Az ókori egyiptomi piramisok
Ha valaki úgy döntött, hogy piramist szeretne építeni, ahhoz nagyon sok minden kellett.
Sok-sok idő és türelem, mert az építkezés eltarthatott akár 20 évig is
Tengernyi sok pénz – ez persze nem minden fáraónak okozott gondot.
Rengeteg dolgos kéz – mert bár korábban sokáig azt hittük, rabszolgákkal építtették fel a piramisokat, most már úgy gondoljuk,
az építkezésen dolgozók nagy része fizetett munkás volt.
Meg kellett tervezni a sok eldugott folyosót, rejtekajtót, szigorúan titkos kincseskamrát.
Szükség volt még irdatlan mennyiségű kőre és persze a jó széles Nílusra, hogy azt a sok-sok millió követ és a többi építőanyagot a hajókon a helyszínre szállíthassák.
Sírdombból masztaba, masztabából piramis
Az egyiptomiak persze nem ébredtek egyik nap hirtelen arra, hogy most építünk egy piramist. Az első sírdomb és az utolsó piramis között eltelt több ezer év, ami alatt számos tervváltozat született.
Sírdombok már az őskorban is voltak a világ különböző pontjain. Ezekben egy vagy több halottat helyeztek örök nyugalomra.
Idővel a sírhalmokat felváltotta a masztaba. Ez nagyjából úgy nézett ki, mint egy piramis, aminek levágták a csúcsát. A talaj fölötti részen az egyiptomiak naponta áldoztak a fáraójukmak és isteneiknek. Maga a fáraó a masztaba aljában, mélyen a föld alatt feküdt.
Masztaba – Forrás: Wikipedia
Dzsószer (lépcsős) piramis. Forrás: Wikipédia
A lépcsős piramis a masztaba egy továbbfejlesztett változata. Dzsószer fáraóé a leghíresebb ilyen jellegű építmény, 6 egymásra épített masztabából áll.
125 x 115 méter az alap élhossza és 62,5 méter magas lehetett.
Imphotep a híres építész ötlete lehetett ez a forma, és ezzel indult el az egyiptomi építészet hihetetlen ütemű fejlődése
A tört falú, más néven kettős lejtésű vagy álpiramis már majdnem „rendes piramis”. Falai 45 méteres magassaágban éles törés után egy jóval enyhébb emelkedéssel folytatódnak. A piramison ma több repedés is megfigyelhető, lehet, ezek már az építésnél is megjelentek és ezért módosíthatták az emelkedés szögét.
Sznofru tört falú piramisa – Forrás: Wikipedia
Végül elérkeztünk a „rendes” piramis formájához. Egyesek szerint a piramisok borítása többszínű lehetett, a csúcsát pedig rendszerint arannyal vonták be. Háromféle kőanyagot használtak hozzá: maga az építmény helyben fejtett mészkőből készült, borítása fehér mészkő (ez ma már nem látszik), a belső helyiségeknél pedig sötétszürke gránitot használtak. Kötőanyagot a Kheopsz piramisnál egyáltalán nem használtak. Az összeillesztés bámulatos pontosságát jelzi, hogy a kőtömbök közé egy tű sem férne be.
Egyiptomi piramisok. Forrás: Wikipedia
További érdekességek az egyiptomi piramisokról
Az egyiptomiak főleg az Óbirodalom idején építettek piramisokat. Több mint 130 piramist tartanak nyilván Egyiptomban, bár a pontos szám vitatott. A legkisebbek 10 méter magasak, a legmagasabb majdnem 150 méter.
A piramisok más országokban is népszerűek voltak : Szudánban, Egyiptomtól délre körülbelül már százat feltártak, de találtak Kínában és Mexikóban is.
Az egyiptomiak a Nílus nyugati partjára építették a piramisokat, mert a nap nyugaton megy le, és úgy gondolták, ezért ez a megfelelő oldal a temetkezési hely számára is.
Az egyiptomi piramisok nem önmagukban álltak a sivatagban. Gyakran vette őket körbe kápolna, körmeneti út, belső udvarok, királynői piramisok.
Legismertebb piramisok a híres gizai piramisok, Kheopsz, Hafré és Menkauré piramisa.
A piramisépítést I. Jahmesz fáraó fejezte be, utána már az uralkodókat inkább a Királyok Völgyébe temették.
A legnagyobb piramis
A legnagyobb piramis Kheopsz fáraóé volt, aki Sznofru fáraó fia (az övé a törtfalú piramis). Másik elnevezése Hufu-piramis. Hufu nevét több régészeti emlék is a piramishoz köti, ő pedig azonostható volt Kheopsszal. Magassága ma 138 méter, de eredetileg 146,7 méter lehetett, alapélei 230 hosszúak, tömege kb. 7 millió tonna. 2,3 millió kőtömböt használtak fel az építéséhez, ezek átlagtömege egyenként
Kheopsz fáraó piramisa. Forrás: Wikipedia
2,5 tonna, de akadtak 15 tonnásak is. Írásos fejlegyzés nem maradt a piramis építéséről, ezért több elmélet született a piramis tájolásának módszeréről is. Mind a négy oldala megegyezik valamelyik égtájjal.
Számos rejtély övezi az épületet. A belsejében folyosókból, szobákból álló útvesztő található. Ezek némelyike olyan keskeny, hogy egy átlagos ember nem is fér be rajtuk! Egyszer beküldtek egy robotot az egyik járatba, ami nem volt szélesebb 20 centinél és 45 fokban meg is volt döntve. És tudod mire bukkantak a járat végén? Egy titokzatos ajtóra, amit még soha nem nyitott ki senki.
