Ipari forradalom kezdetei

9. óra

Hogyan változtatta meg Anglia a világot?

Az ipari forradalom egy olyan korszak volt, amely gyökeresen átalakította az emberek életét. De hogyan is kezdődött ez a nagy változás? Miért éppen Angliában indult el, és milyen találmányok segítettek abban, hogy az ipari forradalom valóban forradalommá váljon? Ebben a bejegyzésben végigvezetlek az ipari forradalom kezdetén, bemutatva a legfontosabb találmányokat és azok hatását az élet minden területére.

Nicolas-Joseph Cugnot gőzkocsija, a Fardier (1771)</p>
<p>A feltöltő saját munkája, 2005. január 11..Photo et photographisme © Roby. Grand format sur demande

Az ipari forradalom kezdete Angliában

Az 18. század végén Anglia volt az első ország, amely belevágott ebbe a hatalmas gazdasági és társadalmi átalakulásba. De miért éppen itt? Angliában már korábban is számos tényező adott volt, amelyek elősegítették a fejlődést:
a mezőgazdasági forradalomnak köszönhetően növekedett a termelés és a népesség, amely több munkaerőt biztosított a gyáraknak.
Ezen kívül Anglia hatalmas nyersanyagkészletekkel rendelkezett, különösen szénnel, ami elengedhetetlen volt a gépek működtetéséhez.

Az ipari forradalom kezdeteit azzal is magyarázhatjuk, hogy az angol társadalom nyitott volt az újításokra, és megengedte a szabad vállalkozást.
Az emberek befektethettek különböző ipari vállalkozásokba, ami új lehetőségeket teremtett a gazdaság számára.
Az állam is támogatta a gazdasági növekedést, például azáltal, hogy javította a közlekedési infrastruktúrát, építették a csatornákat és a vasutakat, amelyek lehetővé tették a nyersanyagok és a késztermékek gyors szállítását.

Watt gőzgépe és a gépek kora

A 18. század egyik legnagyobb találmánya kétségkívül a gőzgép volt. A gőzgép olyan hőerőgép, amely a gőz energiáját mechanikai munkává alakítja át. Az első feljegyzett szerkezet, amelyet gőz hajtott meg, Héron labdája volt az ókorban.

Az igazi áttörést a 17. század végén elért fejlesztések hozták meg. Denis Papin volt az, aki elkészítette az első, már biztonsági szeleppel is felszerelt dugattyús gőzgépet. Ezután Thomas Savery és Thomas Newcomen fejlesztették tovább a technológiát, megalkotva az első iparilag használt gőzgépeket Angliában. Ezek a korai gőzgépek azonban nagyon sok szenet fogyasztottak, és nem voltak elég hatékonyak, így csak korlátozott mértékben tudták meghajtani a gépeket.

Itt lép színre James Watt, a skót mérnök és feltaláló, aki a gőzgép szerkezetének tökéletesítésével és az eszköz felhasználási körének szélesítésével forradalmasította az ipart. Watt szerkezetének kiinduló eleme egy kazán volt, amelyben égő tűz felmelegítette a vizet, így gőz keletkezett. Ezt a gőzt egy cső segítségével juttatta el a dugattyúhengerbe, ahol a szelepek segítségével a gőz energiája függőleges irányú mozgássá alakult át. Ezt a mozgást egyszerűen át lehetett alakítani körmozgássá is, így a gőzgép számos mechanikai munka elvégzésére alkalmassá vált.

Watt egyik legnagyobb újítása a kondenzátor volt, amely jelentősen csökkentette a gép energiafogyasztását. Ennek köszönhetően a gőzgépet már nemcsak bányákban és vízszivattyúzásra használták, hanem ipari gyárakban is, például a textiliparban. Az univerzális gőzgép tökéletesítésére tett első kísérleteket Watt még a Glasgow-i Egyetem kis műhelyében végezte. Később azonban tőkés mecénások támogatták munkáját, melynek eredményeként virágzó vállalkozás jött létre, és számos sikeres szabadalmat jegyeztek be.

Watt gőzgépe a 18. század végére forradalmasította az ipart, és méltán tekinthetjük az ipari forradalom egyik legfontosabb katalizátorának. Az új gőzgépek sokkal hatékonyabban működtek, és kevesebb szenet fogyasztottak, ami lehetővé tette, hogy a gyárak termelékenysége ugrásszerűen növekedjen. Watt találmánya új dimenzióba helyezte a gőzgépek felhasználási lehetőségét, és az első szabadalmaztatott megoldásait 1769-ben a történészek az ipari forradalom kezdetének tekintik.

