A török háborúk hősei

Az országgyűlés II. Jagelló Ulászlót választotta királlyá. Csakhogy a kincstár üres volt, a király bevételei töredékére apadtak. Ez nem csak “pénzügyi gond”: a végvárak védelmére sem jutott elég pénz, nemhogy korszerűsítésre.

A török veszéllyel szemben a királynak komoly hadserege sem volt. A híres fekete sereg zsold nélkül szétszéledt. És nem csak a hadsereg volt gyenge: az ország társadalma sem állt egységesen a veszély elé. Nőtt a feszültség jobbágyok és nemesek között. A jobbágyok fellázadtak a terhek növekedése miatt, a parasztháborút viszont kegyetlenül leverték.
Érdekesség: a néphagyomány a nevéhez fűzi a lacikonyha kifejezést, utalva arra, hogy annyira elszegényedett, hogy a pórnéphez fordult ennivalóért. Valójában fényűző udvartartást vezetett. 

II. Lajos – Forrás: Wikipedia

1521-ben a szultán megindította az első nagy támadást: Nándorfehérvár ostromát. A várban nem volt elég védő, nem volt elég fegyver, és a helyzet egyre rosszabb lett.

A vár védője, Oláh Balázs, pontosan tudta, mennyire fontos a hely megtartása. Lőpor és ágyúk nélkül is folytatták a harcot, de elfogyott a víz. Közben a törökök aknát ástak a vár alá, és a fal nagy része leomlott.

A szultán szabad elvonulást ígért a védőknek, de nem tartotta be: lekaszabolták a védőket.
Ez volt a korszak egyik leghosszabb ostroma. Ekkor már II. Lajos volt az uralkodó, aki túl későn indította meg a sereget a vár védelmére. Nándorfehérvár elestével megnyílt az út a törökök előtt Magyarország felé. 

Mohácsi csata – részletes ábrázolás 1555-ből. Kinagyítva megnézheted itt: Wikipedia

A magyar had a csata előtt kb. 25 ezer fő lehetett, a török a források szerint 60 ezer körüli. A török tüzérség nagy fölényben volt. A törökök simán átkeltek  Dráván, és megindultak az ország belseje felé. Tomori végül Mohács mellett akarta útjukat állni.

A magyarok abban reménykedtek, hogy megérkezik Szapolyai János erdélyi vajda serege. Az ő hadai sem lehettek 10 ezernél nagyobbak, de még ez is számított volna. Nem érkeztek meg.

1526. augusztus 29.

Hajnalban felsorakozott a magyar sereg, és várták a török rohamot. De a szultán nem támadt. Délután 3–4 óra körül Tomori rohamot vezérelt. A törökök ekkor már a táborveréshez készülődtek – úgy tűnhetett, most kell lecsapni.

A törökök azonban a támadó magyarok elől kettéváltak, majd bekerítették és felmorzsolták őket. Nagyon kevesen élték túl a csatát.

A nehézlovasok közül sokan a csatamező szélén lévő mocsárba tévedtek, ahol lovaikkal együtt elmerültek és megfulladtak. A legenda szerint a mocsáron átfolyó, és egy nyári zivatartól megáradt Csele-patakban lelte halálát II. Lajos is. Tomori sem élte túl. Az ország uralkodó nélkül maradt. 

1532-ben Szulejmán ismét Bécs ellen indult. A Dráva mentén vonult, de Bécsig nem jutott. Az útját Kőszeg állta. A vár kapitánya Jurisics Miklós volt.

A védelem durván esélytelennek tűnt: 50 katona és néhány száz paraszt védte a várat. A törökök megkerülhették volna, de attól féltek, hogy az utánpótlást szállító csapataikat megtámadják.

A régi falakat hamar lebontották, de a védők nem adták meg magukat. A törököknél ráadásul szabály volt, hogy október 26-ig (Kászim napjáig) be kell fejezni a hadjáratokat és vissza kell vonulni.

Szulejmán ezért tárgyalásra hívta Jurisicsot: azt kérte, hadd tűzzék ki a török lobogót a rommá lőtt várfalakra. A kapitány engedett – de közben a szultán elkésett, és Bécs védelmére nagy keresztény had gyűlt össze. Szulejmánnak végül vissza kellett fordulnia.

