Királyok völgye
A Királyok völgye Egyiptom középső részén fekszik, nem messze Thébától, és olyan, mint az ókor VIP-temetője.
Itt, Kr. e. 1539–1075 között a fáraók már nem piramisokat építettek, hanem sziklákba vájt sírokat, hogy megőrizzék titkaikat és kincseiket a túlvilágra. Legalább 63 sír készült a völgyben. Az elsőt valószínűleg I. Thotmesz (vagy talán I. Amenhotep) építtette, az utolsót pedig XI. Ramszesz idején fejezték be.
A név csalóka: a Királyok völgyébe nemcsak fáraókat, hanem hercegeket, királynékat és nemeseket is temettek.
Királyok völgye. Forrás: Wikipedia
I. Thotmesz, a trendteremtő
I. Thotmeszt ábrázoló szobor. Forrás: Wikipedia
I. Thotmesz fáraó volt az, aki először új trendet hozott a temetkezésbe. Nem piramist építtetett, hanem a Királyok völgyének sziklái közé rejtette el saját sírját – ezzel teljesen új korszakot nyitott az egyiptomi történelemben.
A fáraó munkásokat és művészeket telepített az elhagyatott völgy közelébe, és felépíttette Dejr el-Medínát, a művészek faluját. Innen indultak nap mint nap a sírépítők és festők, akik a forró sivatagban, titokban dolgoztak a fáraó öröklétéért.
Bár piramis már nem készült, a munka nem lett könnyebb: kőfaragók, festők és írnokok dolgoztak együtt a föld alatti labirintusokban. A festők élénk vörös, kék, fehér zöld és sárga színekkel idézték meg az elhunyt fáraó útját a Napisten birodalmába
III. Ramszesz írja – Forrás: Wikipedia
Királyok völgyének óegyiptomi elnevezése: A fáraók (élet, erő, egészség) évmillióinak hatalmas és nagyszerű temetővárosa, Thébától nyugatra. Forrás: Wikipedia
a KV5 jelű sír
KV5 elnevezésű sírhely sematikus rajza Forrás: Wikipédia
A Királyok völgyében található KV5 az egyik legkülönlegesebb és legnagyobb sír az egész völgyben.
A „KV” az angol King’s Valley (Királyok völgye) rövidítése, az 5-ös szám pedig egyszerűen azt jelenti, hogy ez volt az ötödik megtalált sír.
A hely már az ókorban is sokat megélt: kifosztották, elöntötte az árvíz, és a homok teljesen betemette. Így amikor az angol kutató James Burton 1825-ben rátalált, nem gondolta volna, hogy bármi különleges rejtőzik alatta .Majdnem száz évvel később, 1995-ben azonban Kent R. Weeks és csapata újra megnyitotta a sírt – csak azért, mert a környéken újat akartak építeni, és meg akarták nézni, nincs-e útban valami régi emlék.
Amit találtak, az hatalmas szenzáció lett: a sír több mint 130 helyiségből (folyosók, kamrák), 70 szobából állt. A szobák száma megegyezik nagyjából a fáraó gyerekeinek számával, akik itt nyugodtak. A KV5 felfedezése lázba hozta az egész világot, ez lett az egyik legnagyobb régészeti felfedezés Tutanhamon sírja óta.
Tutanhamon sírjának rejtélye
1922-ben az angol régész, Howard Carter egy olajlámpa gyenge fényénél kutatónyílást fúrt a sziklafalba. Elsőre maga sem hitte el, amit látott. Hirtelen minden oldalról arany ragyogása áradt felé. Carter az egyiptomi történelem egyik legfontosabb emlékére bukkant: Tutanhamon fáraó sírjára. Bár megelőzte néhány sírrabló, de sok minden a helyén maradt. A régészek feltételezik, hogy a sírrablókat rajtakaphatták, menekülniük kellett, ezért eldobálták a kincseket. Így 3000 éven át érintetlenül lezárva rejtőzőtt Tutanhamon sírja a sziklában.
Tutanhamon fáraó aranyból készített maszkja. Forrás: Wikipedia
Tutanhamon átka - legenda vagy valóság?
Biztos hallottál már a fáraók átkáról – az egyik legismertebb egyiptomi legenda.
A történet szerint Tutanhamon sírjának bejáratánál egy figyelmeztetés állt:
„A halál szárnya meglegyinti azt, aki megzavarja a fáraó álmát.”
A régészeket ez nem tartotta vissza.
1923-ban, nem sokkal a sír feltörése után, Lord Carnarvon – a felfedezés pénzügyi támogatója – meghalt vérmérgezésben, miután egy szúnyogcsípés elfertőződött.
A pletyka azonnal elterjedt: ez az átok műve.
Rövid időn belül többen is meghaltak, akik részt vettek a sír feltárásában: Carter öccse, az ápolónője, sőt még a kanárija is – egy kobra mart belé, ami az ókori Egyiptomban a fáraók szent állata volt. Összesen 26 halálesetet kötöttek a „fáraó átkához”.
