Ismerd meg a rosette-i kő rejtélyének megfejtését
Fedezd fel, hogyan szólalt meg újra Egyiptom elfeledett nyelve
1799. július 15-én egy francia mérnök különös kőre bukkant Egyiptomban. Három nyelven írt felirat – köztük rejtélyes hieroglifák. Ez volt a rosette-i kő, amely kulcsot adott az ókori egyiptomi írás megfejtéséhez. Ismerd meg, hogyan vált egy faragott gránittábla az emberiség egyik legnagyobb tudományos áttörésének kiindulópontjává – és azt is, hogyan jött a képbe Champollion, a nyelvzseni.
Forrás: Wikipedia
1799. július 15 - A rosette-i kő megtalálása
A nap forrón tűzött a Rashid (vagy ahogy a franciák hívták: Rosette) melletti Fort Julien sárgás köveire. A francia hadsereg éppen erődítési munkálatokat végzett az egyiptomi hadjárat részeként – nem tudták még, hogy aznap nemcsak egy erőd, hanem a történelem is épül.
Az egyik mérnök, Pierre-François Bouchard valami különösre lett figyelmes a falban: egy sötét gránitkő kandikált ki a romos részek közül. Nem volt hatalmas (112 centi magas, 75 centi széles és kb. 760 kiló), de volt benne valami… furcsa. A kő felületét három különböző írással vésett szöveg borította.
🔍 Hieroglifák, démotikus jelek és görög betűk – mind ugyanazt a szöveget tartalmazták, de különböző nyelveken. Ez volt az első ilyen ismert emlék.
Bouchard felismerte, hogy ez nem egyszerű díszkő. Jelentette a leletet feletteseinek, és a követ gyorsan elszállították Alexandriába, majd onnan Kairóba, az újonnan alapított Institut d’Égypte tudósaihoz.
Napóleon, tudósok és egy új korszak kezdete
Napóleon Bonaparte egyiptomi hadjárata nemcsak katonai célokat szolgált – tudósokat is hozott magával. Régészek, nyelvészek, mérnökök lepték el a Nílus völgyét. Az ő feladatuk nem kevesebb volt, mint feltérképezni Egyiptom titkait.
A rosette-i kő épp kapóra jött. A tudósok azonnal elkezdték másolatokat készíteni róla, és elküldték Európa legnagyobb könyvtáraiba, egyetemekre – abban bízva, hogy valaki képes lesz megfejteni az évezredek óta némán álló hieroglifák titkát.
De volt egy bökkenő.
A britek jönnek – és viszik is a követ
1801-ben a franciák vereséget szenvedtek Egyiptomban. A britek átvették a területet – és vele együtt a követ is. Bár a francia tudósok megpróbálták elrejteni, a British Museum végül mégis hozzájutott, ahol ma is látható.
Ettől kezdve Európa két oldalán – brit és francia tudósok – versenyeztek, hogy ki fejti meg előbb a rejtélyt.
Jean-François Champollion
Bouchard még nem tudhatta, de aznap, 1799. július 15-én, amikor rábukkant arra az egyszerű gránittáblára, egy új tudományág született: az egyiptológia.
A rosette-i kő révén később Jean-François Champollion (és részben Thomas Young) megfejtette a hieroglifák rendszerét, és az emberiség újra megértette a fáraók nyelvét.
Miért volt sorsfordító a rosette-i kő megtalálása?
-
Háromnyelvű felirat (hieroglif, démotikus, görög) → összehasonlítási alap
-
Az egyiptomi nyelv 1400 éve halott volt – most először lehetett visszafejteni
-
Elindult a hieroglifák megfejtése, amire addig senki sem volt képes
-
A követ a brit hadsereg elvitte → ma a British Museumban található
-
A kő azóta a „kulcs” szimbóluma lett a tudományos világban
Hogyan fejtették meg a rosette-i kő szövegét?
A rosette-i kő felfedezése után a tudósok gyorsan rájöttek, hogy a kő kulcsfontosságú lehet az ókori egyiptomi írás megfejtésében. A kőre vésett szöveg három nyelven szerepelt:
Hieroglifák – a szent, hivatalos írásforma
Démotikus írás – az egyiptomi köznyelv
Ógörög – a hellenisztikus kormányzat hivatalos nyelve
A tudósok azonnal tudták, hogy a görög szöveg alapján visszafejthető lehet a másik kettő, hiszen a görög nyelv jól ismert volt.
Az első lépés: felismerni az ismétlődéseket
A kutatók először az ismétlődő nevekre figyeltek fel – például Ptolemaiosz és Kleopátra uralkodói neveire. A görög és a démotikus szöveg alapján sikerült azonosítani ezeket a részeket a hieroglifákban is.
A nevek kartusba zárva jelentek meg – díszes ovális keretben –, így könnyebb volt felismerni őket.
Forrás: Wikipedia
A brit előfutár: Thomas Young
Az angol Thomas Young volt az első, aki felismerte, hogy a hieroglifák nemcsak szimbólumokat, hanem hangokat is jelölnek – vagyis fonetikus elemeket is tartalmaznak.
Young sikeresen megfejtett néhány betűt a Ptolemaiosz névből, de nem tudta rendszerezni a jeleket. Az áttörést valaki más érte el…
A megfejtő zseni: Jean-François Champollion
A fiatal francia nyelvész, Jean-François Champollion 22 nyelvet ismert, köztük koptul is – ami a halott egyiptomi nyelv utolsó leszármazottja. Ez volt a kulcs.
1822. szeptember 14-én – sok év kutatás után – Champollion rájött:
👉 A hieroglifák részben hangokat jelölnek, mint a betűk,
👉 Részben szavakat vagy fogalmakat,
👉 És vannak benne „determinativumok” – jelentéskiegészítő jelek is.
A híres pillanatban így kiáltott fel:
🗣️ „Je tiens mon affaire!” – „Megvan a megoldás!”
Majd… elájult az izgalomtól.
Miért volt ez forradalmi?
Champollion volt az első, aki rendszerbe foglalta a hieroglif írást, és nemcsak neveket, hanem teljes szövegeket is olvasni tudott.
1824-ben megjelentette a Précis du système hiéroglyphique című művét – ez tekinthető az egyiptológia alapkövének.
Innentől kezdve…
-
Megnyílt az út a templomi és sírfeliratok megfejtése előtt
-
Feltárult az ókori Egyiptom történelme belülről nézve
-
Tudósok százai kezdhették olvasni a piramisok, papiruszok és szobrok feliratait
És mindez egy egyiptomi erődítésnél előkerült gránitkőtáblával kezdődött…
📚 Tetszett a történet a rosette-i kőről?
👉 Olvasd el a július 14-ei bejegyzést is, ahol a Bastille ostromáról olvashatsz.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legújabb történelmi bejegyzéseinkről és érdekességeinkről! Iratkozz fel hírlevelünkre, és elsőként értesülhetsz a friss tartalmakról és izgalmas történetekről.