Kőszeg vára. Fotó: PhilippHuet99 . Forrás: Wikipedia

Szapolyai János halála után Ferdinánd egyesíteni akarta az országot. A török viszont ezt nem hagyta. Budára ment, és 1541-ben csellel bevette a várat. Az egész országot nem tudták megszállni, de a középső területet az Oszmán Birodalomhoz csatolták – és Magyarország három részre szakadt:

1. Nyugati és északi rész: Magyar Királyság
Uralkodói a Habsburg-házból kerültek ki. Központja: Pozsony.
2. Keleti rész: Erdélyi Fejedelemség
Szapolyai fia, a csecsemő János Zsigmond része; a szultán adományozta neki.
3. A kettő közti terület: hódoltság
A török által megszállt és közvetlenül irányított terület.

1552-ben a törökök hadjáratot indítottak a hódoltság keleti és északi határainak kiterjesztésére és a védelmi rendszer áttörésére. 

Temesvár 

Losonczi István vitézeivel és több száz zsoldossal védte. Hetekig tartott az ostrom, végül elfoglalták. A falakat ledöntötték. A védőknek szabad elvonulást ígértek, de megszegték: megtámadták az elvonuló zsoldosokat. A sebesült Losoczi Istvánt a pasa lefejeztette és kitűzte Temesvár előtt egy karóra. Temesvár egészen 1716/18-ig török kézen maradt. Ma Romániában találod. 

Ha kinagyítva is megnéznéd, itt a kép forrása Temesvár váráról 1656-ból: Wikipedia

Szolnok

A töröknek Temesvár és a Duna-Tisza-Maros szögének elfoglalása után mindössze Szolnok és Eger vára maradt mint jelentős akadály a királyi Magyarországgal szemben. Temesvár eleste után magyar, erdélyi, bécsi hírszerzők jelentették, hogy Szolnok következik. 1550-51-ben Ferdinánd utasítására a várat már megerősítették, Szolnokot – részben Dobó István tervei szerint – fallal vették körbe, a vár élére Nyáry Lőrincet állították. 1400 főnyi katonájával, 24 ágyúval, 3000 puskával, nagy mennyiségű élelmiszerrel szerelték fel őket. Megásták a Zagyva mai torkolati szakaszát (az eredeti mederrész mára már feltöltődött). 
1552. szeptember 2-án Ahmed Ali pasa 40ezer fős sereggel ostromzár alá vonta a várat. Először a német zsoldosok akartak megszökni, végül a magyar naszádosok kiszöktek a várból és átúsztak a Tiszán. Később visszatértek a többiekért is. Szeptember 4-én éjszaka az összes zsoldos elmenekült, a várat a sorsára hagyták, a várkaput reggelre nyitva hagyták, így a törökök könnyedén elfogták Nyáry Lőrincet és a hozzá hű 50 hajdút. 
Érdekesség: Szolnokon másolták le az egyetlen Magyarországon készült török kódexet, amely Szulejmán hadjáratát írja le Magyarországon. Építettek minaretet, dzsámit, fürdőt, de ezek megsemmisültek. 

Szolnoki vár egy rézmetszeten. Az alkotója lehet, nem ismerte a helyszínt, mert pontatlan, de a vár és a folyók történelmileg hűek. Nagyobb képért kattints ide: Wikipedia

Drégely

Egy másik török haderő bevette Veszprémet, majd Drégely ellen vonult. A vár kapitánya Szondy György volt. Amíg a vár az esztergomi érsek tulajdonában volt, az kötelességének érezte, hogy a várőrség a lehető legjobb ellátást kapja, de nem volt egy igazán erős vár, vadászkastélynak használták inkább.
Miután meghalt az érsek, a királyra szállt át a vár, ezzel pedig az ellátása és a fizetés is bizonytalanná vált. A vártoronyban tárolt puskapor villamcsapás következtében felrobbant és megrongálódtak a falai is. Szondy szerette volna megerősíteni, több levele fennmaradt, amiben kérte a helyőrség létszámának növelését, de a javaslatait elutasították. Így érkezett el 1552. Összesen 80 katona védte Drégelyt.
Szondy segítséget kért a nyitrai püspöktől és Selmecbányától. Kapott néhány köművest és küldtek 26 zsoldost. Mivel fizetés nem érkezett a királytól (Szondyt sem fizették ki) többen elhagyták még a törökök megérkezése előtt a várat. Hádim Ali pasa 8-10ezer emberrel érkezett oda, ostromgyűrűbe zárták, lezárták a bányavárosok irányából odaérkező utakat is, hogy ne kaphasson segítséget. Szondyt felszólították a megadásra, de elutasította.
2 napig szüntelenül ágyúzták, felgyújtották az elővárat. A törökök rohamait még ekkor is visszaverték. A végső roham előtt a kapitány előhozatott két török rabot, és hivatta két énekes apródját. Meghagyta a követe útján a pasának, hogy nevelje vitézzé a fiúkat, a testét pedig tisztességesen temesse majd el a harc után. Ezután leszúrta kedvenc lovait, hogy ne kerüljenek török kézre, máglyát rakott az értékesebb holmikból és bátran szembenéztek a támadással. Az ostrom végeztével Ali basa katonai temetésben részesítette Szondy Györgyöt, a várral szemben temette el. 

