Az ókori Egyiptom vallása

Az emberek templomokat emeltek, szertartásokat végeztek, és hittek abban, hogy a halál után is folytatódik az élet — csak egy másik dimenzióban, ahol Anubisz, Ízisz és Hórusz várja őket.

Az ókori Egyiptom vallása szerint az ember lelke nem egyetlen, oszthatatlan egység volt, hanem több részből állt, amelyek mind külön szerepet játszottak az életben és a halál után.

A Ka az ember életerejét, spirituális mását jelentette – ez a „második én” már a születéskor létrejött, és a halál után is tovább létezett. A Ka-nak azonban folyamatos táplálékra volt szüksége: az élők étel- és italáldozatokkal tartották életben a túlvilágon.

A Ba az ember személyiségét, jellemét és egyéni lényét testesítette meg. Gyakran emberfejű madárként ábrázolták, amely képes volt szabadon közlekedni az élők és holtak világa között. A halál után a Ba-nak újra egyesülnie kellett a Ka-val.

Az akkori emberek azért szenteltek nagy figyelmet a múmiáknak, mert ezeknek a legjobb állapotban kellett átérniük a túlvilágra, hogy ott, miután egyesülnek, megalkossák az Akh-ot és örökké, boldogan élhessen. Persze ahhoz csak a leggazdagabbaknak volt elég pénzük, hogy igazán szép múmiát készíttessenek magukból, de a sivatag homokjába elföldelt legszegényebb emberek mellé is temettek néhány használati tárgyat, ékszert és élelmiszert, hogy a lehetőségeikhez képest élvezni tudják a túlvilági létet. 

A negyedik rész a Shut, az árnyék volt: az ember sötét lenyomata, amely szintén része volt a léleknek, és gyakran megjelent sírfestményeken, domborműveken. Az egyiptomiak hitték, hogy az árnyék az ember lényének egy darabját hordozza, ezért a túlvilági ábrázolásokban is fontos szerepet kapott.

Fakoporsó díszítése Forrás: Wikimedia

Az egyiptomiaknak több száz istenük volt, és mindegyiknek megvolt a maga szerepe. Bizonyos alkalmakkor templomokba látogattak és ételt-italt áldoztak nekik. Különböző ügyekben más-más istenekhez lehetett fordulni. Külön istentől kértek segítséget, hogy jól alakuljanak a dolgaik, vagy gyereket szerettek volna, esetleg jó termést.

Ezeken kivül voltak kedvenc isteneik is, akikhez mindennap fohászkodtak. Ezek a főistenek általában lényeges dolgok felett őrködtek, mint a nap vagy az alvilág. 
Egyik ilyen főistenü volt Ozirisz.

Ozirisz, a holtak istene. Forrás: Wikimedia

Ozirisz felesége, anyaistennő, a varázslás, a termékenység, a víz, a szél, a tengeri hajózás istennője, a nőiesség és hűség szimbóluma volt.
Nem tudjuk, honnan eredt a kultusza, mert nem volt a vallásának központja, viszont nagyon elterjedt a tisztelete, még a rómaiak és görögök között is. Külön neki szentelt templomok is csak a római időkben épültek. A görög-római korban minden papja nő volt, a legtöbbjük gyógyító vagy bába is.
A hiedelmek szerint a papnők különleges képességekkel rendelkeztek, értelmezni tudták az álmokat, és a hajuk befonásával vagy fésülésével szabályozhatták az időjárást is. 
Ízisz egyik fontos szerepe az elhunyt fáraó segítése volt, később az ő feladata is kiterjedt a nemesek, sőt a közemberek védelmezésére is. 

Kezdetekkor Ízisz és Ozirisz bölcsen uralkodott Egyiptomban. Megtanította az embereket az írásra is. Testvére, Széth azonban megirigyelte hatalmát (vagy bosszút akart állni Oziriszen, mert az megrúgta). A lényeg, hogy Széth megölte Oziriszt. Sehol nincs leírva pontosan, hogy ez hogyan történt, egyes szövegekben Szét krokodil vagy bika képében ölte meg, máshol a folyóba dobta, ahol megfulladt, de az is lehet, hogy a halála után dobta a Nílusba. Az Újbirodalomban már úgy gondolták, Széth feldarabolta Ozirisz testét és szétszórta Egyiptomban. Kultuszhelyei mind azt állították, hogy a közelükben találták meg a holttestét vagy annak egy darabját. A hagyomány szerint 44 ilyen darab volt.
Ezután Széth vette át az uralmat, Ízisz pedig a férje keresésére indult. A Újbirodalom idején Ozirisz halálát összefüggésbe hozták a Nílus éves áradásával, ami termékennyé tette Egyiptomot, és a folyó vizét Ízisz könnyeinek tartották. 
Végül Ízisz megtalálta a férjét, összerakta a testét, bebalzsamozta Anubisz segítségével. Innen ered a mumifikálás hagyománya. Ezután Ízisz madár formájában fölé emelkedett, szárnyaival életet legyezett belé. A felélesztés nem volt tartós, ezek után Ozirisz a holtak távolis és rejtélyes világának uralkodójává vált, Ízisz viszont megszülte Hóruszt, aki bosszút akart állni apja haláláért. 

