Írás és tudomány Mezopotámiában
Hogyan született meg az írás?
Az írást nem csak úgy „feltalálták” – inkább lassan alakult ki.
Kr.e. 3000 körül megjelentek a piktogramok: egyszerű, leegyszerűsített rajzjelek. Kezdetben ezek a raktári nyilvántartást segítették, számon tartották mennyi gabona, sör, állat szerszám van.
Ahogy nőtt a templomok és paloták gazdasága, egyre több és bonyolultabb adatot kellett rögzíteni – ezzel párhuzamosan a jelek egyszerűsödtek.
A nádszál háromszög alakú végével benyomkodták a nedves agyagtáblába a jeleket, ezzel született meg az ékírás.
Matematika és csillagászat
A mezopotámiaiak komoly matematikai és csillagászati tudással rendelkeztek. Számrendszerük hatos alapú volt, de használtak tízes rendszert is.
A hatos számrendszernek köszönhetjük, hogy
- a kör 360 fokra
- a nap 12 órára, egy óra 60 percre van osztva
Meg tudtak oldani egy- és kétismeretlenes egyenleteket is, szükség is volt rá, hiszen az áradások után újra ki kellett jelölni a földterületeket.
Feljegyezték a csillagok mozgását, de a csillagászatnál (asztronómia) fontosabb volt a jövendőmondás, csillagjóslás (asztrológia). Ez a mágia és jövendőmondás körével együtt az – istenek oltalma alatt álló – titkos tudományok közé tartozott.
A nap pályáját 12 részre osztották, ezzel létrejött a csillagászati állatöv is.
Időszámítás
A mezopotámiai év 12 holdhónapból állt. A hiányzó napokat szökőhónappal pótolták ki.
Egy holdhónap 4 hétből állt,
A napot 12 órára osztották fel, minden kettős órát 30 részre bontották.
Átnézted az írás és tudományt Mezopotámiában? Lépj tovább a következő témára
Ókori Egyiptom vallása
Az ókori Egyiptom vallása nem csupán istenek és templomok gyűjteménye volt, hanem egy egész világkép, amelyben az élet, a halál és a természet szorosan összefonódott. Az egyiptomiak számára minden kő, minden folyó és minden csillag isteni erővel bírt. A Nílus áradása...
Királyok völgye
A Királyok völgye Egyiptom középső részén fekszik, nem messze Thébától, és olyan, mint az ókor VIP-temetője.Itt, Kr. e. 1539–1075 között a fáraók már nem piramisokat építettek, hanem sziklákba vájt sírokat, hogy megőrizzék titkaikat és kincseiket a túlvilágra....
Egyiptomi piramisok
Ha valaki úgy döntött, hogy piramist szeretne építeni, ahhoz nagyon sok minden kellett.Sok-sok idő és türelem, mert az építkezés eltarthatott akár 20 évig isTengernyi sok pénz - ez persze nem minden fáraónak okozott gondot.Rengeteg dolgos kéz - mert bár korábban...
Az ókori Egyiptom földrajza
A Nílus ajándéka Egyiptom földrajza különleges: a hatalmas folyó minden évben életet lehelt a sivatag közepébe.A Nílus partján termékeny, sötét színű iszap rakódott le, amely lehetővé tette, hogy az emberek gabonát termesszenek, állatokat tartsanak és városokat...
Mezopotámia története
Neolit forradalom, városépítés Ahol a Tigris és az Eufrátesz völgye találkozik, ott született meg az egyik legkorábbi civilizáció. A folyóvölgyek termékeny talaja bőséges termést adtak - de csak akkor, ha jól meg tudták szervezni az ehhez szükséges munkát. A sumér...
Mezopotámia vallása
Zikkuratok A régészek sok toronytemplomot, ún. zikkuratot tártak fel. Ezek nem egyszerű épületek voltak: a város lakói ezzel hirdették isteneik hatalmát és a város gazdagságát Ál-Untas Napirista, amit az iráni Szúsza városa közelében a Kr. e. 13. században építtetett...
Városok és kereskedelem Mezopotámiában
Mezopotámiában a város és a környező vidék között nem volt nagy kereskedelem: minden háztartás maga állította elő, amire szüksége volt. Az igazi kereskedelem távoli vidékekkel zajlott. A Tigris és az Eufrátesz mentén élők gabonát exportáltak, és cserébe behozták a...
Mesterségek Mezopotámiában
Ha Mezopotámia városain végigsétálnánk, minden utcasarkon más illat, zaj és látvány fogadna. A piac és a műhelyek zsongása adta a város lüktetését – a sörfőzők üstjei, a kovácsok fújtatói és a fazekasok korongjai együtt teremtették meg a civilizáció hétköznapjait.A...
Mindennapi élet Mezopotámiában
Délnyugat-Ázsia nem egy homogén terület: folyóvölgyek, fennsíkok, hegyi legelők és homoksivatagok váltják egymást. A Tigris és az Eufrátesz közötti Mezopotámiában egymást követő népek (sumérok, akkádok, babilóniak, asszírok) olvasztották össze a tudásukat. Két nagy...