Szfinx
Kheopsz fia Hafré fáraó szintén Gizában építtetett piramist, de ő felállíttatotta mellé a szfinxet is. Oroszlánteste, emberfeje és kis híján 60 méteres hosszúsága (plusz 15 méter a mellső lábak) lenyűgöző látvány, de elég mostoha sors jutott neki. Története során többször eltemette a homok, kiásták már az újbirodalom korában is. Napóleon egyiptomi hadjárata idején
Szfinx, háttéren Hafré piramisával. Forrás: Wikipedia
is csak a feje állt ki a homokból. A szobrot komolyabb sérülések érték a 18. században is, a mameluk tüzérség célpontnak használta, ekkor veszthette el az orrát. Az újkorban először Caviglia ásta ki 1818-ban, de Gaston Masperónak újra kellett kezdenie 1886-ban, mert betemette a homok. Ekkor már biztosították a homokhordalék ellen, azóta teljes nagyságában meg lehet nézni.
Hogyan épülhettek az egyiptomi piramisok?
Szépek, látványosak, de az akkori technológiával mégis hogyan tudták ezeket a hatalmas építményeket létrehozni?
Különböző elméletek születtek erre is:
- kiraktak egy utat fagerendákból, amelyen a homokban könnyebben tudták húzni a kőszállító alkalmatosságot.
- Ideiglenes homokrámpákat készíthettek a piramisok mellé és ezeken vonszolhatták fel a köveket.
- A rabszolgák mellett sok, jól fizetett munkás is részt vett az építkezésen, akiknek megtiszteltetés is lehetett, ha a fáraójuk sírján dolgozhattak. Kis csapatokba szerveződve lehet, kisebb versenyeket is tarthattak. Fennmaradtak hieroglifák a csapatok neveivel: „A kitartók”, „Erős csapat”, „Hajós csapat”
A gizai piramisok nemcsak a legismertebb épületei Egyiptomnak, hanem a legmagasabbak is. Az ókori világ 7 csodája között tartjuk számon őket. Giza valamikor egy aprócska félreeső sivatagi falu volt, Kairó (Egyiptom fővárosa) növekedésével azonban a piramisok ma már lényegében a város szélén magasodnak.
Ha tetszettek az egyiptomi piramisok, nézz körbe a többi anyag között is, hátha akad olyan történet, ami segít a sikeres érettségi letételében:
Ókori Egyiptom vallása
Az ókori Egyiptom vallása nem csupán istenek és templomok gyűjteménye volt, hanem egy egész világkép, amelyben az élet, a halál és a természet szorosan összefonódott. Az egyiptomiak számára minden kő, minden folyó és minden csillag isteni erővel bírt. A Nílus áradása...
Királyok völgye
A Királyok völgye Egyiptom középső részén fekszik, nem messze Thébától, és olyan, mint az ókor VIP-temetője.Itt, Kr. e. 1539–1075 között a fáraók már nem piramisokat építettek, hanem sziklákba vájt sírokat, hogy megőrizzék titkaikat és kincseiket a túlvilágra....
Az ókori Egyiptom földrajza
A Nílus ajándéka Egyiptom földrajza különleges: a hatalmas folyó minden évben életet lehelt a sivatag közepébe.A Nílus partján termékeny, sötét színű iszap rakódott le, amely lehetővé tette, hogy az emberek gabonát termesszenek, állatokat tartsanak és városokat...
Mezopotámia története
Neolit forradalom, városépítés Ahol a Tigris és az Eufrátesz völgye találkozik, ott született meg az egyik legkorábbi civilizáció. A folyóvölgyek termékeny talaja bőséges termést adtak - de csak akkor, ha jól meg tudták szervezni az ehhez szükséges munkát. A sumér...
Írás és tudomány Mezopotámiában
Hogyan született meg az írás? Az írást nem csak úgy "feltalálták" - inkább lassan alakult ki. Kr.e. 3000 körül megjelentek a piktogramok: egyszerű, leegyszerűsített rajzjelek. Kezdetben ezek a raktári nyilvántartást segítették, számon tartották mennyi gabona, sör,...
Mezopotámia vallása
Zikkuratok A régészek sok toronytemplomot, ún. zikkuratot tártak fel. Ezek nem egyszerű épületek voltak: a város lakói ezzel hirdették isteneik hatalmát és a város gazdagságát Ál-Untas Napirista, amit az iráni Szúsza városa közelében a Kr. e. 13. században építtetett...
Városok és kereskedelem Mezopotámiában
Mezopotámiában a város és a környező vidék között nem volt nagy kereskedelem: minden háztartás maga állította elő, amire szüksége volt. Az igazi kereskedelem távoli vidékekkel zajlott. A Tigris és az Eufrátesz mentén élők gabonát exportáltak, és cserébe behozták a...
Mesterségek Mezopotámiában
Ha Mezopotámia városain végigsétálnánk, minden utcasarkon más illat, zaj és látvány fogadna. A piac és a műhelyek zsongása adta a város lüktetését – a sörfőzők üstjei, a kovácsok fújtatói és a fazekasok korongjai együtt teremtették meg a civilizáció hétköznapjait.A...
Mindennapi élet Mezopotámiában
Délnyugat-Ázsia nem egy homogén terület: folyóvölgyek, fennsíkok, hegyi legelők és homoksivatagok váltják egymást. A Tigris és az Eufrátesz közötti Mezopotámiában egymást követő népek (sumérok, akkádok, babilóniak, asszírok) olvasztották össze a tudásukat. Két nagy...