Mi volt a második ipari forradalom?

ÓRA

Az óra célja

Fedezd fel, hogyan változtatta meg a világot a második ipari forradalom! Megismerkedünk a szupererős acéllal, a világ legmenőbb találmányaival és egy hatalmas üvegpavilonnal, ahol még dinoszauruszokat is kiállítottak (nem vicc!). Közben észre sem veszed, de megérted, hogyan működik a modern világ. 😁

    Kristálypalota - Londoni világkiállítás

    🚂 Honnan indult a második ipari forradalom?

    A 19. század második felében valami elképesztő dolog történt: beindult az acél és az elektromosság kora! Az addigi „vas és gőz” korszakot lecserélte a „szén, acél, áram és olaj” négyese. A világ hirtelen felgyorsult: telefon, vonat, villamos, repülőgép, világkiállítások, bankóriások, olajcégek… és mindennek a közepén ott pislákolt a gázlámpa és duruzsolt a dinamó.

    🔥 A szikrázó acél: Bessemer feltalálja az ipar jövőjét

    Henry Bessemer angol mérnök 1855-ben forradalmasította az acélgyártást. Képzeld el, hogy addig az acélt drágán és lassan lehetett előállítani. Bessemer ötlete az volt, hogy a forró vason levegőt fújtat át – ezzel kiégeti a vas felesleges kísérő elemeit, és BUMM, kész az acél!

    A konverter nevű berendezése úgy nézett ki, mint egy óriási körte. Ebből jött az „acélkörte” becenév is. A levegőt több kis nyíláson fújták be, és figyelték, hogy mikor változik meg a láng színe – ebből tudták, mikor kész az anyag. 10 tonnát akár 1 óra alatt! Ez korábban napokig tartott volna!

    📍 Tudtad? Magyarországon az első ilyen acélmű Resicán épült 1866-ban, a diósgyőri pedig 1880-ban kezdett működni!

    Bessemer konvertere

    ⚡ Új energiaforrások: szén, olaj, dinamó

    • A szén maradt a fő energiaforrás, de már nem egyeduralkodó.

    • A kőolaj megjelenésével fontossá vált a benzin és a gázolaj – ez kellett a robbanómotorokhoz.

    • A Siemens-féle dinamó lehetővé tette, hogy áramot termeljünk – így jött el az elektromosság kora!

    🏭 Monopóliumok születése

    A nagy gyárak és bankok összeálltak, hogy hatékonyan tudjanak termelni. Így születtek a monopóliumok, vagyis olyan cégek, amelyek egy-egy iparágat uraltak. Ezek az óriáscégek olcsó áruval árasztották el a világot. 

    🏛️ A világ csodája: Kristálypalota és az első világkiállítás

    1851-ben Londonban tartották az első világkiállítást. És hogy hol? Egy hatalmas, 90 000 négyzetméteres üveg- és vasszerkezetben, amit Kristálypalotának hívtak. Ez volt a világ első igazi óriás „kiállítócsarnoka”, amit előre gyártott elemekből raktak össze, és utána újra is lehetett építeni.

    A kiállítás fő látványosságai:

    • Óriási gépek, mozdonyok, ipari csodák

    • Krupp hatalmas ágyúi

    • A világ első forgópisztolya

    • Herendi porcelán (igen, magyar volt a standon! A porcelán mellett magyar borokat is bemutattak)

    • Meglepő tárgyakat is lehetett itt találni: tízmázsás pástétomot, zenélő ágyat, kölnivizet locsoló szökőkutat, gigantikus méretű üvegpoharat, melyben két ember is elücsöröghetett, 

    Londoni világkiállítás

    Képzeld el, milyen lehetett, amikor először gyulladt fel a villany egy utcán vagy egy otthonban. Edison találmánya, a szénszálas izzólámpa forradalmasította a világítást.
    Nem csak a házakban lett világosabb – a gyárakban is! Ez hozta el az éjszakai műszakot, amikor már nem csak nappal, hanem sötétedés után is lehetett dolgozni.

    💬 „Olyan olcsóvá tesszük az elektromosságot, hogy csak a gazdagok fognak gyertyával világítani.”
    – Thomas Edison

    Edison, a feltalálók királya

    Edison egy igazi „ötletgyáros” volt – több mint 1000 szabadalom fűződik a nevéhez!
    Ő hozta létre az első kísérleti laboratóriumot is, ahol a feltalálók csapatban dolgoztak új találmányokon.
    A szénszálas izzót egy vákuumcsőbe zárta, hogy ne égjen el a szál – ez lett az izzólámpa. Ma már nem vákuumot, hanem nemesgázt és volfrámszálat használnak, de az elv ugyanaz maradt.

