saját földje is munkát vár.
- Egy birtokos új ekét és jobb vetőmagot venne, de nem kap kölcsönt.
- Egy pesti posztókészítő szövetét kevesen veszik meg, mert a külföldi áru jobb és olcsóbb.
Mit kérne a reformerektől mindhárom ember? Írj mindegyikhez egy mondatot!
Lehetséges válasz
A jobbágy a robot és a többi földesúri szolgáltatás megszüntetését kérné. A birtokos azt, hogy könnyebben kaphasson hitelt, ehhez pedig az ősiség eltörlése kellett. A posztókészítő a hazai ipar támogatását várná. A lecke végén nézd meg, Széchenyi és Kossuth programja melyikük gondjára adott választ!
Mire keress választ olvasás közben?
- Miért kellett Széchenyi szerint a régi törvényeken is változtatni a gazdaság fejlesztéséhez?
- Hogyan kapcsolódott a kaszinó és a lóversenyzés az ország megújításához?
- Miért függött össze Kossuth programjában a jobbágyfelszabadítás és a közteherviselés?
- Hogyan segített a sajtó támogatást szerezni a reformokhoz?
- Miben értett egyet, és miben vitázott a két politikus?
Széchenyi: el kell hárítani a fejlődés akadályait
Széchenyi István gazdag főnemesi családból származott. Apja, Széchényi Ferenc a nemzeti könyvtár és múzeum alapjait megteremtő gyűjteményi felajánlásával példát mutatott a közösség szolgálatára.
István európai utazásai során fejlettebb gazdaságokat ismert meg. Angliában különösen érdekelte a gépek használata, a közlekedés és a vállalkozások működése. A tapasztalatok alapján azt vizsgálta, milyen akadályokat kellene Magyarországon megszüntetni.
1825-ben birtokainak egyévi jövedelmét ajánlotta fel egy magyar tudós társaság létrehozására. Mások is csatlakoztak hozzá. A kezdeményezésből létrejövő Magyar Tudós Társaság, a későbbi Magyar Tudományos Akadémia a magyar nyelv és a tudomány fejlesztését szolgálta.
Miért lett a hitel országos kérdés?
A gazdaság fejlesztése előzetes kiadásokkal jár. Gépet kell vásárolni, épületet emelni vagy jobb tenyészállatot beszerezni, és a befektetés csak később hoz bevételt. A birtokosnak lehetett sok földje, miközben nem volt elegendő készpénze.
A hitel visszafizetendő kölcsön. A szónak volt egy másik jelentése is: bizalom, hit. Széchenyi könyvének címe mindkettőre utal, hiszen kölcsönt csak az kap, akiben megbíznak. A hitelező biztosítékot kérhetett arra az esetre, ha az adós nem fizet. Az örökölt nemesi birtokkal azonban az ősiség miatt nem lehetett szabadon rendelkezni.
A birtok zálogba adására volt lehetőség, de a család öröklési és visszaváltási jogai korlátozták a hitelező lehetőségeit. Nehezebb volt a földből visszaszerezni a kölcsönadott pénzt. Emiatt a nagy birtok sem jelentett automatikusan könnyű hitelfelvételt.
1830: megjelenik a Hitel
Széchenyi a Hitel című könyvében feltárta a gazdasági fejlődés akadályait. Megmutatta, hogy a hitelfelvétel nehézsége összefügg a régi birtokjogi szabályokkal.
Ezzel a nemességet is szembesítette egy problémával: a kiváltságokhoz való ragaszkodás saját gazdaságuk fejlődését is akadályozhatja.
A korszerűsítéshez ezért törvényi változtatásokra is szükség volt. A Hitel megjelenése a reformmozgalom egyik meghatározó eseménye lett.
Értelmezd a forrást!
A Hitel végén Széchenyi így fogalmazta meg a reményét:
„Sokan azt gondolják: Magyarország – volt; én azt szeretném hinni: lesz!”