Videó: Mozaweb – James Watt gőzgépe

Pamut és vas – Az ipari forradalom új anyagai

Az ipari forradalom idején az angol textilipar hatalmas fejlődésen ment keresztül, amit számos fontos találmány segített elő. Angliában nagy volt a kereslet a textilipari termékek iránt, és az új technológiák bevezetése lehetővé tette, hogy a termelés egyre hatékonyabbá váljon.

Az egyik első lépés a szövőgépek emberi erő helyetti hajtása volt. Kezdetben vízkerékkel hajtották meg a szövőgépeket, azonban ez egy idő után már nem volt elegendő. Richard Arkwright, aki eredetileg borbély volt, Thomas Highs segítségével megépítette az első vízkerékkel forgatott fonógépet, amelyet 1769-ben szabadalmaztatott. Ennek köszönhetően a fonódák a folyók partján épültek, hogy kihasználhassák a víz erejét.

A fejlődés nem állt meg itt: a nagy teljesítményű ipari szövőgépek feltalálása (Cartwright) és a gépek széles körű alkalmazása tovább növelte a hatékonyságot. James Watt 1769-ben egy olyan gőzgépet készített, amely a gőz nyomását forgómozgássá alakította. Ez a találmány hatalmas áttörést hozott, mivel lehetővé tette, hogy a fonódák ne csak folyóparton, hanem bárhol működhessenek, mivel már nem voltak a víz energiájára utalva.

A gőzgépek alkalmazása forradalmasította a textilipart. A fonó- és szövőgépek nagy mennyiségben termeltek, ezzel kielégítve a növekvő igényeket, és az ipar gyors növekedését eredményezve.

Ez az időszak tehát az ipari forradalom egyik meghatározó része volt, amely során az új technológiák alkalmazása gyökeresen átalakította a termelést és az emberek életét.

Emellett a vas is kulcsfontosságú szerepet játszott az ipari forradalomban. A vas megjelenése lehetővé tette a gépek gyártását, például a vasúti síneket és a gőzgépeket. Az angol bányákban kitermelt vasérc és szén volt az alapja a vaskohászatnak, amely a gépek építéséhez szükséges nyersanyagot biztosította.

Feladat: használd az idővonalat és nézz meg pár gőzgépet az 1800-as évekből

A közlekedés forradalma – Vasút és gőzhajó

Az ipari forradalom egyik legfontosabb vívmánya a közlekedés átalakulása volt. Az első gőzhajót Robert Fulton fejlesztette ki 1807-ben, és ez nagy áttörést jelentett az áruszállításban, hiszen a gőzhajóval gyorsan és hatékonyan lehetett eljuttatni a termékeket a világ különböző pontjaira.
Fulton hajója, a Clermont, első hosszabb útját a Hudson folyón New York és Albany között tette meg, 32 óra alatt 241 km-t.
Ez volt az első működőképes, fából készített, gőzgéppel hajtott lapátkerekes hajó. A gőzgép egy tengelyt forgatott meg, melyen a hajótest két oldalán két lapátkerék helyezkedett el. Ezek forgása képezte a mozgató erőt. A kerekek mérete a lehető legnagyobb volt, hiszen így nagyobb sebességet érhettek el. A Clermont első útján kb 8 km/h átlagsebességet produkált.
A lapátokat úgy tervezték, hogy egyszerre 3-8 lapát érintse a vizet.
A gőzőst 1808-tól járatszerűen használták tömegközlekedésre.

Videó: Mozaweb – Clermont gőzhajó (1807)

Feladat: Keresd meg New York-ot és Albany-t a térképen.

A vasút is hatalmas változást hozott. George Stephenson a fiával összegyűjtötte a gőzmozdonyokkal kapcsolatos korábbi kísérletek eredményeit és új elvekkel, technikai megoldásokkal kísérleteztek.
A léghuzatos kéménycsővel eredményesebbé tették a gőztermelést, a füstgázok elvezetésére megalkották a füstcsöveket. A ferde dugattyúhengerek kapcsolórudazatának lerövidítésével nagyobb hajtóerőt tudtak a kerekekre irányítani. Ezzel forradalmasították a mozdonykészítést.
Leghíresebb mozdonyuk a Rocket volt, melyet 1829-ben építettek. A mozdony csúcssebessége 47 km/h volt. Ezzel a mozdonnyal megnyerte az 1829-ben kiírt versenyt, így a Rocket húzhatta a Liverpool-Manchester vasútvonal 1830-as megnyitásakor az első szerelvényt.

Videó: Mozaweb – Rocket gőzmozdony 1829

Feladat: keresd meg a térképen Liverpoolt és Manchestert.