Hórusz ledöfi a víziló képében megjelenő Széthet. Forrás: Wikipedia

A viszály végére is több változat ismert, van, ahol felosztották egymás között a birodalmat (Hóruszé a Nílus termékeny területe, Széth pedig a meddő sivatag ura), volt ahol felosztották ugyan Egyiptomot, de aztán Geb mégis Hórusznak adta (Egyiptom egyesítése) és egy harmadik változat szerint Hórusz legyőzte Széth-et, majd száműzték Egyiptomból.  Hórusz pedig helyreállította a rendet, amit Ozirisz meggyikolása megzavart. Az új király végrehajtotta a halotti rítusokat apja sírjánál és ételáldozatokat mutatott be neki. Ezek voltak szükségesek ahhoz, hogy Ozirisz teljesen életre keljen a túlvilágon és elfoglalhassa helyét a holtak birodalmának királyaként. 

Mitológiája elég terjedelmes. Helye van a Napbárkában, Ré égi csónakjában és jelen van a szív megmérettetésénél is, ahol ő jegyzi le az eredményt. 
Ő gyógyítja meg Hórusz szemét, amikor az megsérül a Széth-tel vívott harcban és néha ő viszi fel szárnyán a halott lelkét az égbe. 
Fontos szerepe volt a naptár kialakulásában, annak az első hónapja is az ő nevét viseli. 
Általában akkor kapott szerepet, amikor valamit helyre kellett hozni. Például, amikor Hóruszt megmarta a skorpió, Ízisz kiáltására Thot ugrott ki a Napbárkából és gyógyította meg a fiút.

Thot volt a Hold istene is és persze az írás, a számolás és a tudományok is hozzá tartoztak. Így, ha legközelebb dolgozatot írsz, tudd, hogy ő lesz a te istened, akihez fordulhatsz 

Ré napisten ábrázolása. Forrás: Wikipedia

A halál, a mumifikálás, a balzsamozás istene. Ő kíséri a halottakat az alvilágba, védelmezi őket az oda vezető veszélyes úton, és jelen van, amikor Ozirisz megméri a szív súlyát. 

Az ábrázolásokon sakál- vagy vadkutyafejű ember alakjában jelenik meg. Nagy tisztelet övezte, hiszen fontos szerepe mellett jóságos és gondoskodó isten volt.

Az egyiptomiak hite szerint a halál után az ember a holtak kamrájába kerül. Itt Anubisz a mérlegre helyezi a halott szívét, a mérleg másik serpenyőjébe pedig Maat, az igazság istennője egy tollat helyez. Ha a szív nehezebbnek bizonyul, mint a toll, Ammut felfalja a szívet.  

Azt tartották, ha Anubisz rátette kezét a múmiára, akkor varázs révén Ab-ba, boldog állapotba került a halott és új életre kelt. 

Anubisz múmiakészítés közben. Forrás: Wikipedia

Hathor istennő ábrázolása. Forrás: Wikipedia

Nut – Égistennő. Ő tartja a magasba délben a napot. Nemcsak Ozirisz anyja, hanem Ozirisz apjának, Gebnek a húga is

Geb – földisten. Ozirisz apja. És persze Nut bátyja és férje

Szobek – Krokodilfejű isten, a folyók és vizek istene. Szent állata természetesen a krokodil. Szobek biztosította a termékenységet és bőséget. 

Ptah – Ő teremtette az embereket és az állatokat. Leült fazekaskorongjához és megformázta őket agyagból. 

Hápi – A Nílus istene. Egyszerre nő és férfi. A Nílus iszepjával megtermékenyítette a folyópartot és ezzel lehetővé tette az egyiptomiak számára a mezőgazdaságot. Az emberek a Nílus áradásakor Hápi szobrocskákat dobáltak a vízbe áldozatként. 
Fején általában papiruszbokrot viselt lótuszokkal. 

Taweret – Aki gyereket várt, biztos, hogy neki is áldozott. Ő könnyítette meg a várandósság hónapjait és segített a szülésben.Vízilótestű, gyakran a feje is víziló (vagy krokodil esetleg oroszlán).

Bész – egy apró, manóra emlékeztető isten, nagy szakállú védelmező, aki azért felelt, hogy a rossz istenek ne fészkeljék be magukat az emberek otthonaiba

Básztet – a macskaistennő. Elsősorban a fáraót oltalmazta. A görögök holdistennőnek tartották, neve felfalót jelent. Elkezdték a parfümök, illatszerek istennőjeként is tisztelni. A középbirodalom idejére sokat vesztett harciasságából és inkább már csak házi macskaként ábrázolták, aki néha oroszlánálarcot tartott a kezében. A gyerekre vágyó nők gyakran viseltek Básztet ábrázoló amulettet annyi kiscicával, ahány gyereket akartak. 

Szahmet – Oroszlánfejű hatalmas istenség, aki inkább rosszra használta a képességeit. Ha akart, valakit meg tudott betegíteni. Szahmetet és Básztet gyakran emlegették Hathor anyaistennő rossz és jó oldalának is. 

Szelket – ha megcsípett egy skorpió, ő lesz a te istened. Szelket, a skorpióisten megfelelő áldozatok után talán megsegít és meggyógyulsz. 

Ennyi isten természetesen már több mint elég egy érettségire, ezért lépj tovább és nézz körbe, még mit nem olvastál el az ókori kelet témaköréből.