Mit jelent ebben a mondatban a „volt” és a „lesz”? Miért bátoríthatta ez a gondolat az olvasókat?
Lehetséges válasz
Sokan úgy érezték, hogy az ország nagysága a múlté. Széchenyi szerint viszont a fejlődés még előttük áll: ha a magyarok változtatnak, az ország felemelkedhet. A mondat arra biztatott, hogy ne a múltat sirassák, hanem cselekedjenek.
A robot gazdasági hátránya
Széchenyi a kötelező jobbágyi munkát is bírálta. A robotoló jobbágy nem kapott külön fizetést a teljesítményéért, és saját gazdaságában is sok munka várta. A földesúr számára végzett munka eredményében ezért kevésbé volt érdekelt.
A bérmunka során a dolgozó fizetést kap a munkájáért. Széchenyi ezt hatékonyabbnak tartotta. Érvelése szerint a robot a jobbágyot terhelte, közben a földesúr gazdaságának eredményességét is rontotta.
Kiegészítés: Világ és Stádium
Az 1831-ben megjelent Világban Széchenyi magyarázta és védte a Hitel gondolatait. A cím a kérdések megvilágítására utal.
Az 1833-ban megjelent Stádiumban tizenkét pontban foglalta össze reformjavaslatait. Szerepelt köztük az ősiség eltörlése, a nem nemesek birtokszerzésének lehetősége és a törvény előtti egyenlőség.
Azt is javasolta, hogy a vármegyék és az országgyűlés költségeihez a nemesek vagyonuk arányában járuljanak hozzá. Ez a közös teherviselés felé tett lépést jelentett.
Magyarázd el az összefüggést!
Egy birtokos új gépet szeretne vásárolni, de nem kap kölcsönt. Örökölt földje nagy értékű. Miért merülhet fel mégis egy régi törvény megváltoztatásának szükségessége?
Megoldási szempontok
A hitelezőnek az is számított, hogyan szerezheti vissza a pénzét, ha az adós nem fizet. Az ősiség korlátozta az örökölt birtokkal való rendelkezést. Eltörlése javíthatta volna a hitelfelvétel feltételeit, a kölcsön pedig pénzt biztosíthatott a fejlesztéshez.
Tervekből alkotások
Széchenyi a reformokat gyakorlati kezdeményezésekkel is előmozdította. A terveihez pénzre, szakemberekre és együttműködő támogatókra volt szükség. A kapcsolatok kialakítása ezért ugyanúgy fontos volt számára, mint egy új gép vagy közlekedési lehetőség.
A Nemzeti Casino: találkozóhely az ország ügyeihez
A mai szóhasználatban a kaszinóhoz gyakran szerencsejátékot társítunk. Az 1827-ben Pesti Casino néven alapított, később Nemzeti Casino nevet kapó egyesület társasági klubként működött. Tagjai olvashattak, beszélgethettek, és megismerhették egymás elképzeléseit.
Széchenyi azt akarta, hogy a befolyásos emberek Magyarországon is rendszeresen találkozzanak, és az ország ügyeivel foglalkozzanak. A személyes ismeretség bizalmat teremthetett, ami segítette a közös vállalkozások előkészítését.
A kaszinó tagjai főként nemesek voltak. Itt nemcsak szórakoztak: újságokat olvastak, és megbeszélték az ország ügyeit.
Miért akart lóversenyeket?
A lovak fontos szerepet töltöttek be az utazásban, az áruszállításban, a gazdálkodásban és a hadseregben. A lótenyésztés minősége ezért gazdasági kérdés is volt.
Széchenyi a versenyzéssel ösztönözte a tenyésztőket a jobb teljesítményű lovak tenyésztésére. A versenyeredmény növelhette egy tenyésztő hírnevét és lovainak értékét. A gondos tenyésztés így üzleti eredményt is hozhatott.
