1780-as évek Franciaországa

• Hogyan kormányozta Franciaországot XIV. Lajos, a Napkirály?
• Hol építette fel palotáját?
• Mire használta a kincstárba befolyt adókat?
• Mibel különbözött egymástól az angol és francia király hatalma?

Nézd meg ezt a videót: Egyszer volt az ember – A francia forradalom

Az 1780-as évek Franciaországa

A francia állam fizetésképtelenné vált.
Franciaország fegyverrel és katonákkal is támogatta az amerikaiak függetlenségi harcát Anglia ellen. A háborúskodáshoz hatalmas kölcsönöket vett fel a király, amiket nem tudott visszafizetni.
Súlyosbította a helyzetet, hogy az évek óta tartó aszály következtében rossz volt a gabonatermelés, folyamatosan drágult a kenyér. Egyre több helyen tört ki éhséglázadás. Az emberek elégedetlensége és haragja egyre nőtt a korlátlan királyi hatalommal szemben. Gyűléseket tartottak és röpiratokat adtak ki.

1. A felirat szövege: Remélhetőleg ez hamarosan véget ér. Mit mond el neked ez a kép?
2. Nézd meg Marie-Antoinette képének részleteit.

A király és a nemesség védték az előjogaikat. A szárazföldi és haditengerészeti tiszti rang azoknak volt fenntartva, akik négy nemzedékre visszamenőleg igazolni tudták nemesi származásukat. Úgy tartották, hogy született felsőbbrendűségüket annak köszönhetik, hogy ők a hódító frankok leszármazottai, míg a népesség nagy tömege a gyenge, alávetett galloké.

Ebben a helyzetben az uralkodó, XVI. Lajos arra kényszerült, hogy összehívja a rendi gyűlést. A francia abszolút monarchia története ezzel véget ért.

Alkotmányos monarchia Franciaországban

A rendi gyűlésben a három rend: papság, nemesség és polgárság képviselői foglaltak helyet. Minden rend 1-1 szavazattal rendelkezett.
A király új adókat akart megszavaztatni,  harmadik rend képviselői azonban a királyi hatalmat korlátozó alkotmányt akartak. Hatott rájuk a felvilágosodás eszméi és az angol alkotmányos királyság példája. A harmadik rendhez a két másik kiváltságos rendből is csatlakoztak. A király akaratával szembeszegülve a rendi gyűlést alkotmányozó nemzetgyűléssé alakították át.
A király megijedt, beleegyezett ugyan az ülés folytatásába, de közben mozgósította seregeit Versailles körül.

A király bezáratta az üléstermet, mire a képviselők átvonultak a közeli labdaházba. Itt esküt tettek, hogy addig nem oszlanak fel, amíg alkotmányt nem adnak az országnak.

Feladat: Legyen rend Franciaországban és A francia forradalom előzményei

A párizsi nép meg akarta akadályozni, hogy XVI. Lajos erőszakkal oszlassa fel a nemzetgyűlést. A városban fegyveres felkelés tört ki, melynek legmeghatározóbb eseménye a Bastille ostroma volt.
Mozaweb – Bastille (3D) – sétáljunk végig a tornyon
A Bastille eredetileg egy középkori párizsi erőd volt. V. Károly rendelte el a  építését a 100 éves háború időszakában. 1383-ban készült el. A háború után elvesztette jelentőségét, a francia uralkodók pedig börtönként kezdték el használni.
Alaprajza szabálytalan, téglalaphoz hasonló. 66 méter hosszú, 30 méter széles erőd falai mentén nyolc darab ötemeletes tornyot alakítottak ki.  A tornyok és a falak 24 méter magasak voltak, felül széles terasszal kötötték őket össze.
A védelmét erősítette, hogy az épület körül széles, vízzel teli árok volt és a magas fal. Az épületbe csak a nyugati oldalról egy csapóhíddal felszerelt ajtón lehetett csak bejutni.
Sok előkelő foglya miatt a Bastille börtönként sokkal kellemesebb hely volt, mint a többi hasonló párizsi intézmény.
A rabok ide általában királyi elfogatóparanccsal kerültek be. A nagyközönség számára az okok és a benti körülmények ismeretlenek voltak, a kiszabaduló rabok pedig túlzó, a valóságnak ellentmondó élménybeszámolókkal jöttek ki. Így a Bastille a zsarnoki hatalom gyűlölt szimbólumává vált, de nem ezért ostromolták meg 1789. júl. 14-én. Szerettek volna hozzájutni az itt tárolt nagy mennyiségű lőporhoz. Ez lett a francia forradalom nyitó eseménye.
A Bastille-t 1790-re lerombolták

Feladat: párosítsd össze a képeket a fogalmakkal. Töltsd le hozzá a pdf fájlt itt.
Bővebben itt olvashasz a Batille ostromáról.