Társadalom, életmód
Órai anyag
Az ország népessége
A 19. században a társadalmat még egyfajta kettősség jellemezte, Őrizte hagyományos jellemzőit, de azért megindult a polgárosodás is.
Az ország lakossága másfélszeresére nőtt, de azért még magas volt a csecsemőhalandóság és sok járvány szedte az áldozatait.
Társadalmi rétegek
Négy társadalmi réteget figyelünk meg (arisztokrácia, nemesség, polgárság, jobbágyok). Próbálj meg válaszolni az alábbi kérdésekre:
– hogyan éltek ennek a rétegnek a tagjai?
– milyen előjogaik, kötelességeik, problémáik voltak
– hogyan érintette őket a reformkori változások (pl.: törvény előtti egyenlőség, jobbágyfelszabadítás)
– mi változott meg életükben a reformok hatására.
„A reformkor elején Magyarországon a társadalom négy fő rétegre tagolódott: arisztokrácia, köznemesség, polgárság és jobbágyság. Az arisztokrácia birtokai és politikai befolyása miatt a leggazdagabb réteg volt. A köznemesség, bár adómentességet élvezett, gyakran nehéz anyagi helyzetben volt. A polgárság, amely főként városi kereskedőkből és iparosokból állt, egyre nagyobb szerepet kapott a gazdasági életben. A jobbágyok, a társadalom legnagyobb rétege, földműveléssel foglalkoztak, és szolgáltatásokkal tartoztak a földesuraknak. A reformok legfontosabb hatása a jobbágyfelszabadítás volt, amely lehetővé tette, hogy saját földet birtokoljanak.”
Történelmi szöveggyűjtemény (részlet)
„Az arisztokrácia helyzete biztos alapokon áll, de nem mindenki érti, hogy az idők változnak. Sokan ragaszkodnak előjogaikhoz, és nem látják, hogy a polgárság és a parasztság fejlődése elkerülhetetlen. A birtokaink jólétet biztosítanak, de a jobbágyok felszabadításától félnek, mert az munkaerőhiányt hozhat.”
(Gróf Széchenyi István naplója, 1835)
„A nemesség helyzete ma nem irigylésre méltó. Sokan közülünk birtokkal sem rendelkeznek, csak a régi nemesi címükkel. A törvény előtti egyenlőség és az ősiség eltörlése sokunknak gondot jelent, de tudom, hogy a haladás érdekében szükséges.”
Deák Ferenc levele 1841
„A polgárság most kezdi érezni, hogy a nemességgel való szövetség lehetőséget ad arra, hogy gazdasági erejük politikai jogokkal egészülhessen ki. A reformoknak köszönhetően az ipar, a kereskedelem és a szabad vállalkozás teret nyerhet.”
Kossuth Lajos publicisztikája 1843
„Az úrbéri szolgáltatások azonnal megszűnnek, a jobbágyok a földjeik tulajdonosai lesznek, az állam pedig kártalanítja a földesurakat. Minden ember törvény előtt egyenlő.”
Az 1848-as árpilisi törvények szövegéből
„A régi kiváltságokat el kell törölni, ha haladni akarunk. A nemesség és a jobbágyság közötti különbség csak akadályozza az ország fejlődését.”
Széchenyi: Hitel (részlet)
„A föld nem a nemesek kizárólagos joga, hanem mindazoké, akik meg tudják művelni. A törvény előtti egyenlőség a jövő alapja.”
1848-as népgyűlési beszéd
Tárgyak, képek a reformkorból – regisztráció szükséges
Kultúra
Jelentősen nőtt a sajtó szerepem bár hatását csökkentette a cenzúra. Minden nyomtatásban megjelenő lapot és könyvet előzetesen be kellett mutatni, és engedélyeztetni.
A reformkor országgyűlési vitáit azonban már magyar nyelven folytatták és 1844-ben törvényt hoztak arról is, hogy Magyarországon a hivatalos nyelv a magyar.
A nyelv és a kultúra ápolására létrehozták a Pesti Magyar Színházat, amely pár év múlva felvette a Nemzeti Színház nevet.
Zenében a verbunkos hódított, melyet a kor neves cigányzenekarai szóllaltattak meg, a főúri bálokon pedig csárdást is tancoltak.
Megszületett a nemzeti opera, Erkel Ferenc Hunyadi Lászlóját kitörő lelkesedéssel fogadták.
1839-ben a főúri kaszinó bálján nagy feltűnést keltett, amikor Széchenyi István javaslatára Orczy István báró magyar táncokat mutatott be. A bálokon ezután egyre többen járták a csárdást.
Változó életmód jele volt, hogy a főurak klasszicista stílusú palotákat, a vármegyei nemesek pedig szép és kényelmes kúriákat építettek.
Oktatás
Iskolába járás aránya: A 18. század végétől az alapfokú oktatás kötelezővé vált a 6 és 12 év közötti gyermekek számára. Ennek ellenére az 1840-es években az iskolaköteles korú gyermekeknek csak körülbelül 40%-a járt legalább egy-két évig iskolába, és a lányok részvétele még ennél is alacsonyabb volt
„Az iskoláskorú gyerekek harmada jár rendszeresen iskolába. A falusi iskolák zsúfoltak, és a jobbágygyerekek gyakran csak télen tanulnak, mert tavasszal és ősszel dolgozniuk kell szüleik földjén. Az oktatás az egyház kezében van, és főként olvasást, írást és alapszintű számolást tanítanak. A városokban lévő gimnáziumok a tehetősebb családok gyermekeit várják, de a vidéki parasztok gyermekeinek továbbtanulása szinte lehetetlen.”
Falusi iskolák és jobbágygyermekek: A falusi iskolák gyakran zsúfoltak voltak, és a mezőgazdasági munkák miatt a gyermekek, különösen a jobbágycsaládokból származók, főként télen jártak iskolába. A tanév az alsó elemi tanodákban nem volt meghatározott; a mezőgazdasági munkák idején a tankerületi főigazgató legfeljebb hat hét szünetet is elrendelhetett.
Oktatás irányítása és tananyag: Mária Terézia 1777-es Ratio Educationis rendelete óta az oktatás állami felügyelet alá került, bár az egyházak továbbra is jelentős szerepet játszottak. Az oktatás főként olvasásra, írásra és alapszintű számolásra koncentrált, kiegészítve hittannal.
Gimnáziumok és továbbtanulás: A városi gimnáziumok elsősorban a tehetősebb családok gyermekei számára voltak elérhetők. A vidéki parasztok gyermekei számára a továbbtanulás nehézségekbe ütközött, mivel az elemi iskolák színvonala alacsony volt, és a családok anyagi helyzete gyakran nem tette lehetővé a további taníttatást.
Közegészségügy
Kevés volt az orvos, a kórházak is csak a nagyobb városokban működtek. Az egyéni higiénia terén a polgárság és a nemesség egy részének körében lassú fejlődés vette kezdetét. Terjedt a mosdómedence, a szappan, a törölköző és a zsebkendő használata is.
A városokban több helyen olcsó özfürdőket üzemeltettek, amelyeket szegények is felkereshettek.
Söpörték az utcákat és elszállították a szemetet is. Azokat az üzemeket, melyekben sok hulladék keletkezett, a város szélére telepítették.