1827-ben rendezték az első pesti lóversenyeket. Az események közönséget vonzottak Pestre, és találkozási alkalmat biztosítottak. Széchenyi azt is el akarta érni, hogy a birtokosok kiszámolják, mi hoz hasznot a gazdaságukban. A lóverseny tehát nem csak fogadás és szórakozás volt. Első könyvét, a Lovakrul címűt (1828) is a lótenyésztés ügyének szentelte.
Miért számított a személyes találkozás?
Egy reformer befektetőket keres egy új vállalkozáshoz. Hogyan segítheti ebben egy olyan klub, ahol rendszeresen találkozhat más birtokosokkal? Fogalmazz meg egy összefüggő magyarázatot!
Lehetséges válasz
Bemutathatja a tervét, megismerheti mások tapasztalatait, és támogatókat találhat. Az ismétlődő találkozások bizalmat alakíthatnak ki, ami fontos lehet a pénzbefektetés és a közös feladatvállalás során.
A Lánchíd: állandó összeköttetés Pest és Buda között
A két város között korábban hajóhíd segítette az átkelést, de ezt télre szétszedték. Az állandó híd kiszámíthatóbb kapcsolatot teremtett, és segítette az emberek, valamint az áruk közlekedését.
Széchenyi megszervezte a vállalkozás előmozdítását és támogatók keresését. A terveket William Tierney Clark készítette, a kivitelezést Adam Clark vezette. A pénz összegyűjtését báró Sina György bankár szervezte meg: részvénytársaságot hoztak létre, amelybe befektetők tették be a pénzüket. Az építkezésen sok munkás dolgozott. Az elkészült híd 380 méter hosszú lett.
A nemeseknek is hídpénzt kellett fizetniük. Ezt az országgyűlés 1836-ban törvényben mondta ki. Ez fontos lépés volt a kiváltságok lebontásában. A hídpénz használati díj volt; a nemesek általános adómentességét önmagában még nem szüntette meg.
A Lánchidat 1849. november 20-án adták át. Előkészítése és építésének kezdete a reformkorhoz tartozott, az átadásra már a forradalom és szabadságharc után került sor.
Gőzhajózás és ipar
Széchenyi támogatta a dunai gőzhajózás fejlődését és az al-dunai hajózás akadályainak csökkentését. Szerepet vállalt az óbudai hajógyár és a pesti gőzmalom létrehozásában is.
A két fejlesztés segítette egymást. A gőzhajó gyorsabban és olcsóbban vitte a gabonát Pestre, ahol a gőzmalom gyorsan lisztté őrölte. A lisztet aztán ismét hajón lehetett továbbvinni a vevőkhöz.
A Tisza szabályozása
Széchenyi a folyószabályozás megszervezésében vállalt szerepet. A tervezés meghatározó alakja Vásárhelyi Pál volt. A munkák 1846-ban indultak meg, és később is folytatódtak.
A cél az árvízi veszély csökkentése és több föld gazdasági hasznosítása volt. A szabályozásnak ára is volt: a kiszáradó ártereken visszaszorult a korábbi halászat és az ártéri legeltetés, és a táj is nagyon megváltozott.
Kiegészítés: gőzhajó a Balatonon
Széchenyi a balatoni gőzhajózás megszervezésében is részt vett. 1846-ban indult el a Kisfaludy gőzhajó. A hajózás a tó körüli közlekedést és a települések kapcsolatát fejlesztette.
A dunai és balatoni kezdeményezések is mutatják, hogy Széchenyi az ország különböző térségeinek összekapcsolását fontosnak tartotta.
Kossuth és a sajtó: támogatást szerezni a reformokhoz
Kossuth Lajos köznemesi családból származott, és jogászként kezdte pályáját. A vármegyei közéletben szerzett tapasztalatot, majd politikai tudósításaival országosan is ismertté vált.
Az 1832–1836-os országgyűlésről az Országgyűlési Tudósításokban tájékoztatta az olvasókat. Ezek kézzel másolt beszámolók voltak. Azért nem nyomtatták őket, mert a nyomtatott szövegeket a cenzúra megjelenés előtt ellenőrizte, a levélként küldött kéziratokat viszont nem. Segítségükkel a Pozsonytól távol élők is megismerhették a javaslatokat és a vitákat.
