Mezopotámia vallása

Zikkuratok 

A régészek sok toronytemplomot, ún. zikkuratot tártak fel. Ezek nem egyszerű épületek voltak: a város lakói ezzel hirdették isteneik hatalmát és a város gazdagságát

Untas Napirista elami kiraly zikkuratja

A zikkurat magyarul toronytemplom – sajátos mezopotámiai templomforma, ahol több egymásba rakott, egyre kisebbedő terasz tetején állt a szentély, vagy szűkebb értelemben vett templom. 
Funkciójában a maja piramisokhoz hasonlított, melyek szintén templomok. Az egyiptomi piramisok sírok, más funkciót töltöttek be. 
Eleinte szerény méretek jellemezték őket, egyszobás négyszögépületek voltak, vályogtéglából készítették őket, akárcsak a lakóházakat. Ahogy nőttek a közösségek, a templomok is nagyobbak lettek. 
Az igazi zikkuratok 7 esetleg 9 egyenetlenül csökkenő szintből álló toronyépületek voltak. Az emeletek mindegyike más-más színűre volt festve, csak a legfelső részt alakították ki szobának, itt őrizték az istenség szobrát, itt folytak le a szertartások, és minden bizonnyal csillagászati megfigyeléseket is végezhettek innen. 

Vallás a hétköznapokban

Bár a templom a város központja volt, a források alapján úgy tűnik, hogy a vallás inkább a közösségi szintet érintette, nem annyira az egyéni életet. Az emberek a halált tárgyilagosan fogadták – nem ígértek földi boldogság utáni túlvilágot, mint pl. az egyiptomiak.

Politeizmus – több isten, sok változatban

Mezopotámia többistenhívő világ volt. Az istenek száma és rangsora változott, történeteiknek számtalan változata keringett. Csak a sumer istenek száma kb. 3600 volt!
Hitük szerint az ember sorsát egy névtelen hatalom már születésekor meghatározza – ezen változtatni nem lehetett.

A fő istenhármasság

  • An  – az ég istene, távoli és megfoghatatlan alak. Fő szentélye Urukban állt.

  • Enlil – a levegő ura, az istenek és emberek királya. An elsőszülött fia, Nippur istene. Tudott jótékony lenni, de ő idézte elő a vízözönt is.

  • Enki – a föld és a vizek mélyének ura, a bölcsesség istene. Ő tanította meg az embereket a mesterségekre, tudományokra és művészetekre. Eriduban volt a szentélye.

Fontosabb „mellékszereplők”

  • Nanna/Szín – a holdisten.

  • Utu/Samas – a napisten, aki mindent lát, a legfőbb bíró.

  • Természeti istenek – a vihar, jégeső, árvíz romboló erőit és az életet adó esőt is megszemélyesítették.

  • Innin/Istár – az ég úrnője, a szerelem és gyönyör istennője, akinek jelképe a Vénusz bolygó volt. Ő volt a legszínesebb alak: egyszerre hozott szerelmet, termékenységet és háborút.

Istár (Inanna) oroszlánnal és bagollyal – Mezopotámia vallása

Átnézted, mit kell tudni Mezopotámia vallásáról? Lépj tovább a következő témára:

Ókori Egyiptom vallása

Ókori Egyiptom vallása

Az ókori Egyiptom vallása nem csupán istenek és templomok gyűjteménye volt, hanem egy egész világkép, amelyben az élet, a halál és a természet szorosan összefonódott. Az egyiptomiak számára minden kő, minden folyó és minden csillag isteni erővel bírt. A Nílus áradása...

Királyok völgye

Királyok völgye

A Királyok völgye Egyiptom középső részén fekszik, nem messze Thébától, és olyan, mint az ókor VIP-temetője.Itt, Kr. e. 1539–1075 között a fáraók már nem piramisokat építettek, hanem sziklákba vájt sírokat, hogy megőrizzék titkaikat és kincseiket a túlvilágra....

Egyiptomi piramisok

Egyiptomi piramisok

Ha valaki úgy döntött, hogy piramist szeretne építeni, ahhoz nagyon sok minden kellett.Sok-sok idő és türelem, mert az építkezés eltarthatott akár 20 évig isTengernyi sok pénz - ez persze nem minden fáraónak okozott gondot.Rengeteg dolgos kéz - mert bár korábban...

Az ókori Egyiptom földrajza

Az ókori Egyiptom földrajza

A Nílus ajándéka Egyiptom földrajza különleges: a hatalmas folyó minden évben életet lehelt a sivatag közepébe.A Nílus partján termékeny, sötét színű iszap rakódott le,  amely lehetővé tette, hogy az emberek gabonát termesszenek, állatokat tartsanak és városokat...

Mezopotámia története

Mezopotámia története

Neolit forradalom, városépítés Ahol a Tigris és az Eufrátesz völgye találkozik, ott született meg az egyik legkorábbi civilizáció. A folyóvölgyek termékeny talaja bőséges termést adtak - de csak akkor, ha jól meg tudták szervezni az ehhez szükséges munkát. A sumér...

Írás és tudomány Mezopotámiában

Írás és tudomány Mezopotámiában

Hogyan született meg az írás? Az írást nem csak úgy "feltalálták" - inkább lassan alakult ki. Kr.e. 3000 körül megjelentek a piktogramok: egyszerű, leegyszerűsített rajzjelek. Kezdetben ezek a raktári nyilvántartást segítették, számon tartották mennyi gabona, sör,...

Városok és kereskedelem Mezopotámiában

Városok és kereskedelem Mezopotámiában

Mezopotámiában a város és a környező vidék között nem volt nagy kereskedelem: minden háztartás maga állította elő, amire szüksége volt. Az igazi kereskedelem távoli vidékekkel zajlott. A Tigris és az Eufrátesz mentén élők gabonát exportáltak, és cserébe behozták a...

Mesterségek Mezopotámiában

Mesterségek Mezopotámiában

Ha Mezopotámia városain végigsétálnánk, minden utcasarkon más illat, zaj és látvány fogadna. A piac és a műhelyek zsongása adta a város lüktetését – a sörfőzők üstjei, a kovácsok fújtatói és a fazekasok korongjai együtt teremtették meg a civilizáció hétköznapjait.A...

Mindennapi élet Mezopotámiában

Mindennapi élet Mezopotámiában

Délnyugat-Ázsia nem egy homogén terület: folyóvölgyek, fennsíkok, hegyi legelők és homoksivatagok váltják egymást. A Tigris és az Eufrátesz közötti Mezopotámiában egymást követő népek (sumérok, akkádok, babilóniak, asszírok) olvasztották össze a tudásukat. Két nagy...