Kolumbusz Kristóf útnak indul

Amerika felfedezése nemcsak egy új földrajzi felfedezés volt, de tágította a kor gondolkodásmódját, új távlatokat nyitott a kereskedelemben és nem utolsó sorban lezárt egy korszakot, amit most középkornak nevezünk és megnyitotta az újkort. 
A felfedezés által hozott változások hosszú időre meghatározták Európa, de az egész világ további fejlődési irányát is. 

A felfedezések kiváltó okai

Az Ázsiával folytatott kereskedelem, ahonnan Európa a selymet, porcelánt és fűszereket szerzett be, kiszipolyozta Európa nemesfémkészletét, hiszen rengeteg arannyal és ezüsttel kellett fizetni a luxuscikkekért. Az európai bányák a század végére szinte teljesen kimerültek. 

A luxuscikkeken kivül Európának egyre több gabonára és fára is szüksége volt, ezeket szintén keletről hozták be. Az árukat hosszú és veszélyes úton hoztak be, több vámövezeten haladtak át, mindez jelentősen meg is drágította ezeket a termékeket. 
Ez arra sarkalta az európai kereskedőket, hogy rövidebb útvonalakat keressenek Ceylonnal, Kínával és Indiával. 

Szintén kiváltó okhoz sorolhatjuk az Oszmán Birodalom terjeszkedését, hiszen ellenőrzésük alá vonták erre a korszakra a Földközi-tenger teljes medencéjét. 

Az egyházban is megfogalmazódott az új útvonalak keresése, őket a hittérítés gondolata vonzotta, a kereszténység terjesztése az ismeretlen keleti népek között. 

A felfedezéseket segítette

Megjelent az új, könnyebben kezelhető hajótípus, a karavella. Ez egy hátsókormányos, két- vagy három árbócos vitorlás alkalmas volt nyílt vízi hajózásra is. 
Másik hajótípus: a karakk, melynek lekerekített hátsó része volt, ahova több szintet is építettek. Ide tudták tenni például az ágyúkat. Az orrában egy háromszög alakú felépítmény volt, szintén két vagy három árbóccal készítették. 

Az araboktól átvették az iránytű és kvadráns használatát és elkezdték figyelni, megismerni az uralkodó áramlatokat és széljárást is.

Ismertté vált Ptolemaiosz nézete is ekkorra, hogy a Föld gömb alakú, elkészült az első földgömb és Toscanelli világtérképe

Felfedezések elindulása

A portugálok voltak a legkedvezőbb helyzetben, ráadásul a portugál állam támogatta is a felfedező utakat. 
Tengerész Henrik herceg hajózási akadémiát nyitott és folyamatosan indított expedíciókat Nyugat-Afrika partvidékére. 
1434 – a Bojador-fok átlépése után már csak a nyílt tenger felé vezethetett az útjuk. Ez az út azonban ismeretlen volt, nem lehetett élelmet felvenni, nem ismerték a tengeráramlatokat sem onnantól. Innentől kezdve Afrika felé fordult a figyelmük, ahonnan aranyat és rabszolgákat szereztek be. 
1469-ben elérték az Egyenlítőt, 1478-ban pedig Bartolomeo Diaz Afrika csücskéig, a Jóreménység fokáig jutott. Ettől kezdve tudták, hogy az Afrikai kontinens körbehajózható. 
Az utak során kereskedelmi telepeket és kikötőket hoztak létre Afrika partjainál. Ezek segítették elő a hosszabb távú tengeri utakat. 

Kolumbusz Kristóf színrelépése

1483-ban Kolumbusz szokatla ötlettel kereste meg a portugált királyt. Afrika megkerülése nélkül, nyugat felé indulva akart eljutni Indiába. Az ötletet elképzelhetőnek tartották, de elutasították az ötletét. 
Végül Izabella, kasztíliai királynő támogatta a tervét, kinevezte Kolumbuszt admirálisnak, nemesi címet kapott, a felfedezendő területek alkirálya lett és minden kereskedelmi haszon 10%-át is nekiadta. 

1492. augusztus 3-án így indult el Palos kikötőjéből Kolumbusz két karavellája, a Nina és a Pinta, valamint a karakk típusú zászlóshajója a Santa Maria. A zászlóshajón 40 fős legénység tartózkodott.