Később a vármegyék politikai életéről is tudósított. A hatalom fellépett ellene: 1837-ben letartóztatták, és 1840-ig fogságban tartották. A börtönben sem tétlenkedett: többek között angolul tanult. Szabadulása után folytatta közéleti munkáját.
1841: a Pesti Hírlap szerkesztője
Kossuth 1841-ben lett a Pesti Hírlap szerkesztője, és 1844-ig dolgozott a lap élén. Cikkeiben bemutatta az ország problémáit, és érvelt a reformok mellett.
Az adózás, a jobbágyok helyzete és az ipar nehézségei felől vezette el az olvasót a változtatás szükségességéhez. A lap így segítette a reformjavaslatok megértését és terjedését.
Közvélemény: az emberek közügyekről alkotott véleménye. Kossuth arra törekedett, hogy minél többen megismerjék és támogassák a reformokat.
Cenzúra: a megjelenő szövegek hatósági ellenőrzése. A hatóság megtilthatta egy gondolat közlését.
Sajtószabadság: a gondolatok közlésének szabadsága előzetes hatósági cenzúra nélkül.
Egy újságot többen is olvashattak, cikkeiről pedig beszélgethettek. Az írások így olyanokhoz is eljuthattak, akik maguk nem voltak előfizetők. A cenzúra és az írni-olvasni tudás hiánya ugyanakkor korlátozta a sajtó hatását.
Mit kezdhetett az olvasó az információval?
Egy vármegyei gyűlésen részt vevő nemes olvasta Kossuth cikkét egy reformjavaslatról. Hogyan használhatta fel az olvasottakat a gyűlésen? Miért volt ez fontos a javaslat támogatói számára?
Megoldási szempontok
Ismertethette a javaslatot, érvelhetett mellette, és megpróbálhatott másokat meggyőzni. Az újság így a különböző helyeken működő politikai közösségek összekapcsolását és a reformok támogatását segítette.
Kossuth programja: összehangolni a társadalmi érdekeket
A reformokhoz a nemesség támogatására is szükség volt, de a jobbágyság helyzetét szintén rendezni kellett. A robot a jobbágynak terhet, a földesúrnak munkát és jövedelmet jelentett. Megszüntetését ezért a két csoport eltérően ítélhette meg.
Kossuth olyan változtatásokat keresett, amelyek a jobbágynak szabadságot és tulajdont biztosítanak, a földesúr kieső jövedelmét pedig kártalanítással rendezik. Így mindkét csoport érdekeltté válhatott a reformokban.
Érdekegyesítés: különböző társadalmi csoportok érdekeinek összehangolása. A reformkorban elsősorban a nemesség és a jobbágyság összefogását jelentette az ország átalakítása érdekében.
Jobbágyfelszabadítás és örökváltság
A jobbágyfelszabadítás célja a földesúrnak járó jobbágyi szolgáltatások és a földesúri függés megszüntetése volt. A föld tulajdonát is rendezni akarták: a jobbágy az általa használt úrbéres telek tulajdonosává váljon.
Az úrbéres telek a jobbágy használatában álló, földesúri szolgáltatásokkal terhelt telek volt. A reform ennek tulajdonviszonyait érintette. A földesúr összes földjének felosztását nem jelentette.
Az örökváltság során a földesúr egyszeri pénzösszeget kapott az elmaradó szolgáltatásokért, a jobbágy kötelezettségei pedig végleg megszűntek.
1840-ben törvény tette lehetővé az önkéntes örökváltságot. Ehhez a földesúr és a jobbágy megállapodása kellett. Sok családnak azonban nem volt pénze a megváltásra, vagy a földesúr nem akart megegyezni. Ezért csak kevesen élhettek a lehetőséggel.