Légifotó Drégely váráról. Civertan Grafikai Stúdió munkája. Forrás: Wikipedia

Eger

A támadók útjában egy komoly vár állt már csak: Eger. Parancsnoka Dobó István. Szerencsére mostanra az Egri csillagokból már ismered a történetét, de röviden: Dobó megerősítette a falakat, összegyűjtött minden katonát, amit tudott, de a helyzet reménytelennek tűnt. Az ostrom több mint egy hónapig tartott. Dobó kb. 2000 fős védőserege állt szemben  törökök egyesült, kb húszszoros túlerejével. Végül a védők győztek, a törökök visszavonultak. Ha a vár elesett volna, megnyílt volna az út a felvidéki bányák felé, és a Habsburgok birtokait kettészakíthatta volna. 

Az erődrendszer romjai. Forrás: krokophoto – Indafotó

Szulejmán úgy döntött, a következő hadjáratban ő maga áll a hadserege élére. A cél ismét Bécs volt. Csakhogy útban volt egy magyar végvár: Szigetvár. A vár élén Zrínyi Miklós állt. Tudta, hogy mi vár rá, el is kezdte az ostromra való felkészülést. A várban és a városban a támadás kezdetekor 4300 ember tartózkodott. Feltöltötte az élelmiszertartalékokat, felfegyerkezett 2400 ágyúgolyóval, 800 mázsa lőporral. A katonái száma 2300-2500 fő körül lehetett. Utánpótlást azonban a törökök megérkezte után már nem kaphatott.
Több forrás szerint augusztus 9-én kezdtek a vár lövetésébe. Akadályozó tényező volt, hogy a várat vizesárkok és mocsaras rész vette körbe, le kellett csapolniuk a vizet. Elfoglalták a várost. A várba Zrínyi már csak 800 katonával szorult vissza. Innentől kezdve folyamatosan tűz alatt tartották őket. A mohácsi csata évfordulóján is visszaverték a második nagyobb támadást, 4000 török katona esett el ennek során.
A törökök ekkor a délnyugati bástya alatt vágatot fúrtak és berobbantották. Az így keletkezett járaton át elfoglalták a külső várat. Ezzel megpecsételődött a védők sorsa.
Többször felszólították a védőket a megadásra és, hogy ne bomoljon meg a török egység, titokban tartották, hogy Szulejmán szultán meghalt. Belső szerveit eltemették titokban, testét konzerválták és az ostrom után hazaküldték.
Szeptember 7-én minderről természetesen a védők sem tudtak – ez volt az ostrom utolsó napja, „Zrínyi kirohanása”. A várkapun elsőként ő lépett ki és szinte azonnal találat érte, meghalt. Fejét a törökök Győrbe küldették. Seregének maradéka mind egy szálig elveszett. A zsákmányra éhes törökök a várba tódultak, ahol a kerek toronyban tárolt puskapor felrobbant és ezzel súlyos veszteségeket szereztek. Ez a művelet valószínűleg tudatos akció volt a védők részéről. A harcokból élve kikerültek között volt szemtanúk megörökítették Szigetvár ostromának eseményeit.
Szigetvárral elveszett Baranya és az Oszmán és Habsburg Birodalom közti határvonal jelentős mértékben nyugatra tolódott. A törökök győzelme azonban rengeteg áldozattal járt, megingatta az erejüket. Ennek következménye lett az is, hogy a negyedik Habsbrg-török háborút lezáró drinápolyi békével garanciát vállalt a status quo fenntartására. Ezalatt a tizenötéves háború kirobbanásáig a magyar fél erőt gyűjthetett, a törökök pedig a perzsa birodalommal folytatták a hadjárataikat.

Szigetvár – légi fotó Civertan munkája