Mesterségek Mezopotámiában
Ha Mezopotámia városain végigsétálnánk, minden utcasarkon más illat, zaj és látvány fogadna. A piac és a műhelyek zsongása adta a város lüktetését – a sörfőzők üstjei, a kovácsok fújtatói és a fazekasok korongjai együtt teremtették meg a civilizáció hétköznapjait.
Ételek és Italok készítése
A mesterségek Mezopotámiában sokféle területet érintettek: molnárok, pékek, mészárosok és sörfőzők a mindennapi élet alapjait teremtették meg.
Árpa- és búzalisztből készítették a kenyeret – nemcsak egyfélét, rengeteg változatot ismertek.
A tésztát gyakran a kemence falára nyomták, máskor forró kövön vagy hamuban sütötték ki.
A „cukrászok” datolyás kalácsai is híresek voltak.
Sört is készítettek, pirított árpakenyérből és malátáből főzték.
Az agyag világa
Az agyag könnyen hozzáférhető anyag volt: készültek belőle bölcsők, szerszámok, koporsók és persze ékírásos agyagtáblák is.
Építőanyagnak is használták: vályogtéglákból épültek a házak, templomok, paloták.
A fazekasok művészete híres volt, nagyon szép mértani és figurális motívumokkal díszített edényeket készítettek
Ácsok
Mezopotámiában nem sok helyen fértek hozzá a fához, ebből behozatalra szorultak. Az ácsok ezért főleg templomoknak, vagy a palotának dolgoztak, akik ezt megtehették
Textil és ruházat
A fonás, szövés, szabás mestersége még a sumerek előtti időkre nyúlik vissza. Gyapjúszöveteket festettek és voltak olyan luxustermékek, melynek alapanyagába aranyszálat is szőttek.
Fémek és ékszerek
A kovácsok, fémöntő, fémművesek rézből, majd bronzból és a Kr. e. 2. évezredtől vasból dolgoztak. Aranyból és ezüstből készültek dísztárgyak és ékszerek is
Kő és csont mesterei
A kőfaragók nemcsak ganonaőrlőket, mozsarakat és tálakat készítettek, hanem művészi pecséthengereket is.
A csontfaragók és elefántcsont-művesek gyakran Egyiptom divatját utánozták, finoman kidolgozott apróságokat készítve.
Nők a műhelyben
Érdekesség, hogy szinte minden kézműves mesterséget nők is folytathattak. A szövés és a fazekasság mellett a fémmunkában és a kereskedelemben is találkozhatunk női mesterekkel.
Mindez jól mutatja, hogy a mesterségek Mezopotámiában milyen sokszínűek voltak és milyen széles társadalmi réteget érintett.
Áttekintetted amit a mesterségekről tudni szerettél volna? Lépj tovább a többi anyagra:
Ókori Egyiptom vallása
Az ókori Egyiptom vallása nem csupán istenek és templomok gyűjteménye volt, hanem egy egész világkép, amelyben az élet, a halál és a természet szorosan összefonódott. Az egyiptomiak számára minden kő, minden folyó és minden csillag isteni erővel bírt. A Nílus áradása...
Királyok völgye
A Királyok völgye Egyiptom középső részén fekszik, nem messze Thébától, és olyan, mint az ókor VIP-temetője.Itt, Kr. e. 1539–1075 között a fáraók már nem piramisokat építettek, hanem sziklákba vájt sírokat, hogy megőrizzék titkaikat és kincseiket a túlvilágra....
Egyiptomi piramisok
Ha valaki úgy döntött, hogy piramist szeretne építeni, ahhoz nagyon sok minden kellett.Sok-sok idő és türelem, mert az építkezés eltarthatott akár 20 évig isTengernyi sok pénz - ez persze nem minden fáraónak okozott gondot.Rengeteg dolgos kéz - mert bár korábban...
Az ókori Egyiptom földrajza
A Nílus ajándéka Egyiptom földrajza különleges: a hatalmas folyó minden évben életet lehelt a sivatag közepébe.A Nílus partján termékeny, sötét színű iszap rakódott le, amely lehetővé tette, hogy az emberek gabonát termesszenek, állatokat tartsanak és városokat...
Mezopotámia története
Neolit forradalom, városépítés Ahol a Tigris és az Eufrátesz völgye találkozik, ott született meg az egyik legkorábbi civilizáció. A folyóvölgyek termékeny talaja bőséges termést adtak - de csak akkor, ha jól meg tudták szervezni az ehhez szükséges munkát. A sumér...
Írás és tudomány Mezopotámiában
Hogyan született meg az írás? Az írást nem csak úgy "feltalálták" - inkább lassan alakult ki. Kr.e. 3000 körül megjelentek a piktogramok: egyszerű, leegyszerűsített rajzjelek. Kezdetben ezek a raktári nyilvántartást segítették, számon tartották mennyi gabona, sör,...
Mezopotámia vallása
Zikkuratok A régészek sok toronytemplomot, ún. zikkuratot tártak fel. Ezek nem egyszerű épületek voltak: a város lakói ezzel hirdették isteneik hatalmát és a város gazdagságát Ál-Untas Napirista, amit az iráni Szúsza városa közelében a Kr. e. 13. században építtetett...
Városok és kereskedelem Mezopotámiában
Mezopotámiában a város és a környező vidék között nem volt nagy kereskedelem: minden háztartás maga állította elő, amire szüksége volt. Az igazi kereskedelem távoli vidékekkel zajlott. A Tigris és az Eufrátesz mentén élők gabonát exportáltak, és cserébe behozták a...
Mindennapi élet Mezopotámiában
Délnyugat-Ázsia nem egy homogén terület: folyóvölgyek, fennsíkok, hegyi legelők és homoksivatagok váltják egymást. A Tigris és az Eufrátesz közötti Mezopotámiában egymást követő népek (sumérok, akkádok, babilóniak, asszírok) olvasztották össze a tudásukat. Két nagy...