Kossuth a reformkor során egyre határozottabban támogatta a kötelező örökváltságot állami közreműködéssel és kártalanítással. Így a szolgáltatások megszüntetése nem az egyes megállapodásoktól és a jobbágycsaládok megtakarításától függött volna.
Mitől kellett felszabadítani a jobbágyot? A reformkorban a jobbágyok meghatározott feltételekkel már elköltözhettek. A robot, a többi földesúri szolgáltatás és a földesúri függés azonban továbbra is fennállt. Ezek megszüntetése és a telek tulajdonának rendezése volt a reform fő kérdése.
Közteherviselés: a nemesek is fizessenek adót
A földesurak kártalanításához pénzre volt szükség. Az államnak más közös feladatokat is finanszíroznia kellett, miközben a nemesek adómentességet élveztek.
Kossuth a nemesi adómentesség eltörlését követelte. A közteherviselés azt jelentette, hogy a nemesek is adóznak, és hozzájárulnak a közös kiadásokhoz.
A két reform így összekapcsolódott. Az állam rendezhette volna a földesurak kártalanítását, a pénzügyi terhek viselésében pedig a nemességnek is részt kellett volna vennie. A földesúr a kapott pénzt saját gazdaságának fejlesztésére is felhasználhatta.
Polgári átalakulás: a rendi kiváltságokra és jobbágyi függésre épülő rendszer megváltoztatása. Fontos céljai a törvény előtti egyenlőség, a közteherviselés, a szabadabb tulajdonviszonyok és a politikai jogok bővítése.
Kiegészítés: népképviselet és felelős magyar kormány
Kossuth a politikai jogokat is bővíteni akarta. A népképviselet azt jelentette, hogy a nemességen kívüli társadalmi csoportok is választott képviselők útján juthatnak politikai képviselethez.
A reformkor végére az országgyűlésnek felelős magyar kormány követelése is a reformellenzék programjának fontos része lett. A felelős kormány döntéseit az országgyűlés ellenőrizheti és számon kérheti.
A választójog kiszélesítése ekkor még feltételekhez kötött választójogot jelentett. Nem terjedt ki minden felnőttre.
Kossuth reformkori önállósági törekvései a Habsburg Birodalmon belüli átalakuláshoz kapcsolódtak. Az 1849-es függetlenségi nyilatkozat már a későbbi fegyveres konfliktus során kialakult helyzethez tartozik.
A hazai ipar támogatása
Kossuth az ipar fejlesztését is sürgette. A magyarországi készítők sok esetben nehezen versenyeztek a fejlettebb külföldi ipar termékeivel. Ha több vásárlót találnak, a bevételükből fejleszthetik a termelést.
Ennek egyik eszköze a védővám: a behozott árura kivetett díj megdrágítja a külföldi terméket, így a hazai készítő könnyebben versenyezhet vele. Kossuth ehhez önálló magyar vámterületet követelt, hogy Magyarország maga alakíthassa a vámrendszerét.
Az 1843–1844-es országgyűlésen ezt nem sikerült elérni. A hazai termékek támogatását ezért a vásárlók összefogásával is megpróbálták előmozdítani.
1844: a Védegylet
Az 1844-ben létrejött Védegylet a magyarországi ipart kívánta támogatni. Elnöke gróf Batthyány Kázmér, igazgatója Kossuth lett. A tagok hat évre vállalták, hogy azokból az árukból, amelyeket hazai termelésből be lehet szerezni, hazai készítményt vásárolnak a külföldi helyett.
A vállalással piacot kívántak biztosítani a hazai műhelyeknek és üzemeknek. A vásárlói döntés így az ország fejlesztésének ügyéhez kapcsolódott.
Oldd meg a helyzetet!
Egy jobbágycsalád szeretne megszabadulni a robottól, de nincs pénze a megváltásra. A földesúr a kieső jövedelme miatt ellenzi a változást. Kossuth programjának mely elemei kínáltak megoldást? Magyarázd el, miért kellett több reformot összekapcsolni!