    Edison Menlo Park-i laboratóriumának másolata a dearborni Henry Ford Múzeumban

    📞 Halló, itt Bell!

    Az elektromosság egy másik csodája a telefon volt.
    Alexander Graham Bell eredetileg siketeknek akart segíteni a beszédkutatásban, de végül feltalálta a készüléket, amellyel emberi hangot lehetett vezetékeken keresztül továbbítani.

    A telefon működése lenyűgöző volt:
    A hang a mikrofonba került, megrezegtetett egy membránt, ami elektromos áramot indított el. Ez az áram a vezetékeken keresztül eljutott a másik készülékhez, és újra hanggá alakult.

    🔧 És tudtad? Az első telefonközpontot a magyar Puskás Tivadar tervezte meg!

    Bell telefonkapcsolatot létesített New York és Chicago közt (1882)

    🔔 Hírközlés – Morse és a pont-vonal forradalom

    A második ipari forradalom idején nemcsak fényt, hanem információt is küldtek áram segítségével.
    Samuel Morse találta fel a távírót, amely villamos jelek segítségével – pontok és vonalak formájában – üzeneteket közvetített akár kontinenseken át!

    Samuel_Morse

    1. Vasút – amikor megszűnt a „messze van”

    A vasút a második ipari forradalom igazi szupersztárja lett. Európától Amerikáig, Ázsiáig mindenütt sínpárok ezrei jelentek meg.
    1883-ban elindult a híres Orient Expressz Calais-ból Isztambulba. Oroszországban 1904-ben elkészült a transzszibériai vasút, amely Moszkvától egészen Vlagyivosztokig vezet – több mint 9000 kilométeren át!

    Keressük meg térképen ezeket a helyeket

    2. Gőzhajók és a tengerek új urai

    A gőzhajók forradalmasították az óceánokon való utazást. 1492-ben Kolumbusz hajója 36 nap alatt ért át Amerikába. A Britannic ezt már 7,5 nap alatt tette meg, a Mauretania pedig kevesebb mint 5 nap alatt. De a Titanic 1912-es katasztrófája emlékeztetett arra, hogy az emberi technika sem legyőzhetetlen.

    Tökéletlen történelem: Titanic

     

    3. A négy kerék diadala – az automobil születése

    Az első benzinmotoros kocsi Karl Benz nevéhez fűződik (1886). De nem is ő tette híressé, hanem a felesége, Bertha Benz, aki 1888-ban a férje tudta nélkül két fiával együtt útnak indult, hogy bebizonyítsa: az autó nem játékszer, hanem a jövő közlekedési eszköze. Ez lett az első hosszú távú autóút – 106 kilométer!

    Pár év múlva az autógyártást Henry Ford teljesen forradalmasította: 1908-ban bevezette a futószalagos gyártást a Ford Motor Company-nál. Így született meg a híres Ford T-modell, amit már a munkásosztály is megengedhetett magának.

    Tudtad?
    🚙 A T-modell tervezésében egy magyar mérnök, Galamb József is kulcsszerepet játszott!

    Ford álma az volt, hogy „olyan autót gyártson, amit a munkások is meg tudnak venni abból a pénzből, amit a gyárában keresnek”. A T-modell gyártása alatt az autó ára 850 dollárról 300 dollárra csökkent.

    Ford T modell

    4. A levegő meghódítása – Zeppelin és a Wright-testvérek

    A 20. század elején Ferdinand von Zeppelin megépítette az első kormányozható léghajót. Ezek hatalmasak voltak, szivar alakúak, és akár 50 utast is szállítottak – luxuskörülmények között! Sajnos a Hindenburg 1937-es katasztrófája véget vetett a léghajók korszakának.

    1903-ban pedig megtörtént a lehetetlen: a Wright fivérek repülőgépe felszállt. A Flyer nevű gép alig repült pár métert, de ezzel elkezdődött a légi közlekedés története. 💨

    Érdekesség: Orville Wright első repülése 12 másodpercig tartott, és alig 37 métert repült. Mára már több mint 14 000 repülőgép van a világon, és naponta több mint 100 000 repülés történik világszerte!

    Zeppelin-féle léghajó