A tudósok szerint azonban mindez véletlen egybeesés.
Lord Carnarvon valóban 56 éves volt, amikor meghalt, de krónikus betegséggel küzdött, és Egyiptomba gyógyulni utazott. A teleket az orvosa tanácsára szárazabb éghajlaton töltötte.
A többiek nagy része pedig évtizedekkel később, különféle okok miatt hunytak el – például Howard Carter még 17 évig élt a sír feltárása után.
Ami viszont nem legenda: Carter és munkatársai 3500 tárgyat találtak Tutanhamon sírjában: egy tiszta aranyból készült szarkofágot, Tutanhamon nagyanyjának hajtincsét, pajzsokat, nyilakat, botokat, több száz szolgálókat ábrázoló kis szobrot, aranylapokkal borított fatrónt, egy aranyhajót, amellyel biztonságosan át lehet kelni a túlvilágra, néhány harci szekeret, hússal megrakott ládákat, ha esetleg az elhunyt megéhezne.
Két halott csecsemő múmiája is ide volt eltemetve, ők a fáraó koraszülött lányai voltak.
Örökség a homok alatt
A Királyok völgye nemcsak a fáraók sírjainak gyűjteménye, hanem egy hatalmas történetkönyv, ami még ma is tele van titkokkal és felfedeznivalókkal.
Ha szeretnéd folytatni az időutazást az Ókori Kelet más civilizációiba, nézz körül a korábbi bejegyzések között – vár Mezopotámia, Babilon, Asszíria és a Nílus partjának rengeteg titka!
Ókori Egyiptom vallása
Az ókori Egyiptom vallása nem csupán istenek és templomok gyűjteménye volt, hanem egy egész világkép, amelyben az élet, a halál és a természet szorosan összefonódott. Az egyiptomiak számára minden kő, minden folyó és minden csillag isteni erővel bírt. A Nílus áradása...
Egyiptomi piramisok
Ha valaki úgy döntött, hogy piramist szeretne építeni, ahhoz nagyon sok minden kellett.Sok-sok idő és türelem, mert az építkezés eltarthatott akár 20 évig isTengernyi sok pénz - ez persze nem minden fáraónak okozott gondot.Rengeteg dolgos kéz - mert bár korábban...
Az ókori Egyiptom földrajza
A Nílus ajándéka Egyiptom földrajza különleges: a hatalmas folyó minden évben életet lehelt a sivatag közepébe.A Nílus partján termékeny, sötét színű iszap rakódott le, amely lehetővé tette, hogy az emberek gabonát termesszenek, állatokat tartsanak és városokat...
Mezopotámia története
Neolit forradalom, városépítés Ahol a Tigris és az Eufrátesz völgye találkozik, ott született meg az egyik legkorábbi civilizáció. A folyóvölgyek termékeny talaja bőséges termést adtak - de csak akkor, ha jól meg tudták szervezni az ehhez szükséges munkát. A sumér...
Írás és tudomány Mezopotámiában
Hogyan született meg az írás? Az írást nem csak úgy "feltalálták" - inkább lassan alakult ki. Kr.e. 3000 körül megjelentek a piktogramok: egyszerű, leegyszerűsített rajzjelek. Kezdetben ezek a raktári nyilvántartást segítették, számon tartották mennyi gabona, sör,...
Mezopotámia vallása
Zikkuratok A régészek sok toronytemplomot, ún. zikkuratot tártak fel. Ezek nem egyszerű épületek voltak: a város lakói ezzel hirdették isteneik hatalmát és a város gazdagságát Ál-Untas Napirista, amit az iráni Szúsza városa közelében a Kr. e. 13. században építtetett...
Városok és kereskedelem Mezopotámiában
Mezopotámiában a város és a környező vidék között nem volt nagy kereskedelem: minden háztartás maga állította elő, amire szüksége volt. Az igazi kereskedelem távoli vidékekkel zajlott. A Tigris és az Eufrátesz mentén élők gabonát exportáltak, és cserébe behozták a...
Mesterségek Mezopotámiában
Ha Mezopotámia városain végigsétálnánk, minden utcasarkon más illat, zaj és látvány fogadna. A piac és a műhelyek zsongása adta a város lüktetését – a sörfőzők üstjei, a kovácsok fújtatói és a fazekasok korongjai együtt teremtették meg a civilizáció hétköznapjait.A...
Mindennapi élet Mezopotámiában
Délnyugat-Ázsia nem egy homogén terület: folyóvölgyek, fennsíkok, hegyi legelők és homoksivatagok váltják egymást. A Tigris és az Eufrátesz közötti Mezopotámiában egymást követő népek (sumérok, akkádok, babilóniak, asszírok) olvasztották össze a tudásukat. Két nagy...