Megoldási szempontok
A kötelező örökváltság megszüntette volna a szolgáltatásokat, az állami kártalanítás pedig rendezte volna a földesúr kieső jövedelmét. Ehhez pénzügyi forrás kellett. A közteherviselés révén a nemesség is hozzájárult volna a közös kiadásokhoz.
A magyar nyelv ügye
A reformerek a gazdaság és a társadalom megváltoztatása mellett a magyar nyelv használatát is bővíteni akarták. Az országgyűlésben és a hivatalos ügyintézésben korábban nagy szerepe volt a latinnak. A magyar nyelv fejlesztésével azt kívánták elérni, hogy a tudományról és az ország ügyeiről is magyarul lehessen beszélni és írni.
Széchenyi tudós társaságot támogató felajánlása ehhez kapcsolódott. Kossuth a sajtóban szintén kiállt a magyar nyelv ügye mellett. 1844-ben törvény tette a magyart államnyelvvé. Ez a törvényhozásban és a központi hivatalos ügyintézésben a latin helyére emelte a magyar nyelvet.
A nemzeti kultúra ügye
A reformkorban a nyelv mellett az irodalom, a zene, a színjátszás és a tudomány is közös ügy lett. Ekkor születtek azok az alkotások és intézmények, amelyek ma is a nemzeti összetartozás jelképei.
- 1823: Kölcsey Ferenc megírja a Himnuszt. Zenéjét Erkel Ferenc szerezte 1844-ben.
- 1836: Vörösmarty Mihály megírja a Szózatot. Zenéjét Egressy Béni szerezte 1843-ban.
- 1837: Pesten megnyílik a Pesti Magyar Színház. 1840-től Nemzeti Színház a neve.
- 1847: elkészül a Magyar Nemzeti Múzeum épülete Pollack Mihály tervei alapján. A múzeum alapját Széchényi Ferenc, István apja gyűjteményének felajánlása teremtette meg.
A magyar nyelvű színház, irodalom és tudomány azt mutatta meg, hogy a magyar nyelven a művészet és a tudomány minden kérdéséről lehet beszélni.
Magyarország lakossága azonban több nyelvet beszélt. A magyarok mellett többek között szlovákok, románok, szerbek, horvátok és németek is éltek az országban. A németek egy része falvakban élt, mint például a svábok, de a városi polgárság nagy része is németül beszélt. Pesten és Budán is sokan használták mindennap a német nyelvet. Az államnyelv megváltoztatása ezért a más nyelvű közösségeket is érintette.
Kiegészítés: miért lett ebből vita?
A magyar nyelv hivatalos használatának bővítése és más közösségek nyelvének megőrzése között feszültségek alakultak ki. A nemzetiségek saját kulturális és politikai törekvéseiket is képviselték.
Széchenyi az 1842-es akadémiai beszédében figyelmeztetett a magyarosító türelmetlenség veszélyére. Kossuth a közös jogok és a polgári átalakulás összetartó erejében bízott. A reformellenzék programja azonban a nemzetiségi igényeket nem rendezte kielégítően.
Az 1844-es törvény nem jelentette a más nyelvek magánhasználatának betiltását. A vita a hivatalos nyelvhasználat és a nemzeti törekvések körül alakult ki.
Közös célok, eltérő utak
Széchenyi és Kossuth egyaránt szükségesnek tartotta az ország megújítását. Gazdasági és társadalmi változtatásokkal foglalkoztak, és a magyar nyelv ügyét is támogatták. A különbségeket elsősorban a reformok vezetésében, ütemében és politikai megvalósításában találjuk.
Széchenyi a reformokat vállaló főnemesség vezető szerepében bízott. A fokozatos haladást és a gondos előkészítést tartotta célszerűnek. Kereste az udvar együttműködését, mert attól tartott, hogy a nyílt összeütközés veszélybe sodorja a reformokat, és forradalomhoz vezethet.
