5. osztály
Fogalmak a középkorból
|
Témakör |
Fogalom |
Magyarázat |
|
Vallás, vallási élet |
államvallás |
Olyan vallás, melyet az állam előnyben részesít a többivel szemben |
|
|
apostol |
Jézus 12 tanítványának elnevezése, őket választotta ki a hit terjesztésére: Simon (Péter), András, Jakab, János, Fülöp, Bertalan, Tamás, Máté, Jakab, Taddeus, a kánai Simon és Júdás |
|
|
arkangyal |
A Biblia szerint az angyalok sorában a legmagasabb rangúak, azaz a főangyalok (pl.: Gábriel) |
|
|
bencés rend |
A római katolikus egyház legrégibb szerzetesrendje, alapítójuk: Szent Benedek (6. sz. eleje), Kezdetben csak imádsággal és kézi munkával foglalkoztak (Ora et labora), később a tudományokat is kezdték művelni. Magyarországon 996-ban telepedtek le a pannonhalmi Szent Márton hegyén |
|
|
Biblia |
A keresztény és részben zsidó vallás szentnek tekintett iratait tartalmazó könyv. Két fő része: Ószövetség és Újszövetség |
|
|
böjt |
vallási előírás alapján követett, elsősorban ételektől való önmegtartóztatás. Rendszerint húsételt nem lehetett enni, de jelenthetett teljes ételmegvonást is. Általában egyházi ünnepek előtt kellett böjtölni |
|
|
egyház |
egy vallási közösség tagjaiból álló szervezet |
|
|
egyistenhit |
olyan vallási felfogás, amely szerint csak egyetlen isten létezik |
|
|
ereklye |
Krisztussal vagy a szentekkel kapcsolatos tárgyak, illetve szentek csontmaradványai, amelyeket gyakran díszes tartókban őriznek |
|
|
evangélium |
görög szó, jelentése jóhír, örömhír. Az ókeresztények számára Krisztus életének, halálának és feltámadásának története, illetve az ezt elbeszélő bibliai könyvek neve. A négy evangélium szerzője: Máté, Márk, Lukács, János |
|
|
iszlám |
Mohamed által alapított vallás, hívei a muszlimok |
|
|
katolikus |
Keresztény vallás, mely tanításait a Bibliára, és ezzel közös gyökerű hagyományokra alapozza. Külön felszentelt papi rendje van, és a római pápát (Róma püspökét) tekinti az egyház fejének |
|
|
keresztény |
valamely keresztény egyház híve. Eredeti jelentése szerint Krisztus követője |
|
|
eretnek |
valamely vallás hittételeitől eltérő nézetet valló |
|
|
kiátkozás |
egyházi büntetés, mely hívőkre és egyházi személyekre is vonatkozhatott. Eltiltást jelentett az egyházi szertartásokról, a bűnös nem részesülhetett a szentségekből (pl. esketés, bűnök bocsánata) |
|
|
kolostor |
|
|
|
muszlim |
|
|
|
ószövetség |
|
|
|
pálos rend |
|
|
|
pápa |
|
|
|
pogány |
|
|
|
próféta |
|
|
|
ramadán |
|
|
|
szent |
|
|
|
szentély |
|
|
|
szerzetes |
|
|
|
többistenhit |
|
|
|
újszövetség |
|
|
|
úrvacsora |
|
|
|
vallás |
|
|
|
zarándokhely |
|
|
Társadalom, politika |
adó |
az a beszolgáltatandó érték vagy pénz, melyet az állam népességének egy részétől von el a saját fenntartására |
|
|
állam |
|
|
|
Aranybulla |
|
|
|
bán |
Középkori magyar méltóságnév. Először a horvát területeket irányította, majd a Magyar Királyság déli területeinek igazgatására is hoztak létre ilyen tisztségeket. A bán több megye katonai és közigazgatási vezetője. Királyi kinevezéssel kerül a megye élére |
|
|
fejedelem |
|
|
|
földesúr |
|
|
|
hűbéres |
|
|
|
hűbérúr |
|
|
|
ispán |
|
|
|
jobbágy |
|
|
|
királyság |
|
|
|
kiváltság |
|
|
|
közigazgatás |
|
|
|
köztársaság |
|
|
|
nádor |
|
|
|
nagycsalád |
|
|
|
nemes |
|
|
|
nemzetség |
|
|
|
politika |
|
|
|
robot |
|
|
|
tized |
|
|
|
törvény |
|
|
|
törvény |
|
|
|
törzsszövetség |
|
|
|
uradalom |
|
|
|
vajda |
|
|
|
vám |
|
|
|
vármegye |
|
|
gazdaság, mesterségek |
jurta |
|
|
|
kalandozások |
|
|
|
kengyel |
|
|
|
kézművesség |
|
|
|
majorság |
|
|
|
munkajáradék |
|
|
|
övveret |
|
|
|
pajzs |
|
|
|
posztó |
|
|
|
robot |
|
|
|
sánc |
|
|
|
szablya |
|
|
|
szügyhám |
|
|
|
tarsoly |
|
|
|
tegez |
|
|
építészet, kultúra |
bazilika |
négyszög alapú törvénykezési csarnok a római építészetben. Később ennek mintájára építik meg a keresztény templomokat. Az elnevezés eleinte a templom formáját jelentette, később a nagyságát, jelentőségét jelölte |
|
|
betűírás |
olyan írásfajta, melyben a jelek egy nyelv hangjait jelölik |
|
|
gótikus stílus |
|
|
|
Képes Krónika |
|
|
|
kódex |
|
|
|
kolostor |
|
|
|
könyvnyomtatás |
|
|
|
Krisztus-monogram |
|
|
|
miniatúra |
|
|
|
múzeum |
|
|
|
restaurátor |
|
|
|
román stílus |
|
|
|
szabad művészetek |
|
|
|
félnomád életmód |
|
|
|
finnugor |
|
|
|
honfoglalás |
|
|
|
barbár |
A hellének ezzel a szóval jelölték a nem görögöket. Később a makedóniaiak és a rómaiak már nem számítottak barbárnak. A rómaiak a határon túl élőket hívták így. Arra a személyre vagy népre használták, akit/amelyet nem tekintettek műveltnek |
|
népek, népvándorlás, életmód |
hun |
|
|
|
kalandozások |
|
|
|
kazárok |
|
|
|
kun |
|
|
|
mongol |
|
|
|
nomád |
|
|
|
őshaza |
|
|
|
szavárd magyarok |
|
|
|
sztyeppe |
|
|
|
táltos |
|
|
|
tatár |
|
|
|
turul |
|
|
|
vérszerződés |
|