Kossuth elsősorban a reformokat támogató köznemességre támaszkodott. A vármegyék, az országgyűlés és a sajtó segítségével szélesebb támogatást szerzett. Határozottabban sürgette az átalakulást, és az udvarral szemben is követelte a magyar érdekek érvényesítését.
| Szempont | Széchenyi István | Kossuth Lajos |
|---|---|---|
| Közös cél | Az ország fejlesztése és a régi gazdasági, társadalmi kötöttségek megváltoztatása. | Az ország fejlesztése és a régi gazdasági, társadalmi kötöttségek megváltoztatása. |
| Vezető szerep | Elsősorban a reformokat vállaló főnemességé. | Elsősorban a reformokat támogató köznemességé, szélesebb támogatásra építve. |
| A változtatás módja | Fokozatos haladás, előkészítés és gyakorlati kezdeményezések. | A reformok határozottabb sürgetése és a közvélemény mozgósítása. |
| Viszony az udvarhoz | Kereste az együttműködést, kerülni akarta a nyílt összeütközést. | Vállalta az erőteljesebb politikai fellépést a magyar érdekekért. |
| Jellemző javaslatok | Ősiség eltörlése, szabadabb birtokszerzés, törvény előtti egyenlőség, hozzájárulás egyes közös költségekhez. | Kötelező örökváltság állami közreműködéssel, közteherviselés, politikai jogok bővítése. |
| Jellemző eszközök | Könyvek, kaszinó, lóversenyzés és gazdasági vállalkozások. | Tudósítások, Pesti Hírlap, politikai szervezés és Védegylet. |
A vita tétje
Széchenyi szerint a feszültségek kiélezése az elérhető eredményeket is veszélyeztethette. Kossuth úgy gondolta, hogy határozott fellépés és szélesebb támogatás nélkül a reformok elakadnak.
1841-ben Széchenyi a Kelet népe című művében bírálta Kossuth politikai módszereit. Kossuth a Felelet című írásában védte meg álláspontját. Mindketten törvényes reformokat képviseltek, de eltérően ítélték meg a célhoz vezető utat és annak kockázatait.
Kossuth Széchenyit „a legnagyobb magyarnak” nevezte. Elismerte kezdeményezéseinek jelentőségét, miközben politikai kérdésekben vitázott vele.
A programok idővel fejlődtek. A táblázat a fő hangsúlyokat mutatja. Széchenyi 1830-as könyve és Kossuth reformkor végére kiteljesedő programja különböző történelmi helyzetben született.
Érvelj két nézőpontból!
Az udvar elutasít egy reformjavaslatot. A támogatók azon vitáznak, hogy tovább tárgyaljanak, vagy szélesebb nyilvánosság előtt követeljék az elfogadását. Fogalmazz meg egy-egy érvet Széchenyi és Kossuth megismert szemlélete alapján!
Lehetséges érvek
Széchenyi szemlélete alapján: a további egyeztetés megőrizheti az együttműködés lehetőségét. A nyílt konfliktus miatt az udvar más változtatásokat is megakadályozhat.
Kossuth szemlélete alapján: a támogatás nyilvános megmutatása növelheti a politikai nyomást. Határozott fellépés nélkül az ellenzők tovább halogathatják a reformot.
Ezek a tananyag alapján megfogalmazott érvek, nem történeti idézetek.
Rendezd össze, amit megtanultál!
Megjelenik Széchenyi Hitel című könyve. A gazdasági problémákat összekapcsolja a régi jogi szabályokkal.
Kossuth a Pesti Hírlap szerkesztője lesz. A lap fontos szerepet kap a reformok terjesztésében.
Törvény teszi a magyart államnyelvvé. Ugyanebben az évben létrejön a Védegylet.
A legfontosabb összefüggések
- Ősiség és hitel: a birtokkal való rendelkezés korlátozása nehezítette a kölcsönfelvételt, így a fejlesztést is.
- Kaszinó és együttműködés: a találkozás, az olvasás és a tervek megbeszélése segítette a közös kezdeményezéseket.
- Jobbágyfelszabadítás és közteherviselés: a szolgáltatások megszüntetését és a földesurak kártalanítását közös pénzügyi forrásokkal kellett összekapcsolni.
- Sajtó és támogatás: a tájékozódó olvasók megismerhették, megvitathatták és támogathatták a reformokat.
- Közös cél és vita: az ország megújításában egyetértettek, a megvalósítás módját eltérően ítélték meg.
„A házi pénztár s országgyűlési költségek a nemestűl is idomzat szerint viseltessenek.”
Széchenyi István: Stádium, 1833. A „házi pénztár” itt a vármegyei kiadásokra utal, az „idomzat szerint” jelentése: arányosan.
Értelmezd a rövid forrást!
Melyik nemesi kiváltságot érintette Széchenyi javaslata? Mit kért a nemesektől? Magyarázd el azt is, hogyan kapcsolódott ez a közös teherviseléshez!
Megoldás
A javaslat a nemesi adómentességet érintette. Széchenyi azt kérte, hogy a nemesek arányosan járuljanak hozzá a vármegyék és az országgyűlés kiadásaihoz. Ez a közös költségek viselésébe vonta volna be őket. A részlet ezekről a költségekről szól, ezért önmagában nem jelenti az általános adózás teljes programját.
Igaz vagy hamis?
Döntsd el az állításokról, hogy igazak vagy hamisak! A hamis állításokat javítsd ki!
- Széchenyi és Kossuth egyaránt foglalkozott gazdasági és társadalmi kérdésekkel.
- A Nemzeti Casino szerepéhez az olvasás és a közügyek megbeszélése is hozzátartozott.
- A Lánchíd használatáért a nemeseknek nem kellett fizetniük.
- Az önkéntes örökváltság minden jobbágycsalád számára könnyen elérhető volt.
- 1844-ben a magyar államnyelvvé vált.
Megoldás
- Igaz.
- Igaz.
- Hamis. A nemeseknek is hídpénzt kellett fizetniük.
- Hamis. Sok családnak nem volt pénze, és a földesúr beleegyezésére is szükség volt.
- Igaz.
Összefüggések a saját szavaiddal
- Miért segíthette az ősiség eltörlése a gazdaság fejlesztését?
- Válassz egy Széchenyihez kapcsolódó vállalkozást! Milyen problémát akart megoldani?
- Miért kellett Kossuth szerint összekapcsolni a jobbágyfelszabadítást és a közteherviselést?
- Hogyan segítette a Védegylet a hazai ipart?
- Mondj egy közös célt és két eltérő hangsúlyt Széchenyi és Kossuth programjában!
Ellenőrzési szempontok
- A szabadabb rendelkezés a földdel javíthatta a hitelfelvétel feltételeit. A hitel pénzt biztosíthatott a fejlesztésekhez.
- Például a Lánchíd állandó összeköttetést teremtett Pest és Buda között; a gőzhajózás fejlesztése a közlekedést és az áruszállítást segítette.
- A földesurak kártalanításához pénzügyi forrás kellett, amelyhez a nemesség is hozzájárult volna.
- A hazai áruk vásárlásának vállalásával piacot és bevételt kívánt biztosítani a készítőknek.
- Közös cél az ország megújítása. Eltért például a vezető társadalmi csoport megítélése és a Habsburg-udvarhoz való viszony.
Rövid önálló összefoglalás
Írj négy–hat mondatos választ erre a kérdésre: Hogyan akarta megújítani Magyarországot Széchenyi és Kossuth? Mutass be egy közös célt, egy-egy jellemző kezdeményezést, majd magyarázz el egy fontos különbséget!
Így ellenőrizheted a válaszodat
- Megnevezted a közös célt.
- A példáknál elmagyaráztad, milyen problémán kívántak segíteni.
- A különbséget a vezetéshez, a változtatás üteméhez vagy az udvarhoz való viszonyhoz kapcsoltad.
- A mondataid összefüggnek, és a fogalmakat pontosan használtad.
Trackbackek/Pingbackek